Paksi Hírnök, 2001 (13. évfolyam, 1-52. szám)
2001-09-06 / 36. szám
6. oldal XIII. évfolyam 36. szám Paksi Hírnök I Paks város és a környék lapja j ; Folytatódnak a Kijavítási munkálatok A paksi atomerőmű idei évre tervezett főjavítási munkálatainak keretében jelenleg is zajlanak a 3. blokk turbina-rekonstrukciós munkálatai. Mint ismeretes, az 1998-ban kezdődött rekonstrukció megkezdése előtt pályázatot írtak ki a munkálatok elvégzéséhez, amelyet a mai ALSTOM elődje, az ABB cég nyert el. Két évvel ezelőtt a pénzügyi források csak az egyik turbina rekonstrukcióját tették lehetővé. Egy évvel később következett a 2. blokk rekonstrukciója, amelynek során' — a 3. és a 4. blokkok greifswaldi forgórész-cseréjéhez hasonlóan — azok a forgórészek kerültek be, amelyeket két évvel korábban kivettek a 4. blokkból. A korábban csak műszaki ellenőrzést végző FKO cég ekkor már alvállalkozóként vett részt a munkálatokban. Később már ezen túlmenően a kivitelező munkájának irányítási feladatait is felvállalta, ezzel együtt pedig a határidőért és a minőségért is felelősséget vállalt, időközben megkezdődött a kondenzátor-rekonstrukció is, amely 2001-ben ért véget. Mint ismeretes, idén vette kezdetét a 3. blokk két turbinájának rekonstrukciója, amelynek során a tavaly a 2. blokkból kivett forgórészeket használják fel. A munkálatokban a Turbina és Forgógép Karbantartó Osztály öt műszaki szakembere és huszonhat fizikai szakembere vesz részt. Hírháttér: Az első rekonstrukciós folyamat 1989-90-ben zajlott, ekkor került sor az 1. blokki turbinák módosítására. Néhány évvel később megvásárolták a greifswaldi atomerőműben feleslegessé vált turbina forgórész-csomagot, így lehetővé vált a kijelölt turbinafokozatok cseréje. A 4. blokk nagyjavításán a tényleges rekonstrukciós munkálatok 1998-ban kezdődtek, egy évvel később — pénzügyi megfontolások miatt — úgy döntöttek, hogy az eredeti tervekkel ellentétben csak az egyik turbina rekonstrukcióját végzik el. Tavaly került sor a 2. blokk rekonstrukciós munkálataira, idén a 3. blokk két turbináját újítják fel. Ismét nyílt nap az erőműben A Paksi Atomerőmű Rt. továbbra is folytatja a nyitott kapuk politikáját, amelynek keretében erősíteni kívánja az erőmű szűkebb és tágabb környezetével való kapcsolatát. Folytatva a „Nyílt napok” hagyományait, idén Dunaszentbenedek, Dunatetétlen, Györköny, Udvari települések lakóit látja vendégül az erőmű. A meghívott települések polgárai (4-500 fő) az előző évekhez hasonlóan ezúttal is szórakoztató, tartalmasnak és kellemesnek ígérkező napot tölthetnek együtt szeptember 15-én, szombaton. Az egész napos programban a felnőttek számára többek között horgászverseny, az üzemi terület bejárása kisvonattal és kerékpárral, tűzoltás, nagyméretű puzzle kirakása, illetve a Karbantartó és Gyakorló Központ területén hatvan méter magas emelőkosárból repülőgép indítása szerepel. A gyerekek mindeközben aszfalt-, és papíros rajzversenyen mutathatják meg tudásukat, lesz még csokievő- és lufi fújó verseny, horgászverseny a TLK előtti szökőkútból, illetve mesefilm vetítés. A programot Balázs Pali és Szűcs Judit koncertje, játszócentrum (gumivár, akadálypálya, arcfestés), a települések közti kétszer tíz perces labdarúgó mérkőzések színesítik. A Nyílt nap rendezvényein várhatóan Tóth Ferenc, a térség országgyűlési képviselője, valamint a környező települések polgármesterei, a sajtó munkatársai, és a vendéglátó erőmű szakemberei is részt vesznek majd. Hírháttér: Az első nyílt napot 1980- ban tartották az erőműben, amelynek legelső vendégei természetesen a paksiak voltak. Tavaly a Duna másik partján lévő Úszódnak kedvezett a szerencse; a sorsolással kiválasztott település lakói 2000. szeptember 16-án egész napos program keretében ismerkedhettek meg az erőművel, sőt azon a napon még az elhasznált fűtőanyag átmeneti tárolóját is megnyitották. Fppen egy évvel ezelőtt került először bemutatásra az atomerőmű 25. évfordulója tiszteletére készített Atomkorszak című film, s a nyílt nap egybeesett a látogató központ 5. születésnapjával is. A