Paksi Hírnök, 2000 (12. évfolyam, 1-50. szám)
2000-08-31 / 34. szám
Paks Város önkormányzatának tájékoztatója - A városi oktatási koncepció tervezete lyiség méltóságának tiszteletét. Intézményfenntartó és -irányító tevékenységének felelősségét átérezve gondoskodik a gyermekek érdekeinek meszszemenó figyelembevételéről, személyiségük, adottságaik, készségeik és képességeik tiszteletben tartásáról, fejlesztéséről, tehetségük kibontakoztatásáról. Mindezek érdekében elvi döntést hoz arról, hogy- eléri, hogy a nevelési-oktatási intézmények gyerekekre vonatkozó kötelező szabályzatai összhangban álljanak a Magyarország által 1990- ben aláírt Egyezmény a gyermek jogairól c. ENSZ alapdokumentummal,- a gyermek nyelvi és kulturális értékeinek az intézmények általi tiszteletben tartása alapelv, de nem túri el a megbotránkoztatást keltó szubkulturális megnyilvánulásokat,- a gyermeket intézményeiben minden, a pedagógiai/nevelési program által nem igazolható kényszertől megvédelmezi,- támogatja szabadságát, kezdeményezőkészségét, de egyértelműen tudatosítja a felelősségét és szabadsága korlátáit,- a neki legjobban megfelelő képzési formát nyújtja számára.- Az elvi megfogalmazásokkal összhangban megteremti, működteti és bátorítja a gyermekérdekek fórumait (diákönkormányzatok) intézményi és városi szinten;- A diákönkormányzatok számára minden - a Közoktatási törvényben szereplő - erkölcsi és anyagi támogatást maradéktalanul megad;- Célul tűzi ki a legkorszerűbb ismeretekhez való jutás elsőbbségét az intézményhálózaton belül;- Minden gyermek számára biztosítja a korszerű, egészséges (világítás, fűtés, bútorzat) és higiénikus, valamint esztétikus környezet megteremtését. 2. Szülők A városi Oktatási Koncepció rögzíti, hogy a gyermekek nevelése alapvetően a családban zajlik, melynek joga, hogy az igényeinek leginkább megfelelő képzési formát, pedagógiai programot válassza gyermeke számára. A pedagógiai programoktól eltérő irányú érzelmi és ideológiai befolyásolást nem tűr meg. Intézményeiben biztosítja a történelmi egyházak által végzett hitoktatást azon szülők gyerekei számára, akik ezt igénylik. Az iskoláztatás és a család kapcsolatát a szülők gyermekük előrehaladásába történő hosszú távú befektetéseként értelmezi. A szülők szerepét a gyermekek iskoláztatásában meghatározónak tekinti és ezért kiemelt feladatként értelmezi partneri, azaz „megrendelő és ellenőrző” szerepét. Ennek érdekében, a jelen koncepció szellemében: a. gondoskodik a szülőket objektívan tájékoztató információs rendszer kiépítéséről a szülői választások megalapozásához és befolyásolásához, b. évról-évre nyilvánossá teszi az intézményi mutatókat, melyben a tanulók fejlődésének önmagukhoz, hasonló méretű és adottságú településekhez, valamint az országos ádagokhoz való viszonyításáról ad tájékoztatást, c. kinyilvánítja az intézményhasználók (gyerekek, szülők) szolgaitatási igényeinek elsőbbségét az iskolai munkaerő-gazdálkodással szemben, azaz a valós társadalmi igényekhez kapcsolódó intézményi programokat támogatja, d. évente legalább egy alkalommal városi oktatási fórum létrehívásának lehetőségét biztosítja annak érdekében, hogy a szülői igények és vélemények artikulálódjanak, e. a tanulók nagyobb csoportját (egy intézményt) érintő koncepcionális döntések előtt és után széles körű tájékoztatást nyújt, f. erősíti az iskolaszékek szerepét. 3. Pedagógusok A helyi közszolgáltatások eredményes működésének elengedhetetlen feltétele a magas színvonalú munkát végző pedagógusok megtartása és elismerése. A pedagógiai tevékenység alapvetően függ a pedagógus képzettségétől, munkája minőségétől. A pedagógus-politika kialakításának elvi meghatározásai és kulcsszavai:- minőségi fejlesztés elve,- városi továbbképzési stratégia kialakítása,- feltételrendszer megformálása a pályára lépőkkel kapcsolatban,- a pedagógusok részére városi szintű anyagi és erkölcsi motivációs rendszer kidolgozása,- az előrelépés lehetőségeinek kimunkálása,- innovativitás. A Képviselő-testület tudatában van annak, hogy a pedagógusok - óvodai és iskolai tevékenységeiken, tanóráikon túl - az alábbi tevékenységeket látják el:- tanulmányi versenyek szervezése és lebonyolítása,- felvételikre felkészítés,- pályaorientáció,- gyengébb képességűek felzárkóztatása,- sajátos óvodai-iskolai programok szervezése,- szakmai munkaközösségi munka,- tanítási időn kívüli szakmai programok, kirándulások szervezése,- az intézmény külső kapcsolatainak ápolása,- részvétel a pedagógus-továbbképzés rendszerében,- szakmai munkásság (tagság szakmai szervezetekben, stb.)- innovációkban való részvétel,- pályázati tevékenység,- részvétel a szocializációs folyamatokban,- az osztállyal kapcsolatos adminisztratív teendők ellátása,- egészséges életmódra nevelés,- a harmonikus személyiség formálása,- közös szabadidős, köteden formák csoporttal, osztállyal, stb.