Paksi Hírnök, 2006 (15. évfolyam, 1-22. szám)

2006-01-13 / 1. szám

6 ATOMERŐMŰ Az atom reneszánsza Az év eleji gázprobléma kap­csán került előtérbe a kér­dés, mi csökkentheti Ma­gyarország és a hozzá hason­ló országok energiafüggősé­gét. Lapunk Hamvas Ist­vánt, a Paksi Atomerőmű Rt. műszaki vezérigazgató-he­lyettesét arról kérdezte, az atomenergia felhasználásá­nak növelése jelenthet-e megoldást e téren.- Az üzemidő-hosszabbítás kapcsán igen sok előadást tartottunk, és az atomener­gia mellett kardoskodtunk annak okán, hogy a nukleá­ris energia javítja az ellátás­biztonságot. Nem gondoltuk, én magam sem, hogy az élet ilyen hamar igazolja az állí­tásunkat - kezdi Hamvas István. A vezérigazgató-he­lyettes elmondta, hogy az atomerőművekben felhasz­nált dúsított urán kis térfo­gatú, ezért bárhogyan szál­lítható, lehet földön, vízen, levegőben. Éppen azért, mert nem nyomvonalhoz kö­tött, mint a gázvezeték, a vi­lág bármely pontjáról bárho­va szállítható. A kis térfogat miatt jól készletezhető, egy lakásnyi helyen akár két év­re elegendő üzemanyagot le­het tárolni. - Amellett, hogy az urán alkalmas a tárolásra, Magyarországon rendelke­zünk akkora készlettel, hogy ha bármilyen válság is adód­na az üzemanyagot biztosító országban, annak hatását két éven át nem érezné a la­kosság, s a termelést sem kellene csökkenteni - teszi hozzá Hamvas István. A szakember elmondta - Iránt kivéve, mely magának kíván dúsított uránt előállítani -, válságtól és politikai csatáro­zástól mentesek azok az or­szágok, ahol ilyen üzem­anyag-előállítás folyik. Az eddigiek mellett fontos tényező az ár, hiszen az atomerőműben termelt villa­mos energia árában csupán 10-15%-ot tesz ki az üzem­anyagköltség. így, ha netán duplájára nőne a dúsított urán ára, ez csak 20% emel­kedést eredményezne a Pak­son termelt villamos energia árában, így az még mindig a legolcsóbban előállított áram lenne Magyarországon.- Ezek együttesen valóban afelé hatnak, hogy növeljük az atomenergia arányát a gázfüggőség csökkentése ér­dekében. Csak egy határig ésszerű és célszerű emelni, mert több forrásból kell biz­tosítani a megfelelő energia­­mixet, ügyelni kell a kőolaj, szén, gáz, atom és a megúju­ló energiák megfelelő ará­nyára - tájékoztatott Ham­vas István, hangsúlyozva, hogy erről nem az atomerő­műnek, hanem a hazai ener­giapolitikáért felelős intéz­ményeknek kell dönteniük. Az atomenergia térnyeré­se, ahogyan nevezik, rene­szánsza, a szakember szerint már korábban is elindult, s most a történtek miatt fel­gyorsult. Egyre több szak­mai és politikai véleményt hallani, melyek szerint az atomenergiára alapozva kell Jó döntést hozott a Parlament A január eleji, alig kétnapos orosz-ukrán gázárvita, és az emiatt akadozó földgázszál­lítás élesen előhozta Ma­gyarország energiaellátási kérdéseit. A kormány és az energetikai vállalatok kép­viselői mellett szinte az egész ország lakosságát fog­lalkoztatta, hogy mikor si­kerül helyreállítania az orosz Gazpromnak a szerző­désben vállalt földgázmeny­­nyiség biztonságos eljutta­tását az érintett európai or­szágokba, így természete­sen Magyarországra is. A lecsökkent gáznyomás miatt a gáztüzelésű erőműveket át kellett állítani olajtüzelésre, miközben a paksi atomerő­mű és a megmaradt szenes erőművek változatlan biz­tonsággal szolgáltatták a létfontosságú elektromos energiát. A gázkrízis viszonylag ha­mar megoldódott, ám hatásai miatt az egész Európai Unió szembesült az egyoldalú orosz gázfüggőség miatti ki­szolgáltatottsággal. Ennek csökkentésére számtalan el­képzelés látott napvilágot Európa-szerte, a megújuló energiaforrások részarányá­nak növelésétől kezdve az észak-afrikai cseppfolyós gáz szállításához szükséges inf­rastruktúra kiépítésén ke­resztül a meglévő földgáztá­­roló-kapacitások bővítéséig, ám mindezek mellett egyre inkább előtérbe került az atomenergia felhasználásá­nak fontossága, sőt jelentős bővítése. Ez utóbbit erősítet­ték azok a magyar politiku­sok is, akik többek között az Országgyűlés gazdasági bi­zottságának rendkívüli ülé­sén azt hangoztatták: ebben a helyzetben is bebizonyoso­dott, hogy milyen jó és fontos döntést hozott tavaly év vé­gén a Parlament, amikor a paksi atomerőmű üzemidő- és teljesítménynövelési el­képzeléseit támogatta, vala­mint döntött a hulladéktároló megépítéséről. Mayer György felülvizsgálni az energiapoli­tikát. - Olaszországban, Angliában, Svédországban már vannak jelei e gondolat­nak, elmozdulás látszik a vá­lasztások óta Németország­ban, s az utóbbi időben lé­nyeges változás tapasztalha­tó Lengyelországban is. A finnek már építik az ötödik blokkjukat, és a franciák is újabb reaktorokat létesíte­nek. Rövidesen a szlovákiai Mohovcén üzembe helyezik a harmadik és negyedik blokkot, és talán Magyaror­szágon is eldől, hogy újabb blokk üzembe helyezésével stabilabbá és függetlenebbé teszik-e a villamosenergia­rendszert - mondja Hamvas István. Egy új nukleáris létesít­mény megépítéséhez az atomtörvény szerint parla­menti döntés szükséges. Hogy lesz-e Magyarorszá­gon új blokk, a szakember szerint függ a jogszabályok változásától, a villamosener­­gia-igénytól, az eladási ga­ranciáktól, a gazdasági hát­tértől.- Mi nagyon örülnénk, ha ilyen döntés születne, fő­ként, ha itt épülne, hiszen adott az infrastruktúra, a szakembergárda, sőt a 80-as évek végén, 90-es évek ele­jén elkezdődött a telephely előkészítése is. Hamvas István végezetül hozzátette: gazdaságpoliti­kai kérdésekben nem tartja magát illetékesnek, annyit azonban elmondhat, az atomerőmű létesítése való­ban költséges beruházás, de még a szükséges hitelek tör­lesztését figyelembe véve is jobban megtérül, mint más energiafajták. Ám a legfon­tosabbat, ami az atomener­gia mellett szól, semmikép­pen nem felejthetjük el. Ez egy tiszta energia, ezt kell választanunk akkor, ha a környezetet leginkább kímé­lő módon akarunk villamos áramot előállítani. Vida Tünde Fotó: Vida Tünde

Next

/
Oldalképek
Tartalom