Paksi Hírnök, 2000 (12. évfolyam, 1-50. szám)

2000-02-03 / 4. szám

6. oldal XII. évfolyam 4. szám Virágzó élet „Jártam az országot, és köz­ben a növényeket fotóztam” Aki a virágot sze­reti, rossz ember nem lehet, - tartja a közmon­dás. Farkas Sándor, a Pak­si Atomerőmű Részvénytársa­ság beléptető csoportjának X 1” rendszerkeze­lője szelíd, bé­kés, és mindezek mellett jó ember hírében áll. Szerkesztésében nem­rég „Magyarország védett növényei” címmel könyv elent meg, mely a szakem­­ereket és az amatőröket a védett növények egzotikus vi­lágába kalauzolja. A közel­múltban pedig a „Paks ha­tárának védett növényei” című könyve jelent meg. Ál­tala ismerhettük meg köze­lebbről például az Ürge­­mező, és az Imsósi erdő gaz­dag növényvilágát.- Érettségi után az atom­erőműben kezdtem el dol­gozni - mondja Farkas Sán­dor. - A gimnáziumi évek alatt madárgyűrűzéssel foglalkoztam, de már előtte is “gyűrűző” táborok sokasá­gán vettem részt. Hamar megszereztem a madárgyűrű­ző vizsgát - melyet azóta is felújítok -, és már akkor minden szabadidőmet az erdőben töltöttem. Ameny­­nyire vissza tudok emlékezni, már kisgyermekként a ba­romfiudvarban tanulmányoz­tam a háziállatokat - valahol akkor kezdődött az állatvilág­gal, később a természettel va­ló igazi szerelem. Már csak­nem minden madarat is­mertem, viszont teljesen járatlan voltam a növé­nyek világában. Barátaim azonban kitűnő­en ismerték a növényfajokat is, és ez inspirált arra, hogy meg­ismerjek néhá­nyat belőlük. Először egyet­­kettőt néztem meg, de mivel akkoriban kez­dett komolyab­ban érdekelni a fotózás, úgy gondoltam, hogy a növényeket könnyebb len­csevégre kapni, mint a mada­rakat, így még jobban érde­kelt a dolog. Azóta már rájöt­tem: nem olyan egyszerű mindezt profi módon művel­ni. Jártam az országot, és közben a növényeket fo­tóztam, ma sem tudom hon­nan volt rá pénzem. „Virágra” azonban mind a mai napig telik. A természe­tes, nem túl hivalkodó vi­rágokat kedvelem legin­kább, de az üzletek kínálatá­ból legtöbbször a saját han­gulatomnak megfelelő ízléses csokrot próbálok készíttetni. A növények szeretete mel­lett más kedvtelésnek is hó­dol: számitógépes grafikái­ból, a védett növényekről készített fotóiból is volt már kiállítása, nevéhez fű­ződik néhány könyv megjele­nése is. Tagja a Madártani és Természetvédelmi Egyesület­nek, mindezek mellett pedig újabb könyv illetve könyvso­rozat szerkesztésén munkál­kodik. Már folynak az előké­születei a Magyarország edényes flóráját bemutató könyvsorozatnak, melynek első kötete tulajdonképpen a Magyarország védett növé­nyei című könyv volt. Horgászok a Pilátusban A Kondor- és Füzes tava­kon az egy főre jutó fogá­si átlag 51kg 10 dkg, mely messze fölülmúlja az országos (20kg) átlagot — jelentette be Antal Lajos, a Paksi Atomerőmű Hor­gászegyesületének elnöke, azon az évadzáró esten, me­lyet az elmúlt hét szombatján tartottak a Prelátus épületé­ben. A közel ötven meghí­vott - köztük az egyesületet támogató vállalkozók is - megelégedéssel szóltak az egyesület munkájáról. A találkozón szó esett az idén, első ízben megrende­zésre kerülő nagyszabású vil­lamos-iparági horgászver­senyről, melynek előké­születei már folynak. A pecások úgy gondolják, lesz mit a horogra tűzni, hiszen közel 180 versenyző jelezte érkezését.- Nagy hangsúlyt kell fek­tetni a propagandamunká­ra - mondta az egyesület elnöke. - A kifogott halból finom halászlé készülhet, és a horgászok családtagjaik­kal kultúrált környezetben pihenhetnek. Az évadzárón - mi sem természetesebb - halászlé­vel kínálták a vendégeket, akik az egyesületet nem csak anyagilag támogatják, de a társadalmi munkában is rendszeresen részt vesz­nek. Paksi Ptlu váró* é» ■ környék lapja A Paksi Atomerőmű 30 kilométeres körze­tében a környezeti gamma-sugárzás leg­frissebb eredményei a legutóbbi hónap­ban, a Társadalmi Ellenőrző és Informáci­ós Társulás (TEIT) illetve a PA Rt. által mérve Települések PA Rt. TEIT PA Rt. TEIT által mért adatok (nGy/h) szabadban által mért adatok (nGy/h) szabadban Kalocsa 75 68-117 Foktő 68 96 91 101 Úszód 89 89 86 89 Dunaszentbenedek 66 74 101 113 Géderlak 68 83 96 126 Ordas­-129 Bátya­­­­Paks 58 75*-78 Gerjen-82**-80 Fadd-99**-90 Tengelic 53 79-88 Pusztahencse-85** . 