- vizsgák előkészítése és lebonyolítása,- a gyerekek egyéni problémáinak kezelése,- óvodai, iskolai ünnepségek szervezése,- kapcsolattartás a szülőkkel,- ügyeleti feladatok,- sportversenyek szervezése. A fenti tevékenységrepertoár több esetben bővíthető. Annak érdekében, hogy paksi pedagógusnak lenni megnyugtató és kiszámítható élethelyzet legyen, a Képviselő-testület: 1. továbbfejleszti a „Gyermekeinkért” szakmai díjat, azaz a. nyilvánosságra hozza azokat a siker-kritériumokat, melyeket a díjért teljesíteni kell, b. a díjat odaítélő bizottságot a legmagasabb szakmai elismertséget élvező pedagógusokból állítja öszsze, c. a díj hatókörét minden intézménytípusra kiterjeszti. 2. a városi mérési-értékelési rendszer kialakításával egy időben nyilvánosságra hozza azt a szempontrendszert, ami tájékoztatást ad arról, hogy mit tekint a szakmai eredményesség mércéjének a pedagógusok és az intézményvezetők vonatozásában, 3. az intézményfinanszírozás rendszerének kialakításával egy időben rögzíti az egyes intézményekben betölthető pedagógus álláshelyek számát, 4. képzési és továbbképzési alkalmak gyarapításával, és az ezzel összefüggő karriertervezéssel ösztönzi a pedagógusokat a folyamatos ön- és továbbképzésben való részvételre, 5. az alkotó pedagógusok számára pályázati forrást biztosít annak érdekében, hogy alkotó/fejlesztő munkájukat nyugodt körülmények között végezhessék; ennek formája lehet:- átmeneti munkaidő-csökkentés,- egy alkotó év finanszírozása, amikor a pedagógus nem tanít az iskolában,- ösztöndíj-támogatás szakkönyvek, CD-ROM-ok, oktatási anyagok vásárlásához,- egyéb támogatási formák. 6. tudatosítja, hogy az élethosszig tartó tanulás nemcsak a tanítványokra vonatkozó szlogen, hanem a munkaerő szabad áramlásával hamarosan mindenkit érintő valóság. Ennek érdekében a Képviselőtestület ösztönözni kívánja a pedagógusok nyelvtanulását (ezzel együtt törekszik egyes szaktárgyak idegen nyelven történő oktatásának megteremtésére), segíteni külföldi szakmai tanulmányútjaikat. 7. Biztosítja és motiválja azon pedagógusok átképzését, akik a városi intézményrendszerben hiányterületeken kívánnak elhelyezkedni. 2. Tartalmi FEJLESZTÉSEK 1. A tartalmi fejlesztés irányai az óvodai és iskolai hálózatban A tartalmi fejlesztések levezethetők az Oktatási Koncepcióból. Ezek szerint a városi nevelési-oktatási rendszer több ponton fejlesztésre szorul, melynek legfontosabb indoka az Óvodai Nevelés Országos Alapprogramjának, a Nemzeti Alaptantervnek, a szakképzés megújult programjának bevezetése, valamint a közelgő EU-integráció. így tehát a Képviselő-testület az intézmények vonatkozásában az alábbi fejlesztési területeket jelöli meg: Általánosan képző intézmények esetében:- idegen nyelvek (lehetőleg második idegen nyelv is!) oktatásmódszertanának fejlesztését, az idegen nyelvű oktatási programok adaptálását,- a~ informatikai kultúra elterjesztését, felhasználóbarát oktatási programok bevezetését, az intézmények kapuinak kinyitását a számítógéppel nem rendelkező városi lakosság számára, a gyerekek otthoni informatikai eszközökhöz juttatásának támogatását,- a hátrányos helyzetűek, a leszakadók, a tehetségesek oktatási programjainak kidolgozását,- az intézményes keretek között biztosított médianevelést,- az intézményes keretek között biztosított művészeti nevelést,- a városi sportkoncepcióval összhangban egyfelől a foglalkozási- és órakeretben megtartott testnevelés órák, másfelől a diáksportkörök tevékenységének és létszámuk bővítésének fejlesztése,- a prevenciót szolgáló projektek és programok biztosítását a kábítószer-megelőzés, az alkoholizmus, a bűnözés, a mentálhigiéné vonatkozásában,- a speciális oktatási szükségletű tanulók beilleszkedését szolgáló intézmény és programok működtetését, kooperatív tanítási és tanulási technikák projektjeinek beindítását. Szakképző intézmények esetében:- a munkaerőpiaci igényeknek megfelelő képzési kínálat kialakítását,- a nemzetközi oktatási projektekbe való bekapcsolódást (Leonardo da Vinci program, Phare-programok, stb.),- az érettségit is nyújtó szakképzés kereteinek kialakítását,- a felnőttoktatás kereteinek kibővítését. Szakmai szolgáltatások esetében:- Városi szintű mérési-értékelési rendszer kialakítását,- városi minőségbiztosítási rendszer kialakítását,- fejlesztő pedagógusi hálózat kialakítását és működtetését,- városi szakmai szolgáltató csoport működését. Részletesebben a tartalmi fejlesztések egyik új eleméről Kiemelt fejlesztési terület kell hogy legyen a középsúlyos és enyhe értelmi fogyatékos tanulók intézményének kialakítása. Amennyiben Paks város okta3