Paksi Atomerőmű 30 km-es körzetében a környezeti gamma-sugárzás havi átlagos dózisteljesítménye (nG/h) legutóbb, a Társadalmi Ellenőrző és Információs Társulás (TEIT) illetve a PA Rt. által mérve Települések PA Rt. az állomásokon TEIT az épületekben PA Rt. az épületekben TEIT az épületekben Kalocsa 107 114 77 126 Foktő 106 132 58 89 Úszód 82 122 70 101 Dunaszentbenedek 84 119 69 110 Géderlak 97 132 73 125 Ordas-107 Bátya-86 Paks-79-86 Gerjen. --88 Fadd-88 96 Tengelic 86 77 92 Pusztahencse-86 93 Dunaszentgyörgy 84-83 84 Kiskőrös 118-SzekszárdDunaföldvár 83-Az eredmények értelmezése: A PA Rt. és a TEIT által mért értékek közül korrektül összehasonlítani csak a Bács-Kiskun megyei, valamint a tengelici és a dunaszentgyörgyi adatpárokat lehet, mert ezek azonos helyszínekre vonatkoznak. jelentése, ezen helyeken az adott hálózat nem végez méréseket. A **-gal jelzett értékek a polgármesteri hivatalok udvarterében elhelyezett dózismérők mérési eredményei. Az összehasonlítható adatpárok közötti, 10-30%-os különbség elfogadható ennek a fizikai mennyiségnek a mérésében. Valamennyi mért érték a természetes gamma-sugárzás dózisteljesítményének szabad térben, illetve épületben általában tapasztalható értékállományába esik (még a *-gal jelzett, az adott helyszínre a korábbi mérések során kapott adatoknál kissé nagyobb értékek esetén is). Ezekből, valamint az erőmű, illetve a különböző hatóságok által mért sok más adatból (kibocsátási, környezeti mintamérési, egyéb helyeken végzett sugárzás-mérési adatokból) az a következtetés vonható le, hogy a Paksi Atomerőmű normálüzemi radioaktív kibocsátásai legutóbb olyan kicsik voltak, hogy az a környezetre és a közelben élő lakosság egészségére semmiféle káros hatással nem lehetett. A bátyai vizeslabor mérési adatai: Mintavétel Vezetékes víz Duna-viz Sárköz I. (Vajas) Csapadék (eső, hó) 2001 nincs adat nincs adat nincs adat nincs adat Az eredmények értelmezése: A kapott eredményeket az adott közegre jellemző, a természetes radioaktív izotópokból származó aktivitas-koncentráció tarományába esnek. A párhuzamos hatósági mérési eredményektől szignifikáns eltérés nem volt tapasztalható. TÁJÉKOZTATÓ 1. Elnyelt dózis: A besugárzott anyag egységnyi tömegében a sufirzás hatására elnyelt energia. Egysége az lGY(gray)= J/kg-2. Elnyelt dózisteljesítmény: Az anyag által elnyelt dózis időegységre jutó része. Egysége: 1 Gy/h (gray/óra). 3. A mérési eredmények nanogray/órában értendők. A nanogray/ óra a gray/óra egymilliárdod (10-9) része. 4. A mostaninál gyakoribb méréseket egymillió nGy/h (0,001 Gy/h) feletti érték esetén, biztonsági intézkedéseket pedig ötmillió nGy/h (0,005 Gy/h) érték elérése esetén kell elrendelni. 5. Az atomerőmű beindítása előtt, 1978—1982 között végzett ún. alapszint felmérések során az erőmű 30 km-es körzetében, a települések szélén, illetve egyéb helyeken kiépített kömyezetellenórző állomásokon a környezeti gamma-sugárzás szabadban mért dózisteljesítményének ötéves átlaga a következő jellemző értékeket mutatta: a legkisebb érték 55 nGy/h (az A7 állomáson az atomerőműtől északnyugatra), a legnagyobb érték 84 nGy/h (a C20 mérőállomáson Kalocsa határában), az összes állomást figyelembe vevő ötéves ádag 67 nGy/h volt. Természetesen, az egyes állomásokon kapott havi adatok az állomásra jellemző hosszú idejű átlag körül változtak, illetve változnak ma is kisebb-nagyobb eltéréssel. 6. A különböző anyagokban (talaj, építőanyagok stb.) a természe-% tes radioaktív (sugárzó) izotópok mennyisége jelentősen eltérő lehet, következésképp a tőlük származó gamma-sugárzás szintje, illetve a dózisteljesítménye is helyről helyre változik. A pillanatnyi értéket az időjárási tényezők (pl. csapadékosság) is befolyásolják. A szabadban mért dózisteljesítmény általában kisebb — néhányszor tíz százalékkal — az épületek helyiségeiben mért értéknél. 7. Radioaktív koncentráció: a vizsgált közeg (levegő, víz, stb.) egységnyi térfogatában másodpercenként végbemenő bomlások száma. Egysége: az 1 Bq/m3 , 1 Bq/1, stb. (Becqerel/ m3, ejtsd „bekörel”...) TEIT