94 Dunaszentgyörgy 62 83-83 Kiskőrös 56-­­Szekszárd 66-64 (ANTSZ tető) -Dunaföldvár 70 .­­Az eredmények értelmezése: A PA Rt. és a TEIT által mért értékek közül korrektül össze­hasonlítani csak a Bács-Kiskun megyei, valamint a tengelici és dunaszentgyörgyi adatpárokat lehet, mert ezek azonos helyszínekre vonatkoznak. A jelentése, ezen a helyeken az adott hálózat nem végez méréseket. A **-gal jelzett értékek a polgármesteri hivatalok udvarterében elhelyezett dózismérők mérési eredményei. Az összehasonlítható adatpárok közötti, 10-30 százalékos különbség elfogadható ennek a fizikai mennyiségnek a mérésében. Mindezekkel a megjegyzésekkel együtt valamennyi mért érték a természetes gamma-sugárzás dózisteljesítmé­nyének szabad térben illetve épületben általában tapasztalható értéktartományába esik. Ezek­ből az adatokból, valamint az erőmű, illetve a különböző hatóságok által mért sok más adatból (kibocsátási, sugárzás-mérési adatokból) az a következtetés vonható le, hogy a paksi atomerő­mű normálüzemi radioaktív kibocsátásai novemberben olyan kicsik voltak, hogy az a környe­zetre és a közelben élő lakosság egészségére semmiféle káros hatással nem lehetett. A bátyai vizeslabor mérési adatai: Mintavétel Vezetékes víz Duna-víz Sárköz I. (Vajas) Csapadék (eső, hó) 12. 15. 0,067 Bq/1 0,071 Bq/1 0,066 Bq/1 0,069 Bq/1 Az eredmények értelmezése: A kapott eredményeket az adott közegre jellemző, a termé­szetes radioaktív izotópokból származó aktivitás-koncentráció tarományába esnek. Ä párhuza­mos hatósági mérési eredményektől szignifikáns eltérés nem volt tapasztalható. TÁJÉKOZTATÓ 1. Elnyelt dózis: A besugárzott anyag egységnyi tömegében a sugárzás hatására el­nyelt energia. Egysége az lGY(gray) = l J/kg. 2. Elnyelt dózisteljesítmény: Az anyag által elnyelt dózis időegységre jutó része. Egy­sége: 1 Gy/h (gray/óra). 3. A mérési eredmények nanogray/órában értendők. A nanogray/óra a gray/óra egy­­milliárdod (10-9) része. 4. A mostaninál gyakoribb méréseket egymillió nGy/h (0,001 Gy/h) feletti érték ese­tén, biztonsági intézkedéseket pedig ötmillió nGy/h (0,005 Gy/h) érték elérése esetén kell elrendelni. 5. Az atomerőmű beindítása előtt, 1978-1982 között végzett ún. alapszint felmérések so­rán az erőmű 30 km-es körzetében, a települések szélén, illetve egyéb helyeken kiépített kör­nyezetellenőrző állomásokon a környezeti gamma-sugárzás szabadban mért dózistehesítményé­­nek ötéves átlaga a következő jellemző értékeket mutatta: a legkisebb érték 55 nGy/h (az A7 állomáson az atomerőműtől északnyugatra), a legnagyobb érték 84 nGy/h (a C20 mérőállomá­son Kalocsa határában), az összes állomást figyelembe vevő ötéves átlag 67 nGy/h volt. Természetesen, az egyes állomásokon kapott havi adatok az állomásra jellemző hosszú idejű átlag körül változtak, illetve változnak ma is kisebb-nagyobb eltéréssel. 6. A különböző anyagokban (talaj, építőanyagok stb.) a természetes radioaktív (sugárzó) izotópok mennyisége jelentősen eltérő lehet, következésképp a tőlük származó gamma-sugárzás szintje, illetve a dózisteljesítménye is helyről helyre változik. A pillanat­nyi értéket az időjárási tényezők (pl. csapadékosság) is befolyásolják. A szabadban mért dózisteljesítmény általában kisebb - néhányszor tíz százalékkal - az épületek helyiségei­ben mért értéknél. 7. Radioaktív koncentráció: a vizsgált közeg (levegő, víz, stb.) egységnyi térfogatában má­sodpercenként végbemenő bomlások száma. Egysége: az 1 Bq/m3 , 1 Bq/1, stb. (Becqerel/ m3, ejtsd „bekörel”...) TEIT

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom