Paksi Hírnök, 2000 (12. évfolyam, 1-50. szám)
2000-01-20 / 2. szám
Paksi Hírnök Paks város és a környék lapja XII. évfolyam 2. szám Megjelenik hetente Ára: 49 Ft 2000. január 20. Demszky a fővárosról Holnap földrengés várható? Budapest a nagybefektetők számára a 25. a világ nagyvárosainak népszerűségi listáján, ami igen előkelő helynek számít - jelentette ki a minap Demszky Gábor főpolgármester. A közép-kelet-euró' pai fővárosok közül Prága áll előtte két hellyel, de nagyon rövid időn belül a cseh fővárost is megelőzzük - vélekedett a budapesti főpolgármester. Többek között kijelentette: Budapest sokkal nyitottabb metropolisz, inkább a jövő, mint a múlt városa. A némelykor jelentkező főváros-ellenességgel kapcsolatban elmondta, nogy ezt a politika más európai nagyvarosokkal szemben is próbálta, Magyarországon leginkább Horthy Miklós kormányzó titulálta bűnös városnak Budapestet a szegedi beszédében. A főpolgármester szerint a Horthy rendszer idején a főváros nem fejlődött, másik pályára került az egész országgal együtt. Demszky arról panaszkodott, leginkább azzal vádolják fővárosunkat, hogy szembehelyezkedik a tradíciókkal. Aki a főváros-ellenességet hangoztatja most is, az igazából nem tud biztató jövőt ígérni - szögezte le. A főváros és a vidék együtt lehet az Uniónak egyenjogú tagja, ebből következik: Budapestet nem lehet „leváltani”. A főváros olyan kincse az országnak, melynek gazdasági ereje van, ami nem pótolható, Budapest elsősorban Béccsel versenyez, a térségben pénzügyi-kereskedelmi központtá válhat, amire jó példa a múlt század utolsó harmada és a 20. század eleje. Ezt a pozícióját fővárosunk vissza is fogja szerezni - nyomatékosította Demszky Gábor. Magyarország földrengés-aktivitása mérsékeltnek mondható, ennek ellenére - rendszertelen területi elosztásban - erősebb földrengések kis számban előfordulnak. A XIX. század közepétől napjainkig terjedő időszak rengéseinek gyakorisága alapján az ország területén évente négy-öt, az epicentrum környékén már jól érzékelhető, de károkat még nem okozó rengésre 15-20 évenként, míg az erős 5,5-6,0 magnitúdójú földrengésre 40-50 évente kerül sor. Egy országos napilapban nemrég valaki azt állította, hogy a Dunántúlon január 21-én hatos erősségű földrengés várható. Pánikot keltett ez a hír városunkban is, s legtöbben arról kezdtek suttogni, hogy az erőmű alatt is húzódik egy törésvonal, mely - ha az állítás igaz - valóban pánikra adhat okot. Kováts Balázs tájékoztatási főmérnök, a Paksi Atomerőmű Részvénytársaság Tájékoztató és Látogató Központjának vezetője igencsak felkészült ebben a témában. Változásokat ígér a piac új üzemeltetője Célom a piac felvirágoztatása” ff Az önkormányzat által még decemberben kiírt pályázatra négy jelentkező közül a Csimbó Bt. nyerte el a piac üzemeltetési jogát, vállalva egyúttal azt is, hogy a piactéren lévő nyilvános WC-t naponta üzemelteti. Sok félreértés, még több kérdés és főleg bizonytalanság volt tapasztalható az azóta eltelt időszakban az árusok között. Felvetődött: mi marad a régi rendben, és mi az, ami változik? A piac üzemeltetési feltételei adottak, a kérdés csupán az, hogy sikerül-e megőrizni azokat, illetve lesze erő fejlesztésre. (Folytatás a 2. oldalon!) Polgármesterek a 2000. évről (Cikkünk az 5. oldalon!) Beszélgetésünk elején elmondta, hogy az olyan megállapítások, melyek pontosan meghatározzák a földrengés helyét és idejét, a tökéletes tudománytalanság kategóriájába tartoznak. A világon ma semmiféle szeizmológiai módszer nincs, egyetlen kutató vagy kutatócsoport sem létezik, mely az országos lapban felvázolt földrengést meg tudná előre jósolni. Ezt általában az is alátámasztja, hogy a "jós" kiléte sosem derül ki. (Folytatás a 6. oldalon!) Nagydorog; „Itt botrány lesz!” „Örömmel fizetjük a kommunális adót, de..." Felháborodtak Nagydorogon a Széchenyi, a Paksi és a Rákóczi utca lakói. Elmondásuk szerint hiába kérelmezték, a gázt a Paksi úton lakó öt házba nem vezették be, járda nincs, a 3000 forintos geztet el a helyi önkormányzat, amit ők maguk saját pénzükön annak idején már megcsináltak. „A legközelebbi falugyűlésen itt botrány lesz!” - mondják a helybéliek. Kíkommunális adót pedig nem tudják mire fizetik, és a víz elvezetése sincs megoldva. Röviden talán így lehetne összefoglalni a lakók panaszait. Sérelmezik, hogy az általuk befizetett kommunális adóból olyan munkákat véváncsiak voltunk arra is, hogy mi lenne a - mindenki számára megnyugtató - megoldás. Azt a választ kaptuk, ha a közhasznú munkásokat arra használnák, amit az elnevezés is takar: a köz hasznára... (Folytatás az 5- oldalon!) Aki nem hirdet, azt elfelejtik!
