Paksi Hírnök, 2001 (13. évfolyam, 1-52. szám)
2001-07-12 / 28. szám
6. oldal I Paksi Hírnök Pak« váró* it * környék lapja Sokba került, keveset ér? Beázás miatt szólalt meg a sziréna Nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket a közelmúltban átadott új, élőszó továbbítására is alkalmas, igencsak költséges szirénarendszer, legalábbis ezt igazolja az a három téves riasztás, amely az elmúlt évben borzolta a kedélyeket, s kérdőjelezte meg a rendszer biztonságát. A 30 kilométeres körzetbe telepített digitális, számítógépes vezérlésű lármafák közül legutóbb a Bocskai utcai sziréna szólalt meg. Számháború: Hatvanötmillió a napi veszteség Mindig a legutolsó ukáz az igazi, jelen esetben az atomerőműnek napi 65 millió forint árbevételkiesést jelent a június 22-én történt tűzeset kapcsán a 2. számú blokk kényszerű leállítása - nyilatkozta a nemrég Budapesten megtartott sajtótájékoztatón Vámos Gábor, a PA Rt. vezérigazgatóhelyettese, utalva a különböző médiumokban megjelent összegekre. ___________________XIII. évfolyam 28. szám A hagyományos, mechanikus szirénarendszer cseréjéről szóló tárgyalásokat három évvel ezelőtt kezdték meg, ama bizonyos emlékezetes májusi napon, amikor a napi rutinellenőrzés során a kezelő tévesen a légiriadó jelzést adta ki. Ezután cserélték le az elavult szirénákat, mondván: az új rendszer hasonló „meglepetéseket” már nem okozhat. Aztán mégis okozott: előbb Dunaszentgyörgyön (2000 októberében), majd néhány hónappal később Gerjenben (2000 decemberében) — igaz, ott csak zúgott, legutóbb pedig 2001. június 18- án este Pakson szólalt meg váradanul a sziréna. Az első páni félelem után következett az ilyen esetekben szokásos telefonálgatás: mi történt? Kell-e csomagolni? És így tovább... Közben mindenki abban reménykedett, hogy majd’ csak kapnak élőszóban is tájékoztatást, elvégre nem hiába költött az állam és az önkormányzat olyan sok pénzt a csúcsminőségű, élőszó közvetítésére is alkalmas berendezésekre. Mint kiderült, erre azért nem került sor, mivel a szirénát le kellett kapcsolni. A téves riasztás után tehát nem történt meg a lakosság azonnali tájékoztatása, az atomerőmű balesetelhárítási szervezetének helyszínre érkező szakemberei pedig a szirénát úgy hallgattatták el, hogy kivették az egyik biztosítékot. Ezután értesítették a polgári védelmi parancsnokság szakemberei a helyi rádiót, amely adását megszakítva azonnal közölte, hogy nem éles riasztásról van szó, csupán sajnálatos műszaki hiba történt. A méregdrága rendszernek nem ez az egyeben gyenge pontja — állítják a hozzáértők. Mindamellett, hogy a szirénákhoz tartozó mikrofont nem lehet elérni (pontosítva: egy sámliról, esedeg létráról igen), a számítógépes központból nem lehet egyenként vezérelni a szirénákat, ráadásul megfelelő visszajelző berendezés sem áll rendelkezésre. így „tehát nem tudja a jobb kéz, mint csinál a bal” alapon nem lehet követni, hogy mi folyik az egyes helyszíneken. Ha ehhez hozzávesszük, hogy időközben megszűnt a Dédász-szal korábban még érvényben lévő karbantartási szerződés, s karbantartó személyzet sincs, akkor különösebb takükusi adottságok nélkül is könnyen belátható, hogy e téren bőven akad még tennivaló. Az eset után egy új modul beépítését vették tervbe, amely — amennyiben nem a központi vezérlőből érkezik a jel — megakadályozza a sziréna megszólalását. (Információnk szerint ennek telepítése jelenleg is zajlik, s előreláthatóan e hónapban fejeződik be.) Haaz Ádám, a Katasztrófavédelmi Igazgatóság paksi kirendeltség-vezetője szerint a riasztórendszer hoszszú távon kiállja majd a próbát. Kezded hiányosságok mindenütt akadnak ugyan, de idővel „kinövik ezeket a gyermekbetegségeket”. Egy biztos: „a berendezések a lakosságot kell, hogy szolgálják, s mi a katasztrófavédelemnél mindannyian ezért dolgozunk” — szögezte le Haaz Ádám. A kábeltűz a sugárvédelmi zónán belül, de a hermetikusan elzárt téren kívül történt. A tűzvédelmi rendszert a kezelőszemélyzet hozta működésbe, amely a tüzet rövid időn belül eloltotta, a helyszínre érkező tűzoltók pedig már csak a tűz konkrét helyének felderítésében segédkeztek. A blokk leterhelését és a reaktor leállítását a személyzet körülbelül 60 perc alatt végezte el. A tűz során mintegy 300 darab kábel hibásodott meg kisebb nagyobb mértékben. A tűzeset valószínűsíthető oka vagy egy 220 V-os feszültség-szintű jelzőkábel, vagy a mellé fektetett 0.4 kV-os erőátviteli kábel gyártási hibája, illetve a kábelek szereléstechnológiai műszaki előírásainak be nem tartása okozta. A 2-es blokk kényszerű leállítása miatt a PA Rt. napi árbevétel-kiesése - a sajtótájékoztató időpontjában — mintegy 65 millió forintra becsülhető. A fel nem használt üzemanyag ára ezt az összeget némiképp kompenzálja, ugyanakkor a helyreállítási munkák forintkihatását egyenlőre lehetetlen felbecsülni. Lapunk felvetésére, miszerint a kábelek csak úgy, maguktól nem szoktak meggyulladni, Vámos Gábor a következőket mondta: biztos, hogy a tűz vagy a 0.4 kV-os erőátviteli kábel, vagy a 220 voltos feszültség-színtű jélzőkábel zárlata nyomán keletkezett. Kérdés, hogy e kábelek alap- és fedővédelme — nevezetesen a túláram-védelem — miért nem jelzett, miért nem választotta le a meghibásodott kábeleket a rendszerről, s miért csak a tűzjelző berendezés működött. A szakértők erre is keresik a választ hangoztatta Vá"bor. A PA Rt. iga nak elnöke a ke ban úgy nyilatko hogy a tájékoztatás ját felül kell vizsgálni re azért is szükség va. mivel egy szokványosna, tűnő kábelhiba esetén az át nem gondolt tájékoztatás egy pillanat alatt romba döntheti az atomerőmű addigi, fáradságos munkával felépített imázsát. A jövőben a polgármesterek részére biztosított mobiltelefonokon SMS üzenetek formájában, illetve e-mail és telefax levelek felhasználásával egységes kommüniké kiadásával kívánják tájékoztatni a térség polgármestereit. A sajtótájékoztatón elhangzott: Illés Zoltán szakértői árgus szemmel figyelnek minden, az erőműből érkező jó, és kevésbé jó hírt, s kérdések merülnek fel: hogyan fordulhatott elő, hogy a két kábel egyike sem jelzett (sem a 0.4 kV-os erőátviteli, sem a 220 V-os jelzőkábel)? A vonatkozó kábelszabvány — mondják — egyébként azt is tiltja, hogy az erőátviteli és jelzőkábel egy bundba legyen összefogva, egy kábeltálcán, egymás mellett legyen elhelyezve. A kérdés megválaszolása, sok egyéb kérdés mellett még várat magára. M.M. Seregély Erzsébet A polgármesteri hivatal közleménye Kutyatulajdonosok figyelmébe! A képviselő-testület 14/2001. (VI. 15.) számon elfogadta az állattartásról szóló rendeletet, amelynek értelmében 2001. július 1. és október 15-e között a kutyatulajdonosoknak be kell jelenteniük a tulajdonukban lévő eb adatait. Ezt követően a kutyatartók - ha a kutya a három hónapos kort elérte, tartási helye három hónapnál hosszabb időre változik, illetve új tulajdonoshoz kerül, elhullik, vagy elveszik - azonnal kötelesek bejelenteni. Ezt követően az ebet a polgármesteri hivatal nyilvántartásba veszi és a gazdának megküldi a nyilvántartási számmal ellátott tikettet, amelyet a gazda köteles a kutya nyakörvére erősíteni. A bejelentéshez szükséges adatlapok beszerezhetők a polgármesteri hivatal portáján, illetve a műszaki osztályon. A bejelentő nyomtatványt kérjük a polgármesteri hivatal földszintjén elhelyezett gyűjtőládába bedobni, vagy a műszaki osztályon leadni. Amennyiben az ebtartóknak kérdésük van, forduljanak ügyfélszolgálati időben (hétfőtől szerdáig 8.00-15.30-ig, pénteken 8.00-12.00-ig) a polgármesteri hivatal műszaki osztályán Hoffmann Zoltánnéhoz személyesen (75/500-512, vagy 06/80/377-777-es zöldszám). A nap 24 órájában üzemelő e-mail: imrebor@axelero.hu
