Paksi Hírnök, 2000 (12. évfolyam, 1-50. szám)
2000-08-31 / 34. szám
Paks Város önkormányzatának tájékoztatója — A városi oktatási koncepció tervezete táspolitikai törekvései a rugalmasság, a változó igényeknek való folyamatos megfelelés irányába mutatnak, úgy egy jól szervezett, fogyatékos tanulók ellátását, habilitációját, rehabilitációját végző intézményhálózat kiépítése, működtetése mintaintézményként, majd bázisként funkcionálhat a paksi kistérségben. Paks városa gyógypedagógiai fejlesztéssel kapcsolatos feladatait az alábbi alapelvek figyelembe vételével kell, hogy előkészítse, végezze és ellenőrizze:- a magas szintű szakmai ellátás biztosítása, folyamatos fenntartása;- a törvényi szabályozásnak megfelelő infrastrukturális feltételek kialakítása;- a tevékenységben részt vevő intézmények, személyek közötti és a tevékenységekben megnyilvánuló együttműködés a gyermekek és a célok érdekében;- a tevékenységben részt vevő intézmények, személyek közötti folyamatos kapcsolattartás intézményes formáinak kialakítása;- folyamatos, a kapcsolódó tevékenységek hatékonyságát növelő emberi-szakmai koordináció;- a szakmai, tartalmi, pedagógiai munka terápiás és integratív szemléletű megközelítése. 4. Oktatásirányítás és OKTATÁSTERVEZÉS L A város az önkormányzati törvényben meghatározott feladatainak ellátása érdekében:- az iskolahasználók/iskolafenntartók szakmai és gazdaságossági érdekeinek érvényesítése céljából,- a pedagógiai programok folyamatos kontrollja, a városi értékelési-mérési, minőségbiztosítási rendszer kialakítása és működtetése (verse-nyek, mérések, elemzések, stb.) érdekében,- az intézményi szakmai önállóság és az önkormányzati fenntartói felelősség összehangolásán keresztül oktatásirányítási tevékenységet lát el. A oktatásirányítás szervezeti egysége a Polgármesteri Hivatalban működő oktatási iroda. Hatáskörébe tartozik az önkormányzati bizottsági döntések előkészítése és végrehajtása, valamint az intézményi működés törvényességének ellenőrzése. Az ágazati stratégiai irányítás valamint a működés kereteinek kialakítása az Oktatási-, Kulturális és Sport Bizottság feladata. Az önkormányzati szintű stratégiai irányítás és a költségvetési keretszámok meghatározása a Képviselő-testület hatásköre. 2. A város a Közoktatási törvény meghatározott feladatainak színvonalas és szakszerű működtetése céljából helyi döntéstámogató rendszert épít ki. Ennek elemei: 2.1. a városi nevelési-oktatási rendszerre vonatkozó közvéleménykutatások, 2.2. az intézményhálózat statisztikai adatbázisának kiépítése, csadakozva az országos közoktatási informatikai adatbázishoz, 2.3. pályázati úton elnyerhető szakértői tevékenység biztosítása, 2.4. demográfiai előrejelzések készítése, 2.5. a mérési-értékelési eredmények adatbázisba rendezése, 2.6. költségvetési trendek hatásvizsgálatának biztosítása, 2.7. érdekegyeztető fórumok működtetése. 5. Oktatásfinanszírozás Az elszámoltathatóság és a kiszámíthatóság alapelvéból levezethetóen az intézményrendszer költségvetési szükségletét az alábbiak figyelembevételével rögzíti a Képviselő-testület:- a városi oktatási-nevelési intézmények esetében a normatív, feladatközpontú finanszírozást részesíti előnyben;- a közoktatási törvényben meghatározott alaptevékenységek finanszírozása prioritást élvez a költségvetés tervezésekor,- az oktatásban elköltött pénzmennyiség hatékonyságának vizsgálata és korrekciója az elosztható források figyelembevételével évenkénti egyeztetés tárgyát képezi,- a feladat vagy programfinanszírozás elveinek meghatározása széles körű szakmai egyeztetésen alapul, melynek végeredményeként kvázi szerződéses viszony jön létre az Önkormányzat és intézményei között;- jelen koncepció kiegészítéseként városi hosszú távú infrastruktúrafejlesztési terv készül;- az alapfeladatok ellátásához szükséges státusokat folyamatosan figyelemmel kell kísérni, ha kell, korrigálni szükséges azokat, ki kell alakítani a státus-gazdálkodás paramétereit;- lehetőséget kell teremteni az oktatásban a piaci vállalkozások elterjedésére;- ösztönözni kell az intézményi forrásteremtés bővítésének lehetőségét, különösen figyelemmel kell kísérni és szorgalmazni kell az intézmények pályázati tevékenységét;- szorgalmazni kell egyes önkormányzati feladatok alapítványi formában való további működtetését;- gondoskodni kell a fejlesztés és fenntartás összhangjáról (fenntartható fejlesztés);- a költségek folyamatos monitor és kontrolling rendszerének kialakítását meg kell kezdeni. 1. sz. melléklet A városi általános iskolai oktatási rendszert érintő fontosabb határozatok:- „Gyermekeinkért” szakmai díj alapítása (111/1995.