Paksi Hírnök, 2000 (12. évfolyam, 1-50. szám)

2000-01-20 / 2. szám

2. oldal mmPaksi Hírnök] Paka város és a környék lapja I XII. évfolyam 2. szám Változásokat ígér a piac új üzemeltetője „Célom a piac felvirágoztatása” Milyen támogatást kérhet a vállalkozó és a munkavállaló? (Folytatás az 1. oldalról!) Hum Péterné, a Csimbó Bt. munkavégzéssel megbí­zott tagja lapunknak el­mondta: a keddi és a pénteki napokra vonatkozó árusítást szeretnék változatlanul hagy­ni, ezenkívül még szerdán és csütörtökön is lehetőséget biztosítanak piacozásra, ha igénylik. Újdonságnak szá­mít a szombati piaci nap bevezetése: erre a napra használtcikk-piacot tervez­nek.- Azért kell kihasználni a pi­acteret, mert a pályázati ki­írásban szerepelt, hogy sze­retné az önkormányzat, ha a piac területén működő nyilvános WC naponta üze­melne - nyilatkozta lapunk­nak Hum Péterné. - Mi vállal­tuk ezt, így jött tehát az ötlet, hogy legyen akkor naponta piac. Az iparcikk-kereskedők kifejezett kérése az, hogy ne változzon meg az eddig meg­szokott piaci rend. A piaci helypénzt illetően is változást terveznek: emelni szeretnék a díjat, ám - mint mondják - ezért minőségi szolgáltatást igyekeznek biztosítani. Változás annyi­ban lesz még, hogy sokkal tetszetősebbé, átláthatób­bá válik a piac, egyben ja­vulnak a közlekedési kö­rülmények. Mindezek a vál­toztatások egyrészt azért szükségesek, mert a piacok közegészségügyi szabályozá­sáról szóló egészségügyi mi­niszteri rendelet előírja, más­részt pedig mindenki érdeke, hogy a piac rendeltetésének megfelelően, árusok és vásár­lók számára egyaránt civili­zált, kulturált környezetben működjön. Az új rendelet szerint csak olyan helyen folyhat árusítás, ahol szi­lárd burkolat van, és ez a salakos részen történt eddig. Az is cél, hogy a szilárd bur­kolatú parkolót, mint piacte­ret (különösen pénteken), árusításra lehessen használ­ni, és a salakos részen parkol­ni tudjanak. Egyirányúvá sze­retnék változtatni a forgal­mat, a piac területéről előre megszabott időben lehetne csak be-, illetve kihajtani. Megszüntetnék a földön való árusítást is. Munkahelyteremtés a Kereszt utcában A nemrég bezárt Resch­­mayer üzletház nem sokáig állt üresen, január 17-től ugyanis varrógépek zaka­tolnak majd az élelmi­szereket kínáló polcok he­lyén. A budapesti székhelyű Ba­ntu ti Kft. ügyvezető asszo­nya, Bartos Mária, a varroda üzembehelyezését követően elmondta: Pakson azért lé­tesített üzemet, mert váro­sunkban elegendő munka­erő található. A fürdőruhá­kat és fehérneműket gyár­tó üzem tíz varrónővel kezdte meg a munkát, ké­sőbb negyven főre fejlesz­tik a létszámot. A dolgozók most, a betanulási időben huszonhatezer forintra szá­míthatnak, később teljesít­ménytől függően 40-60 ezer forintot kereshetnek ha­vonta. A vezető szerint nem fontos a szakmunkásvizsga, fő, hogy a jelentkezők varrni tudjanak. Az ünnepélyes megnyitón Bor Imre polgármester hangsúlyozta: ez az üzem jó példa arra, hogy nem min­dig az önkormányzatnak kell munkahelyet teremteni. Városunk első embere fon­tosnak tartotta megemlíteni azt is, hogy a helyi szak­munkásképzőben évente több varrónő kap szak­munkás-bizonyítványt, és a varroda létrehozásával nőtt az elhelyezkedésük esélye. A Bamuti Kft. ügyvezető­je szerint már az üzem be­indítása előtt sokan je­lentkeztek munkára, töb­ben várólistára kerül­tek, ami nem is csoda, hi­szen a kft. a