Paksi Hírnök, 2006 (15. évfolyam, 1-22. szám)

2006-09-08 / 17. szám

8 MOZAIK Gyuri Pakson érzi jól magát Eredményei világhírűek, ő maga mégis szerény. Kozmann György a sikerért megdolgozott, de a szorga­lom és tehetség mellett egy szerető család is segítette a munkában. Helytállt a mentőcsapat Első alkalommal rendeztek nemzetközi mentőversenyt. A Csopakon tartott rendez­vényt továbbképző konferen­ciával nyitották, ahol a köz­ponti téma a drog volt. A ta­lálkozó gyakorlati része egy verseny volt, ahol 16 csapat indult, közöttük a Paksi Atomerőmű Mentőszolgála­ta. Az első fordulóban egy beteget szállító mentőautó közúti balesetét kellett fel­számolni. Másnap újabb nyolc szituáció várta a ver­senyzőket, köztük vízi bale­set, mérgező vegyi anyagtól sérültek ellátása, sürgősségi betegellátásban használt esz­közök felismerése, használa­ta, kábítószeres ellátása, ak­nába esett sérült kimentése, vizsgálata, töréseinek ellátá­sa. A Paksi Atomerőmű Men­tőszolgálata a negyedik he­lyen végzett, illetve a legjobb gyakorlati megoldást nyújtó csapatnak járó különdíjat is kiérdemelte. Az Atomerőmű Mentőszol­gálat 2005 őszétől működik az erőmű területén. A ké­szenlétet az OMSZ-nél dol­gozó mentőorvos vagy men­tőtiszt, valamint az Atomerő­mű Tűzoltóságtól mentőápo­ló és mentőgépkocsi-vezető adja. A közel egy éve műkö­dő mentőszolgálat munka­társainak a rendezvény jó al­kalom volt arra, hogy képet kapjanak arról, hol áll a szer­vezet, hogyan tud együtt dol­gozni a csapat, illetve a ver­senygyakorlatok során ta­pasztalatot szerezhettek, vé­lekedett dr. Szvitán Gábor mentőorvos. A négyfős csa­pat tagja volt rajta kívül Pesztericz Rajmund szolgá­latparancsnok, mentőápoló, Dorogi Norbert tűzoltótech­nikus, mentőápoló, és Bán Ferenc tűzoltótechnikus, szakképzett mentőápoló, gépkocsivezető. - gy-Egy előző esti legénybúcsú­nak köszönhetően kissé fá­radtan, uram bocsá’ másna­posán fogad szülei házában Kozmann Gyuri. A számos csillogó érem tulajdonosa és újdonsült világbajnok kenus körül egy kölyökkutya lábat­­lankodik. Az apróság kéthó­napos boxer, Alexnek hívják, és Gyuri otthonára fog vi­gyázni, ha majd felnő. Egy­előre viszont csupán a játé­kon jár az esze. A családi ház kertje, takaros udvara gon­dos kezekről, szorgalomról árulkodik. A virágok és más növények Gyuri szülei, fő­ként édesanyja büszkeségei. Marika néni és Gyuri bácsi az egykori gyerekszobába tessékel, ahol megszámlál­hatatlan mennyiségű érem, kupa sorakozik. Ebben - is­mervén Gyuri pályafutását - nincs semmi meglepő. Mint ahogy abban sem, hogy Gyu­ri szerint Marika néni főzi a világ legjobb kakaspörkölt­­jét. De Gyuri nem csak a ha­sa miatt jön gyakran haza. Szüleivel igen jó a kapcsola­ta, és a régi barátok, a szülő­város is sokat jelent számá­ra. Azt mondja, itt sokkal in­kább megbecsülik az élspor­tolókat, mint a fővárosban. Ott egy olimpiai vagy vüág­­bajnok szinte elveszik a „többi közt”, itt becsben tartják. A szülők persze nem örültek annak idején a Buda­pestre költözésnek, de tudo­másul vették, ez az élet rendje, és már nem is aggód­nak annyira. Látják, hogy fi­úkat befogadták, rengeteg barátja van. Marika néni ko­molyan elgondolkodik, majd meggyőződéssel mondja: Gyuri ugyanolyan szeretet­­re méltó, jó fiú, mint volt, s ha nem is beszélnek, talál­koznak minden nap, jó a kap­csolatuk, odafigyelnek egy­másra. Fiúk, ha kell, kiveszi a részét a ház körüli munká­ból is, de ahogy régen, most is kímélik. Neki máshol kell helytállni, teszi hozzá az édesapa, aki azt is elárulta, ez nem jelentette, s most sem jelenti azt, hogy kivéte­leznének vele, lányukra ugyanolyan büszkék. A ka­jak-kenu versenyeket persze mindig végigizgulják, ha te­hetik a helyszínen, rosszabb esetben a televízió előtt sora­kozva szurkolnak. Gyuri elárulta, sohasem volt konkrét példaképe, bár sokaktól igyekezett tanulni. Neki viszont máris akadt kö­vetője. A fiatalembert Ko­­leszár Zoltánnak hívják, 9 éves, kenuzik, és a tavalyi vi­lágbajnokságot a helyszínen szurkolta végig. 0 egyéb­ként Gyuri unokaöccse, és roppant büszke, amikor - te­kintettel a rokoni szálakra - edzője kis Kozmann-nak hív­ja. Gyuri - s ebben szülei is megerősítenek - szerényen fogadja az eredményeket, a sikert és az ezzel járó nép­szerűséget. Pakson minden­ki megismeri, megszólítja, s biztosítja arról, hogy szurkol neki, büszke rá. - Én is hal­lottam, de nem tapasztaltam - mondja mosolyogva a fel­vetésre, miszerint minden bizonnyal a szebbik nem képviselői is körülrajongják. Azt mindenesetre elárulja, hogy mostanság - eltekintve a már említett kutyakölyök­­től - egyedül él, mert nem­rég szakított barátnőjével. Jövőbeni terveiről szólva annyit mond, szeretne bol­dog lenni, mint minden em­ber. Ezen felül persze készül a pekingi olimpiára. Gyuri Fotó: Vida Tünde

Next

/
Oldalképek
Tartalom