Paksi Hírnök, 2007 (16. évfolyam, 1-24. szám)

2007-07-20 / 14. szám

10 MOZAIK Alexandra élete a népzene Harmadik helyezést ért el Berta Alexandra a Duna TV a Magyar Kórusok és Zene­karok Szövetsége (KÓTA) ál­tal 2007-ben meghirdetett Mentor, Magyar Csillagok -Pacsirta népdaléneklési ver­senyen, amelyet a televízió­ban figyelemmel kísérhettek a nézők. Alexandra két ko­rábbi szereplésének köszön­heti a meghívást, a Szatmár­németiben megrendezett Hajnal akar lenni népdal­éneklési versenyen, illetve a KÓTA országos minősítő' versenyen való bemutatkozá­sának. A versenyzők által be­mutatott zenei anyagnak tükröznie kellett régi dalla­mainkat, fontos szempont volt, hogy változatos legyen, illetve a közönségnek szól­jon. Alexandra mindhárom fordulóban dél-dunántúli dal­csokrot vitt, népszerűsítendő ezeket a dallamokat. El­mondta, hogy nagyon jól érezte magát a versenyen, kellemes élményekkel lett gazdagabb, sokat tanult és sok új ismerősre tett szert. Ami egy kicsit furcsa volt számára a televíziós szerep­lésben, hogy az elődöntőn és középdöntőn kameráknak kellett énekelnie és citeráz­­nia, a közönséget maga elé kellett képzelnie. A döntőben már nem volt ilyen „problé­ma”, hiszen az már szabad téren, közönség előtt zajlott. Alexandra nyolc évig a Pro Artis Művészeti iskolában ta­nult, majd saját hangját, út­ját keresve önállósodott és azóta próbál minél szélesebb körből tanulni. Mint mondja, az eltelt évek alatt egyre in­kább érezte, hogy ezt kell csi­nálnia, most már az élete ré­sze a népzene és az is marad. Berta Ferenc, az apuka még mosolyogva hozzáfűzte, hogy bőven van okuk a büsz­keségre, hiszen Alexandra a Vak Bottyán Gimnáziumban tett jeles érettségi valamint két középfokú nyelvvizsga megszerzése után sikeresen felvételizett a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem népzene szakára. Nagy vál­tozás lesz a család életében, hogy lányuk nem otthon hajtja majd álomra a fejét minden este, de most a tanul­mányok állnak az első he­lyen, majd ha nagyon hiány­zik az ifjú hölgy, hát megláto­gatják, tette még hozzá.-gyöngy-Világörökség Dunakömlőd határában? Októberre újabb szakasza épül meg a megye egyetlen helyreállított római romkertjének. Lussoniumban most még az évek óta szokásos feltárások folynak, rövid idő múlva azonban elkezdődik az építkezés, és megépül egy falszakasz és kaputorony. A szakemberek szerint a bőví­tés után jelentősen megnő a romkert idegenforgalmi je­lentősége. Négy héten át kutatják pé­csi egyetemisták, mit rejt a Bottyán-sánc. Éppen húsz éve, hogy dr. Visy Zsolt ve­zetésével elkezdődtek az ásatások Dunakömlődön. A professzor elmondta, a pécsi egyetem szervezi az ásatá­sokat, pályázaton igyekszik pénzt szerezni a költségek­re, de kezdetektől a legna­gyobb támogató a paksi ön­­kormányzat. A pécsi egyete­mi tanár 1969-ben találta meg a nevezetes katonai diplomát, mely jelezte, itt állt valaha a római kori erő­dítmény, Lussonium, mely szerves része, a római biro­dalom határát jelentő limes­nek. A limest egyébként egészében szeretnék a világ­­örökség részévé nyilváníta­ni. A kezdeményező dr. Visy Zsolt volt, aki évek óta dol­gozik munkatársaival azon, hogy előkészítsék Magyar­­ország nevezését. Elmondta, hogy hatalmas munka már csak az alapjául szolgáló adatbázis is. Több száz em­lékhelyről, ötszáz kilométe­res szakaszról van szó a Du­na vonalában. Dunakömlődön évek óta az erődítmény déli oldalán lévő katonai szálláshelyként szol­gáló barakképület feltárása folyik. Idén a munkát Faze­kas Ferenc vezeti. Az egye­tem tudományos segédmun­katársa elmondta, kisebbfaj­ta szenzációt jelentett szá­mukra, hogy felfedezték a nyugati oldalon a fűtőcsator­nákat. - Rendkívül izgalmas a munka, hiszen az erőd ké­sőbbi időszakára vonatkozó­an kevesebb adatunk van. A késő római határvédelem kérdésének tisztázását segí­tik az itt feltárt leletek - fo­galmazott. Dr. Visy Zsolt hozzátette, annak ellenére, hogy két év­tizede dolgoznak, még na­gyon sok feltárásra váró te­rület van. A professzor ki­emelte, jelentős lépés volt, amikor az önkormányzat megvásárolta a területet és hozzáfogott a műemlékhely kialakításához. - Kezdetek­től benne volt, hogy ez a ki­vételes adottságú kis domb­tető a fantasztikus kilátással műemléki emlékhely legyen - mondta. Hozzátette, hogy azzal, ha elkészül a műemlé­ki munka második etapja, látványos emlékhely lesz. Szemmel is jobban láthatóvá válik - akár már Bölcskéről is -, de vonzereje is nagyobb lesz. Megépül az északi erőd­fal és a bevezető út, a két ol­dalán lévő kaputorony re­konstrukciójára is sor kerül. A két tornyot a szigorú mű­emléki elképzelésekkel össz­hangban imitálják, nem re­konstruálják, mert nem si­került feltárni. Váradyné Péterfi Zsuzsan­na úgy tájékoztatott, hogy az önkormányzat idén 32 millió forintot szán erre a célra, fe­le önerő, a másik felét az atomerőmű által létrehozott alapítványtól, a Duna-Me­­csektól nyerték. A terveket - mint a korábbiakat is - H.Vladár Ágnes készíti. Az építkezés várhatóan augusz­tusban kezdődik, októberben fejeződik be, de mivel műem­lékről van szó, bonyolult az engedélyezés. A múzeum igazgatója elmondta, jelen pillanatban nem őrzött a te­rület, így csak azokról a cso­portokról tudnak, melyeket a múzeum munkatársai kala­uzolnak Lussoniumban. Ily módon nincsenek adatok a romkert látogatottságáról. A második ütem építésével párhuzamosan megépülő ka­punak köszönhetően erre is választ kapnak, illetve meg­oldódik a terület őrzése, ami­re szükség is van, hiszen a nem kívánt látogatók már elég sok kárt tettek a kör­nyéken. Vida Tünde Fotó: Szaffenauer Ferenc

Next

/
Oldalképek
Tartalom