Paksi Hírnök, 2007 (16. évfolyam, 1-24. szám)

2007-04-06 / 7. szám

MOZAIK 13 Kalendárium: a húsvét Nem tudom pontosan, mikor, talán két vagy három éve történt, hogy egy olasz menyasszony a vőlegényétől kapott, étcsokoládéból ké­szült húsvéti tojást visszavit­te az üzletbe, hogy tejcsokira cserélje. Ez még nem is lett volna olyan nagy szenzáció, az viszont már nagyot dob a sztorin, hogy a tojásban egy félmillió forint értékű eljegy­zési gyűrű rejtőzött! A 25 éves menyecske állítása sze­rint korábban többször is el­mondta választottjának, hogy nem szereti az étcsokit, ezért kimondottan bosszú­san vitte vissza a boltba az ajándékot. Az esetre akkor derült fény, amikor az édes­szájú hölgy feljelentette jö­vendőbelijét, aki meghall­ván, hogy mi történt tojásá­val, dühében pofon vágta a nőt. A pofozkodás után ter­mészetesen visszamentek a csokitojásért, addigra azon­ban a boltos már eladta, egy kevésbé finnyás vevőnek... A sztorit hagyományterem­tő szándékkal tettem közé, persze nem a pofozkodásra, hanem a húsvéti leánykérés­re gondolva, melynek jelké­pe a tojásba rejtett eljegyzé­si gyűrű lehetne! Komolyra fordítva a szót, nézzük, hogy a húsvéti tojás hogyan kapcsolódik a tavasz megérkezéséhez, s a meg­újulás, a termékenységgel összefonódó népszokáskincs­hez. Európában ez számít a legelterjedtebb húsvéti szimbólumnak, és a tavasz­­várás mellett vallási alapja is létezik. A tojás egyrészt az élet kezdetét, a termékeny­séget, másfelől Jézus feltá­madását szimbolizálja. Ugyanis amikor Krisztus a keresztfán függött, egy asz­­szony egy nagy kosár tojás­sal .állt meg a keresztfa alatt imádkozni, és Krisztus vére rácseppent a tojásokra. Ezért szokás a húsvéti tojást pirosra festeni. A mondái magyarázaton túl a piros szín nemcsak a vért, nem­csak az életet, hanem a sze­relmet is jelképezi, és éppen ezért a piros tojás szerelmi ajándék, és szerelmi szimbó­lum is lehet húsvétkor. A húsvéti jelképek világá­ban komoly szerepet kap a megszentelt barkaág is, melynek gyógyító erőt tulaj­donítottak, eresz alá tűzve pedig villámcsapástól őrizte a házat. Napjainkban a ki­fújt, zsinórra fűzött húsvéti tojásokkal díszítik fel, ez a főleg német földön honos szokás mostanában terjed el hazánkban. A németeknek köszönhetjük a húsvéti nyu­szit is. A néprajztudósok szerint ez a kis állatka egy véletlen félreértés követ­keztében jutott tojásoszto­gató szerepéhez. Németor­szág egyes vidékein húsvét­kor gyöngytyúkkal és an­nak tojásával ajándékozták meg egymást az emberek. A gyöngytyúk német neve: Haselhuhn. Ezt a szót hoz­ták aztán tévesen összefüg­gésbe a nyulat jelentő Hase szóval. így lett tehát a gyöngytyúkból nyúl, s ezért hozza a húsvéti tojást a nyuszi. Hahn Szilvia Kész katasztrófa! Tűz van babám! Egy kedves ismerősömnek kellemet­len élményben volt része a minap. Leégett a garázsa, autóstól minde­nestől. Az ok-okozati összefüggések­re két dolog miatt nem térek ki; nem derült ki, hogy hol volt a tűz góc­pontja, melynek következtében a tűz keletkezésének okát is sötét homály fedi. Amit tudunk, hogy a lángok a garázs feletti padláson csaptak fel először, s mivel nem volt a füstjelző a házban, (!?) a ház asszonya első körben a szomszédot okolta az égett szag mi­att. A bűz azonban egyre erősebb, a dolog pedig egyre gyanúsabb lett, melynek köszönhetően a fiatalasz­­szony kiment az udvarra, onnan pedig - a szag után - a garázsba, ahol már látható jelei is voltak a bajnak. Az épületen belül a kazánház ajtaja alól már vastagon szivárgott a füst. És itt álljunk meg egy pillanatra! Hősnőnk ugyanis elkövette azt a hibát, hogy ki­nyitotta a fent említett ajtót, melynek következtében a tűz oxigénhez jutott... Szerencse a szerencsétlen­ségben, hogy személyi sérülés nem történt, viszont a garázs, benne - sok minden más mellett - egy nagy érté­kű személygépkocsi a lángok marta­lékává vált. Tudom, hogy baj után a bolond is okos már, azért csak fussuk át, mi lett volna a helyes viselkedési mód! A szi­várgó füstöt látva, ellenőrizni kellett volna az ajtó hőmérsékletét. (Nem a kilincset, mert az akár forró is lehet!) Ha meleg, csukva hagyjuk és azonnal értesítjük a tűzoltókat. (Hívószám: 105.) Mindenekelőtt magunkat, ha van rá lehetőség, vagyontárgyainkat mentsük, ez esetben az autót lett vol­na érdemes kimenekíteni, méghozzá úgy, hogy kitoljuk a garázsból. Nem elindítjuk, kitoljuk! Az oltás már ko­molyabb gondot okozhat, főleg akkor, ha az ajtó csukva, és csak sejtjük, hogy mögötte tűz van! Ilyenkor pró­báljuk meg legalább a továbbterjedé­sét megakadályozni, a többit a tűzol­tók majd elvégzik. Ismétlés a tudás atyja, úgyhogy ve­gyük át még egyszer, hogy mit is kell tenni tűz esetén.- Hívjuk a 105 vagy a 112 segélyhívó számot, mondjuk meg a tűz pontos he­lyét (város, utca, házszám), hány fő van veszélyben, mekkora a tűz, és mit veszélyeztet, van-e olyan tárgy vagy anyag, ami robbanást okozhat (gázpa­lack, kanna benzin).- Ha van otthon kézi tűzoltókészülék (legyen!), akkor megkísérelhetjük a kezdeti tűz oltását. Ne menjünk kettő méternél közelebb a tűzhöz, és próbál­juk ki a készüléket, mielőtt a tűzoltás­hoz kezdenénk. Ha nem működik, vagy nem sikerül a tüzet eloltani, ak­kor meneküljünk ki, de a készüléket vigyük magunkkal, mert bent hagyva veszélyt jelenthet.- És még egy fontos, mondhatni lét­­fontosságú szabály: vízzel elektromos hálózatba kapcsolt készüléket nem szabad oltani! Hahn Szilvia

Next

/
Oldalképek
Tartalom