Paksi Hírnök, 2000 (12. évfolyam, 1-50. szám)
2000-11-16 / 45. szám
4. oldal XII. évfolyam 45. szám Gyógyító művészet Nem mindennapi kiállítás megnyitójának lehettek tanúi azok, akik november 11-én 16 órakor jelen voltak Péger József zsúfolásig megtelt galériájában. Bender Mária, vagy ahogyan a képein megjelenik, M. Bender - aki ezen a napon ünnepelte születésnapját - alkotásai találtak ideiglenes otthonra a falak között. A megszokott világítás mellett elegendő volt pár szál gyertya, nogy bensőséges, meleg fénnyel töltse meg a termet. A képek szinte már várták, mikor mondhatják el a kíváncsi tekinteteknek üzenetüket, meséiket. A három fiatal előadóművész (Wayer Andrea, Kovács Szilvia, Mohácsi Orsolya) meghitt hangulatot teremtett a megnyitóhoz. Zenéjük - a képekhez simulva - furcsa egységbe forrasztották az alkotásokat és az embereket. Amint a húrok rezgése elhalt, Csordás Tímea előadásában a festő kedvenc versét, Shakespeare 76. szonettjét hallhattuk. Bender Mária Ozdon született, színészkedett Egerben, két évet élt Amerikában, legutóbb pedig a pálfai alkotótáborban vett részt. Művei most láthatók először Magyarországon, s ezek közül négy otthonra is talált a Dózsa György úti teremben, hiszen itt készültek. Bender Mária jelenleg a budapesti Szent Imre kórházban dolgozik művészeti terapeutakent. Ebbéli minőségében a művészet, a festés csodálatos erejét állítja a betegségmegelőzés és a gyógyítás szolgálatába - mondta (élete elsőn megnyitóbeszédében Péger József. A képek stílusáról szólva elmondhatjuk, hogy ezek az alkotások sokfélék, ennek ellenére mégis egységes gondolatiságot sugallnak. Harmonikus egésszé olvadva különböző hatások jelennek meg. A szimbolizmus képi világa éppúgy jelen van, mint a szürrealisztikus látomások ihlette jelenetek, vagy az expresszív érzelmek. Jól felismerhetők azok a képek, amelyek közvetlenül azután készültek, hogy a művész hazatért Amerikából: magukon hordozzák ugyanis az „amerikai lélek” képi jegyeit, s a többihez képest éppen ezért egyúttal bátrabbak, nyitottabbak, életvidámabbak is. A többi alkotásban pedig inkább a „magyar lélek” van jelen: a zárkózottság, a rejtőzködés, a titkolt érzelmek és a visszafojtott indulatok jelennek meg. Az olaj és akril képek nyugodt magányosságot, kitömi készülő indulatokat tükröznek. Egy-egy festményen általában kevés alapszín található, ez a kevés azonban lenyűgözően sokféle árnyalatban jelenik meg. A formák csupán felderengenek, s inkább látomásszerű képek lebegnek a finoman áttetsző, fátyolos fényekben. Máskor határozott kiáltás, erőteljes mozdulat hasít át a levegőn, minden színfolt érdes, kemény. Ez a kettősség egyúttal a művész sajátja, a léidéből fakad. A magány mindegyik műben megjelenik, s ennek elképzelhetedenül széles skálája tárul elénk. Nem is hinnénk hányféle magány van - a csendes, derűs egyedülléttől kezdve a társat követelő elkeseredett árvaságig. A művészeti terapeuta módszer: Bender Mária nyolc évvel ezelőtt londoni oktatóktól tanulta meg - ötven társával együtt - Sopronban a művészeti terapeuta módszert. A pszichikai problémákkal küzdő betegek gyógyításában már régóta próbálják alkalmazni a rajzolás és a festés — szavaknál sokkal