Paksi Hírnök, 2001 (13. évfolyam, 1-52. szám)

2001-02-22 / 8. szám

6. oldal Paksi Hírnök i Az ASZ megvizsgálta a KNP alapot Az Állami Számvevőszék nyilvánosságra hozta a Központi Nukleáris Pénzügyi Alap mű­ködésének ellenőrzéséről készült jelentését, melyet február 15-én az Országos Atomener­gia Hivatalnak is megküldött. A jelentés lényeges megállapításait az alábbiakban közöl­jük. Az Állami Számvevőszék megvizsgálta a Központi Nuk­leáris Pénzügyi Alap 1998- 2000 első félévi működését és gazdálkodását. Arra a kérdésre is választ kerestek, hogy az Alapból származó pénzeszkö­zöket célszerűen biztosították­­e a radioaktív hulladékok vég­leges és átmeneti elhelyezését szolgáló tárolók létesítését, illetve az irányítás és ellenőrzés során biztosították-e az Alap törvényes és célszerű felhasz­nálását. Az Állami Számvevőszék megállapította: az ellenőrzött időszakban a KNPA felhasz­nálása megfelelt az atom­energiáról szóló törvényben megfogalmazott céloknak. A kis- és közepes aktivitású radioaktív hulladék végleges elhelyezésére kiszemelt Üveg­huta térségében végzett kuta­— Egy évvel a vállalt határidő előtt hoztuk azokat az eredményeket, melyeket 1997- ben, megválasztásomkor és az új vezetőség felállásakor tűztünk ki célul — összegezte az elmúlt időszak fontosabb állomásait Antal Lajos, a Paksi Atomerőmű Horgászegyesület elnöke. Hozzátette: tavaly 429 mázsa halat telepítettek a hor­gásztavakba, a kifogott hal­mennyiség pedig 385 mázsa volt. Áz egy főre jutó fogási átlag 55 kilogramm, s ez messze meghaladja az or­szágos átlagot. Az egyesület gazdasági működéséhez jelen­tősen hozzájárult az a pénz­összeg, amely a halnevelésből, a tagdíjakból és a területi je­gyekből folyt be. Nem túlzás azt állítani, hogy a helyi vállal­kozók is erejükön felül segítet­ték az egyesület munkáját, előbbre jutását - fogalmazott Antal Lajos, aki ezt követően szólt a tavakba telepített hal­fajtákról, majd kiemelte a P 34-es, szarvasi ponty nép­szerűségét. A sporthal igen erőszakos, kifogása igazi sport­élményt nyújt tagjaiknak. Sok ragadozó halat is telepítettek a horgásztavakba, elsősorban csukát és süllőt. Antal Lajos szerint a jó évad­zárás az egyesület tagjainak összefogásának és az eredmé­nyes marketingmunkának tud­ható be. Számos sikeres ren­dezvényt bonyolítottak le, s ezek mindegyike hozzájárult az egyesület hírnevének öreg­bítéséhez. Tavaly huszonöt­­ezer pecás látogatott a hor­gásztavakra (plusz a családtag­ok és a kísérők, illetve a külön­tásokkal kapcsolatban a vizsgá­lat kitért arra is, hogy' a Nem­zetközi Atomenergia Ügynök­ség szakértői csoportjának vizsgálatai nem igazolták egyes hazai szakértők fenntartásait. Az Európa Parlament, a Nyu­gat-Európai Nukleáris Hatósá­gok Szövetsége a közép- és kelet-európai országokat átte­kintve megállapította, hogy a nukleáris biztonság vonatkozá­sában Magyarország áll leg­közelebb a nyugati szabvá­nyokhoz és annak gyakorla­tához. Az atomenergiáról szó­ló törvény lehetőséget biztosít az érintett önkormányzatok tájékoztatási és ellenőrző tevé­kenységének pénzügyi támoga fására, ugyanakkor nem hatá­rozza meg ennek részletes sza­bályait. A jelentés szerint az Alapból finanszírozott tevé­kenységeket támogató infor­féle rendezvények vendégei). A látogatási csúcs megdöntő sével bebizonyosodott, hogy egy működő nukleáns létesít­mény mellett a környezet ész­szerű kihasználásával biztosít­ható az itt dolgozók és a kör­nyékbeli lakosok szórakozása, pihenése, valamint a szabadidő ésszerű eltöltése. Mint ismert, ennek