Paksi Hírnök, 2006 (15. évfolyam, 1-22. szám)

2006-02-10 / 3. szám

10 MOZAIK Akik a jég hátán is horgásznak hogy jellemzően rövidek, hi­szen a horgász közvetlenül a lék mellett áll, innen kell irányítania a damilt, ha ka­pás van. A jó hely kiválasz­tásának receptjét ne kér­dezzék, mert azt nem árul­ták el a horgászok. Azt vi­szont megtudtuk, hogy olyan szép, áttetsző tükör­jég, mint most, tíz évben egyszer van a tavakon. Az is fontos, hogy a horgászat vé­gén megje­löljék a lé­ket, ami egyébként 1- 2 óra alatt befagy. Schöffer Károly, aki 15-18 éve foglalkozik lékhorgá­szattal el­­mondta, hogy talán azért külön­leges, mert csupán né­hány hétig lehet hódolni neki, így már december ele­jén izgatottan várja, hogy befagyjanak a tavak. - Kü­lönleges érzés, hogy ilyen­kor nem a partról nézzük a vizet, hanem a jégről figyel­hetjük a partot, így ez egy fordított világ - tette hozzá. Ami a fogást illeti, sokszor napokig is várni kell egyet­len kapásra. A látogatásun­kat megelőző nap azonban szerencsés volt, egy majd­nem kilenc kilogrammos süllő akadt horogra.-gyöngy­- A nagy fagyokkal elérke­zett a lékhorgászat ideje, amely az utóbbi 8-4 évben újra divatba jött - tudtuk meg Cseh Attilától, az Atomerőmű Horgász Egye­sület titkárától. Ilyenkor ta­vainkon többen jégre men­nek. Ahhoz, hogy kellemes időtöltésben legyen részük, nem árt megfogadni néhány tanácsot, betartani a szabá­lyokat. Mindig meg kell bi­zonyosodni arról, hogy elég vastag-e a jég, és ajánlott, hogy ne menjenek egyedül, mert ha bármi történik, így van segítség. A lékhorgá­szathoz nem kell túl sok fel­szerelés, csupán jó meleg ruhára, lékfúróra, horgász­botra és élő csalira van szükség, és a lényeg: leg­alább tíz centiméteresre hí­zott legyen a jég. Ilyenkor ragadozó halakra mennek a horgászok, elsősorban süllő­re és csukára. Először a fú­róval percek alatt 20-25 cen­timéteres lékeket vágnak, majd elhelyezik a botokat, ezekből az egyesület tagjai kettőt-kettőt használhat­nak. A botokról tudni kell, Az állattenyésztés a csatlakozás vesztese Az uniós csatlakozás hatásairól, az idei teendőkről, s az Európai Unió követke­ző ciklusáról volt szó azon az agrárfóru­mon, amelyet a Tolna Megyei Önkor­mányzat és a Tolna Megyei Földműve­lésügyi Hivatal rendezett Pakson. A Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium politikai államtitkárának titkárságvezetője szerint a 2004-es zök­kenők után 2005 a sikeres beilleszkedés éve volt. Ficsor Adám kiemelte, a ma­gyar gazdálkodók és az agrártárca is bizonyította, alkalmas és érett a tag­ságra. - 2006 az offenzíva éve kell, hogy legyen - mondta. - Fontos feladat, hogy a korábbiakhoz hasonlóan határidőre kifizessük a támogatásokat, illetve, hogy az állattenyésztést, amit az unió nem támogat, hazai forrás segítségével versenyben tartsuk - vázolta, majd ar­ról beszélt, hogy a magyar föld magyar kézben, mégpedig a gazdák kezében van a legjobb helyen. Ezek után az unió következő költségvetési periódusáról szólt, s azt körvonalazta, merre tart az unió, illetve Magyarország mezőgazda­sága. A Tolna megyei tapasztalatokat Rutkai Géza, a Tolna megyei FM Hiva­tal hivatalvezető-helyettese összegezte. Elmondta, Tolna megye speciális hely­zetben van, mivel nagy részben mező­­gazdasággal foglalkozók élnek itt, s az ágazat komoly szerkezetváltozáson esett át. Az állattenyésztés - mivel nem gazdaságos - visszaesett, emiatt a nö­vénytermesztés szerkezete torz lett, a tömegtakarmány helyébe a gabona lé­pett, s így túlsúlyba került. - Az elmúlt két évben a növénytermesztés siker­ágazatnak minősült. A mennyiség és minőség kiugró volt, ám a jövedelmező­ség ezt nem tükrözi. A túlkínálat miatt például a kukorica és búza ára az utóbbi évek legalacsonyabbja volt - mondta Rutkai Géza. A területalapú támogatás segített ezen, de jobbára csak a na­gyobb területen gazdálkodók számára. A szakember szerint az állattenyész­tés vesztese volt a csatlakozásnak. Igaz ez a szarvasmarha- és a sertés­­ágazatra. A juhtenyésztés viszont fel­futóban van, úgy tűnik, megtalálják helyüket az EU piacán. A hal, Rutkai Géza szerint, hosszú évek óta azonos, jó közepes színvonalon van. - Nagy kérdés az - mondta végezetül -, hogy a 2007-2013-as, új EU-s finanszírozá­si rendszerben a magyar agrárágazat hogyan tudja fogadni a támogatáso­kat, mert ez meghatározhatja további sorsát.-vida-Fotók: Szaffenauer Ferenc

Next

/
Oldalképek
Tartalom