(IX.25). Ktsz. hat);- A közoktatási intézmények létszámának meghatározása (99/1996. VI. 25. Kt sz. hat),- A város közoktatási koncepciójának elkészítésére vonatkozó határozat (99/1996. VI. 25. Kt sz. hat 7. pont);- Kijelöli a Móra Ferenc Általános Iskolát az alábbi feladatokra: felkészülés a 9. és 10. évfolyamok fogadására, valamint a 80111-5 szakfeladat (óvodai nevelés) ellátására (1996/169. sz. hat);- Rögzíti az iskolákban indítható tanulócsoportok számát (1996/169. sz. hat);- 15 fő alá csökkenő gyermeklétszámnál csoportösszevonást ír elő (1996/169. sz. hat);- Szabályozza a közalkalmazottak pódékrendszerét (1996/169. sz. hat);- Az Oktatási Koncepció kiegészítéseképp konkrét határozatokat hoz a város valamennyi intézményét érintő változatos kérdéskörben (1996. november 5-6., 5. sz. napirend);- A kollektív szerződés ágazati irányelveinek elfogadása (6/1997. 1.15. Kt sz. hat);- Két iskola esetében (Móra F., Bezerédj I.) 18, illetve 20 többlet órát biztosít judo- és sporttagozatos oktatásra (1-200/1997. sz. hat.)- Elfogadásra került valamennyi általános iskola pedagógiai programja (65/1998.VI .09. sz. hat) 2. számú melléklet A Nevelési Tanácsadó és az általa koordinált feladatok összefüggései 1. A Nevelési Tanácsadó személyi fejlesztési szükségletei 1. A Nevelési Tanácsadó szolgáltatásai iránti igény az elmúlt években megduplázódott (a kezdeti 478/1235- fó/alkalom - az elmúlt tanévben 935/2306-ra nőtt). A Nevelési Tanácsadó személyzete ebben az időszakban nem bővült Az optimális pedagógus szám ennek függvényében a jelenlegi szakembereken kívül a következő: Főállású- pszichológus- 2 fő- gyógypedagógus-3 fő- logopédus - 1 fő- felnőtt logopédus -1 fő Új feladatként- korai fejlesztésben dolgozó szakember - 1 fő- gyermekpszichiáter - 1 fő ( a városi egészségügyi ellátásban ez a feladat megszűnt). 2. A Nevelési Tanácsadó jelenlegi épület-kapacitása semmilyen szempontból nem felel meg a megnövekedett városi igényeknek. Fontos és elengedheteden feladat tehát a jelenlegi épület bővítése legalább 200 m2 hasznos térre b. új épület biztosítása a Nevelési Tanácsadó számára. 3. A Nevelési Tanácsadó jelenlegi tárgyi eszközei közül hiányzik:- informatikai háttér- telefonközpont- tárgyaló- tornaszoba- irattár A fenti hiányok nem teszik lehetővé:- A kistérségi feladatokat is ellátó intézmény színvonalas kommunikációs tevékenységét- A nagy méreteket öltött iratforgalom megnyugtató kezelését.- Az intézmény belső- és külső képzéseinek megtartását. 4. Az oktatási koncepció kitér arra, hogy a szakmai szolgáltatások színvonalának növelése, az iskoláskorú népesség körében egyre növekvő tendenciát mutat a részképesség-zavaros, gyógypedagógiai ellátást igénylő, sérült gyerekek száma. Fontos tehát, hogy a Nevelési Tanácsadó szolgáltatásai mellett, és szakemberei koordinálásával minden paksi intézmény rendelkezzen az alábbi szakemberekkel:- Mesevár (Ifjúság) : 0,2 pszichológus, 1 logopédus, 1 intézményi fejlesztő pedagógus;- Hétszínvirág (Tolnai u.): 0,2 pszichológus, 1 logopédus, 1 gyógypedagógus, 1 intézményi fejlesztő pedagógus; Munkácsy-Vörösmarty: 02- pszichológus, 1 logopédus, 1 intézményi fejlesztő pedagógus;- Gyermeksziget (Eötvös-Kereszt): 0,2 pszichológus, 1 logopédus, 1 intézményi fejlesztő pedagógus;- Kishegyi: 0,2 pszichológus, 1 logopédus, 1 intézményi fejlesztő pedagógus;- Dunakömlőd: 0,2 pszichológus, 1 logopédus, 1 intézményi fejlesztő pedagógus;- általános iskolák: 1 pszichológus, 3 logopédus, 5 inzétményi fejlesztő pedagógus;- középfokú intézmények: 1 pszichológus, 1 logopédus, 2 intézményi fejlesztő pedagógus. Indokolt a gyógy-testnevelői hálózat bővítése is, az óvodák esetében 2-3 fővel, általános iskolák esetében 1 fővel, középfokú iskolák esetében 1 fővel. Az intézményi szakemberhiány az alábbi alternatívák alapján váltható ki (számolva a gyermeklétszám csökkenéséből eredő pedagógus státusok szűkülésével):- Saját humán erőforrás fejlesztés, továbbképzés.- Ösztöndíj rendszer kidolgozása a felsőfokú tanulmányokat folytató paksi fiataloknak.- Álláshirdetések, stb. 5. A Nevelési Tanácsadó jelenleg szolgáltatásai tekintetében széles körű kistérségi feladatokat lát el, mintegy 15 Paks környéki településen nyújt színvonalas szolgáltatást. Fontos és elengedhetetlen, hogy a feladatellátás társulásos formában rendeződjön és a vonatkozó szakmai, pénzügyi és jogi legitimációval rendelkezzen. 6. A Nevelési Tanácsadó szakmai koordinálásával és gesztorálásával történjen meg a Móra Ferenc Általános Iskola kis létszámú fejlesztő osztályának kialakítása. A Móra Ferenc iskola készüljön fel a feladat ellátására. 4