az alap­nak az a rendeltetése, hogy az atomerőmű lebontásához megfelelő pénzügyi alapot biztosítson. A Paksi Atom­erőmű '98-ban 7.1; '99-ben 9.1; 2000-ben 9.3; 2001-ben 14.9 milliárd forintot fize­tett, illetve fizet be az alap­ba, melynek felhasználásáért a költségvetés — az eredeti törvény értelmében — az MNB által megállapított, mindenkori jegybanki kama­tot fizeti meg, növelve az alap összegét. Ezáltal a ko­rábbi befizetések inflációkö­vetővé válnak, több évtized múltán is megőrzik értékü­ket. Az Atomtörvény e pasz­­szusának módosításával — éppen az infláció növekedé­se miatt — a pénz elveszti mációs társuláshoz nem csatla­kozó önkormányzatok a jog­szabályi előírásokkal összhang­ban nem részesültek pénzügyi támogatásban. Az ellenőrzés szabálysze­rűnek találta mind az Alap, mind a Radioaktív Hulladé­kokat Kezelő Közhasznú Társaság működését. Az ÁSZ egyúttal javasolja a kormány számára, hogy mie­lőbb intézkedjék a kis- és kö­zepes aktivitású radioaktív hul­ladéktároló létesítését szolgáló előkészítő munkálatok felgyor­sítására és a kivitelezés meg­kezdésére, az Országos Atom­energia Bizottság elnöke pedig kezdeményezze az 1996. évi CXVI. törvény módosítását a kommunikációs tevékeny­ségre fordított támogatások részletesebb szabályozása ér­dekében. Az OAH főigazgató­ja szabályozza a KNPA-ból az önkormányzatoknak adott kommunikációs támogatások elszámolásának rendjét, módo­sítsa a számviteli politikát, a kommunikációs költségek ugyanis nem számolhatók el a beruházások aktivált értéké­ben. Az OAH tudomásul yette és egyetért az ÁSZ jelentésében megfogalmazott megállapítá­sokkal, és a javaslatoknak meg­felelően az OAH főigazgatója megtette a hatáskörébe tartozó szükséges intézkedéseket — közölte Rónaky József, az OAH főigazgatója. eredeti rendeltetését, csök­ken az értéke. Ez azzal a következménnyel járhat, hogy az erőmű lebontásakor nem lesz kellő pénzügyi fe­dezet a munkálatok finanszí­rozására, ráadásul a százmil­­liárd forintnyi adóterhet a következő generációra hárít­ják át. Emlékeztetőül: Magyaror­szág is aláírta azt a nemzetkö­zi egyezményt, amelynek ér­telmében hazánk pénzügyi alapot hoz létre üyen célra. Ennek betartása pedig lénye­ges kérdés az Eu-s tárgyalá­sok során, kétségessé válhat ugyanis az ilyen tárgyú nem­zetközi kötelezettségek telje­sítése — hívja fel a miniszter figyelmét Vajda György aka­démikus. Atomerőmííves horgászok: sikeres volt a 2000-es esztendő Vajda György levele Vajda György akadémikus - az Országos Atomenergia Bizottság elnöke - a közelmúltban levelet intézett Matolcsy György gazdasági miniszterhez, melyben felhívta figyelmét arra, hogy az Atomtörvény, illetve az ország 2001-2002. évi költségvetésének elfogadása módosította a Nukleáris Pénz­ügyi Alap struktúráját, amelynek beláthatatlan következ­­menyei lehetnek. (A költségvetés nem fizet kamatot a Nuk­leáris Pénzügyi Alap pénzének felhasználásáért.) XII1. évfolyam 8. szám A Paksi Atomerőmű 30 km-es körzetében a környezeti gamma­­sugárzás havi átlagos dózisteljesítménye (nG/h) legutóbb, a Társadalmi Ellenőr­ző és Információs Társulás (TEIT), Települések 1 illetve PA Rt. által mérve PA.RT adatok TEIT adatok PART. adatok TEIT adatok az állomásokon az épületekben az épületekben az épületekben Kalocsa 80 70 92 131 Foktő 72 102 99 105 Úszód 72 93 86 102 Dsztbenedek 70 82 98 111 Géderlak 79 84 86 115 Ordas _ — — 122 Bátya­­-117 Kiskőrös 60-­­Dunaföldvár 78 — _­Paks 60 69* — 74 Gerjen-75*-78 Fadd-91*-85 Tengehc 62 76-87 Pusztah. — 84*-89 Dsztgyörgy 