kifejezőbb, „beszédesebb” - módszerét. Ezidáig nem volt megszokott, hogy művészek segítsék ezt a munkát. Az orvos-művész párosítású munkavégzés úgy tűnik sikeres, hiszen biztató eredményeket értek el. A pálfai alkotótáborban is lehetőség adódott, hogy ennek a módszemek a hatékonyságát bizonyítsák. Bender Mária jelenleg egy régi álmát készül valóra váltani, ez pedig az úgynevezett „nyitott műterem” gondolata a kórház területén. Ide a már felépült egykori betegek visszajárhatnának, így lehetővé valna, hogy közösen alkossanak. A különféle programokon érdeklődők is részt vehetnének, s azok is, akik olyat szeretnének elmondani, ami szavakkal nem sikerül. Az alkotás során tudniillik ismeretlen mélységek, gondolatok, érzelmek és érzések tárulnak fel. Lehullanak az álarcok, feledésbe merülnek a mindennapi szerepek, az emberi lélek pedig előlép rejtekéből. Nyílva: H-P8-12-Í2,1 4- 17-i2, Szó: 8-12-i2. Bútor Mintaterem j , * 7030 Paks, Dózsa Gy. út 40., i ■ jdTMl-5l5. Réndeles esetén*~—~*mRendeléskor ehirdetés méretre gyártás^# bemutatójának Nagy szövetválaszték kai 5% árengedményc várjuk kedves vásárlóinkat!1', november 30-ig! AJÁNLATUNK: sarokgarnitúrák, franciaágyak, körfranciaágyak, 3+2+1 garnitúrák, kinyithatós ágyak, fotelágyak, gyerekheverők, heverők. Paksi Hírnök Pakt váró* ói a környék lapja Díjnyertes pályázat - Pintér Anita (Bezerédj Ált. lsk.J: Miért szeretem Paksot? Amikor először hallottam a pályázatról, megkérdeztem néhány barátoj mat, hogy ők miért szeretik Paksot. Többféle dolgot hallottam, de ettől nem lettem sokkal okosabb. így hát magamnak tettem fel a kérdést: Miért szeretem? És elindultam a városban. Mikor kiléptem a kapunkon, az első, ami a „miért”-re az eszembe jutott: mert nyugodt. A Malom-hegyen, ahol én lakom, alig járnak autók — legfeljebb motorosok, de hát az nem nagyon zavar... Nyugodt környék, de nem kihalt. Az utcákon mindig kisgyerekek játszanak, és esténként, ha a barátnőmmel kutyát sétáltatunk, soha nem vagyunk egyedül. A várost tulajdonképpen kerületekre lehet osztani: a Malom-hegy a „nyugodt”, az Óváros a „pezsgő”, ahol mindig történik valami, és a lakótelep, ahol mindenki mindenkit ismer. Én természetesen a „nyugodt”-at szeretem a legjobban, mert itt lakom. Igaz, a lakótelepen is éltem hat évig, de arra már nem nagyon emlékszem. A második „miért” a Deákház körül talált meg. Szeretem, hogy ha kimondom egy idegen városban, hogy Pakson élek, senkinek sem cseng ismeretlenül a város neve Persze, ez a/ atomerőmű miau van. És — bár ez a leghíresebb — van nak még Paksnak nevezetességei Vegyük például Deák-házat. A ha za bölcse, a ki egyezés tulajdon képpeni létreho zója élt ebben a paksi házban. Országszerte híres a Makovecz Imre tervezte szív alakú templom is. De a legfontosabb szerintem (ez is errefelé jutott az eszembe), hogy van Városi Múzeumunk, ahol a látogató vagy éppen Paksra költöző megismerheti a város múltját és jelenét. A harmadik „miért”: mert Pakson nem lehet unatkozni. Gyakran vannak városi programok, mint például a Villamos napok, a fenyódiszkó, a sörfesztivál, az augusztus 20-i rendezvények... Esténként moziba járhatunk, nyáron a strandra, télen az uszodába. Mert szerencsére a városnak van uszodája. És itt a negyedik „miért”: Paks fejlett város. Van az országban több, Paksnál nagyobb lélekszámú város, ami sokkal elmaradottabb a miénknél. Sokféle üzlet, butik található itt és nagyobb élelmiszerdiszkontok is. Vannak folyó menti városok, de nincs mindenhol ilyen szépen kiépítve a vízparti sétány. Szeretek v égigmenni a városon, mert minden tiszta, és ahol csak lehet, virág van. Aki annyira szereti Paksot, hogy az általános iskola elvégzése után itt akar továbbtanulni, több helyi középiskola közül is választhat. És hogyan lehetne még jobb? Nagyon sok gyerek (és felnőtt is) szeretne megtanulni korcsolyázni. A korcsolyapályát például az uszoda melletti téren lehetne kialakítani. A Pesten vagy nagyobb városban élő fiatalok gyakran járnak „plázázni”. Megépülhetne a Paks Plaza, ahol még több bolt és butik nyílna. Abban végre helyet kaphatna egy McDonald’s is. Létesülhetne Pakson egyetem és több munkahely, hogy nekünk, akik most állunk a pályaválasztás előtt, egyáltalán ne kelljen innen elmenni... Mert mi szeretjük Paksot. (Jövő heti számunkban az általános iskolás kategória III. helyezettjének, Kálya Bálintnak -Bezerédj Alt. Isk. — ay írását körijük.) Felújítják a Vörösmarty üli óvodát Eredménytelen volt a Vörösmarty úti ovoda közbeszerzési pályázatára kiírt első forduló, ezert az önkormányzat új pályázatot írt ki, amelynek nyertese a , paksi székhelyű Univer Építőipari és Szolfáltató Bt. lett, így ők végezetik el a bruttó 104 milliós költségvetésű munkálatokat. A munkák kivitelezésére pályázó hat cég közül - négy helyi, kettő pedig vidéki székhelyű - kettőnek érvénytelen volt az ajánlata, a többieket pedig kizárták, így csupán az Univer Bt. „maradt talpon”. Köztudott, hogy az Umver 1982-tól folytat vállalkozásban építőipari tevékenységet, több paksi epületen „hagyták ott kezük nyomát”. Schveigert József lapunknak elmondta: már több alkalommal nyertek városi pályázatot, s munkájukat mindannyiszor elégedettség övezte. Nem véleden, hogy megalapozták jó hírnevüket, és a hatok közül ók kerültek ki győztesen. Az első forduló érvénytelenségével magyarázható tehát, hogy a kivitelezési munkálatok később (október 18-a után) kezdődtek. Az épület bontását és aládúcolását követően a szakemberek jelenleg az épület tetőszerkezetet távolítjak el, majd korszerűsítési, felújítási munkálatokat kezdődnek. Schveigert József érdekességként említette, hogy az épületet két oldalról is bővítik. A toldalék-épület a jelenlegi tervek szerint február 20-ra készül el, de a kiváló minőségű munka érdekében még a határidő esedeges csúszását is vállalják. Bizonyítani szeretnék, hogy nem érdemtelenül nyerték el a megrendelő bizalmát. A külső munkák végzését természetesen az időjárás is befolyásolja: ha ugyanis mínusz 8-10 fok alatti hőmérséklettel járó fagyok köszöntenek be, újabb késéssel kell számolni.. Értesüléseink szerint az óvoda rekonstruálása után az építmény megfelel majd a legmodernebb európai elvárásoknak is. Minden bizonnyal olyan intézménye lesz a városnak, amelyre minden paksi polgár büszke lehet. Helyesbítés Múlt heti lapszámunkban a „Mozgalmas hetek a könyvtárban” című írásunkban sajnálatos elírás történt, melyért ezúton is elnézést kérünk. Helyesen: Szita Balázs.