66 82-83 Szekszárd 59-64(ANTSZtetó) -Az eredmények értelmezése: A PA Rt. és a TEIT által mért értékek közül korrektül összehasonlítani csak a Bács-Kiskun megyei, valamint a tengelici és a dunaszentgyörgyi adatpárokat lehet, mert ezek azonos helyszínekre vonatkoznak. jelenté­se, ezen helyeken az adott hálózat nem végez méréseket. A **­­gal jelzett értékek a polgármesteri hivatalok udvarterében elhe­lyezett dózismérők mérési eredményei. Az összehasonlítható adatpárok közötti, 10-30%-os különbség elfogadható ennek a fizikai mennyiségnek a mérésében. Valamennyi mért érték a természetes gamma-sugárzás dózisteljesítményének szabad térben, illetve épületben általában tapasztalható értékállomá­nyába esik (még a *-gal jelzett, az adott helyszínre a korábbi mérések során kapott adatoknál kissé nagyobb értékek esetén is). Ezekből, valamint az erőmű, illetve a különböző hatóságok által mért sok más adatból (kibocsátási, környezeti mintameré­­si, egyéb helyeken végzett sugárzás-mérési adatokból) az a kö­vetkeztetés vonható le, hogy a Paksi Atomerőmű normálüzemi radioaktív kibocsátásai legutóbb olyan kicsik voltak, hogy az a környezetre és a közelben élő lakosság egészségére semmiféle káros hatással nem lehetett. A Bátyai vizeslabor legfrissebb mérési eredményei (Bq/1) Mintavétel Vezetékes víz Duna víz Sárköz I Csapadék: időpontja (Vajas) (eső) 2000. nincs adat nincs adat nincs adat nincs adat Az eredmények értelmezése: a kapott értékek az adott közegre jel­lemző, a természetes radioaktív izotópokból származó aktivitás­koncentráció tartományában esnek. TÁJÉKOZTATÓ 1. Elnyelt dózis: A besugárzott anyag egységnyi tömegében a sugárzás hatására elnyelt energia. Egysége az lGY(gray)=l J/kg. 2. Elnyelt dózisteljesítmény: Az anyag által elnyelt dózis időegységre jutó része. Egysége: 1 Gy/h(gray/óra). 3. A mérési eredmények nanogray/órában értendők. A nanogray/óra a gray/óra egymilliárdod (10 9) része. 4. A mostaninál gyakoribb méréseket egymillió nGy/h (0,001 Gy/h) feletti érték esetén, biztonsági intézkedéseket pedig ötmillió nGy/h (0,005 Gy/h) érték elérése esetén kell elrendelni. 5. Az atomerőmű beindítása előtt, 1978-1982 között végzett ón. alap­szint felmérések során az erőmű 30 km-es körzetében, a települések szélén, illetve egyéb helyeken kiépített kömyezetellenórző állomásokon a környezeti gamma-sugárzás szabadban mért dózisteljesítményének öt­éves átlaga a következő jellemző értékeket mutatta: a legkisebb érték 55 nGy/h (az A7 állomáson az atomerőműtől Északnyugatra), a legna­gyobb érték 84 nGy/h (a C20 mérőállomáson Kalocsa határában), az összes állomást figyelembe vevő ötéves átlag 67 nGy/h volt. Természetesen, az egyes állomásokon kapott havi adatok az állomásra jellemző hosszű idejű ádag körül változtak, illetve változnak ma is ki­­sebb-nagyobb eltéréssel. 6. A különböző anyagokban (talaj, építőanyagok stb.) a természetes radioaktív (sugárzó) izotópok mennyisége jelentősen eltérő lehet, követ­kezésképp a tőlük származó gamma-sugárzás szintje, illetve a dózistelje­sítménye is helyről helyre változik. A pillanatnyi értéket az időjárási té­nyezők (pl. csapadékosság) is befolyásolják. A szabadban mért dózistelje­sítmény általában kisebb - néhányszor tíz százalékkal - az épületek helyi­ségeiben mért értéknél. 7. Radioaktív koncentráció: a vizsgált közeg (levegő, víz, stb.) egy­ségnyi térfogatában másodpercenként végbemenő bomlások száma. Egysége: az 1 Bq/m3,1 Bq/1, stb. (Becqerel/ m3, ejtsd „bekörel” ...)

Next

/
Oldalképek
Tartalom