hazai piacon túl, valamennyi európai országot ellátja ízléses női, ám férfi szemet is gyönyörködtető fehérne­műkkel. Akkor lehetnénk igazán elé­gedettek, ha a munkanélküli­ek képzettségi szintjét a mun­kaerőpiac igényeihez sikerül­ne igazítani, de térségünkben sajnos nem ez tapasztalható. Pedig kérelemre, államigaz­gatási eljárás keretében léte­ző támogatási formák külön­féle rendszere ezt esetleg elő tudná segíteni. A munkaügyi központ idén kiemelten kezeli a munkanélküliek képzését - tudtuk meg Feil Józsefné­­tól, a Tolna Megyei Munka­ügyi Központ Paksi Kiren­deltségének szolgáltatási csoportvezetőjétől. - A tá­mogatási formák két nagy csoportra oszthatók: az egyik, amikor a munkanélküli közvetlenül tőlünk kap támo­gatást, a másik, amikor a munkaadó a munkanélküli után kapja a támogatást. A képzésnek két formája lehet­séges: egy ajánlott - amikor a munkaügyi központ szervez tanfolyamokat, és arra lehet jelentkezni - a másik lehető­ség: a munkanélküli magának keres képzési formát, amit kérelemre támogathatunk - mondta Feil Józsefné. A vállalkozóvá válás támo­gatást azok a munkanélküli­ek vehetik igénybe, akik jára­dékot kapnak, és ezalatt úgy döntenek, hogy vállalko­zók lesznek. Ebben az eset­ben a munkanélküli járadék­nak megfelelő összeg még hat havi folyósítása lehetsé­ges. A munkavállaló is kérhet támogatást, ennek több for­mája létezik: a munkáltatók és a vállalkozók által jól is­mert foglalkoztatás-bővítő bértámogatás, amelynek lényege, hogy a munkaügyi központ a bruttó bér bizo­nyos százalékát finanszí­rozza, ennek maximum mér­téke havi 30 ezer forint. Ahány hónap támogatást igénybe vesz a munkáltató, kétszer annyi ideig köteles foglalkoztatni a munkanélkü­lit. Speciális formának szá­mít, ha megváltozott munka­képességűeket foglalkoztat­nak. A támogatás ideje másfél év, és nincs foglalkoztatási kötelezettség. Kevés az AlOS-megbetegedések száma A cím láttán az olvasónak könnyen az az érzése támad, hogy valamiféle hiányérzetet tükröz, pedig nem erről van szó. Inkább örömhírként ér­„Bent és koldogan’ az Euniiai Unióban? E rövidke írás mottója talán ez is lehetne: "Gon­doskodjunk ar­ról, hogy amikor eljön a népszava­zás napja, senki ne mondhassa: nem volt elegen­dő hozzáférhető információ­ja". Svédországnak az Euró­pai Unióhoz való csatlakozá­sa előtt tette e kijelentést Ulf Dinkelspiegel, akkori svéd külügyminiszter. Ha egy kicsit is figyelemmel kísérjük az Európai Uniós csatlakozásról, annak előké­szítéséről szóló híreket, lát­hatjuk, hogy itt egy felkészí­tésről és nem csak egyfajta meggyőzésről van szó. E kampánynak nem titkolt célja a megfelelő információk hoz­zánk, állampolgárokhoz való eljuttatása, hogy aztán a csat­lakozási tárgyalások lezárását követő népszavazáson fele­lősségteljesen adhassuk le voksunkat. Korántsem arról a "tetszik-nem teszik: ez van!" típusú hozzáállásról beszé­lünk, amelyet esetleg hosszú ★ ★ ★ ★ ★ ★ ★ ★ , . ★ ★★★ évtizedeken át megszokhattuk, hanem egyfajta együttgondolko dásról, vagyis af­féle "nézzük meg alaposan miről szól, az­tán közösen döntsük el, kell-e ez nekünk" felfogásról. Érdekünk hallatni a hangun­kat, hiszen az Európai Unió az önáló véleményalkotásra képes emberekre alapoz. Szá­munkra, Pakson és környé­kén lakók számára pedig szintúgy nem közömbös, hogy milyen irányban és mér­tékben változik az életünk a következő években. Pozitív vagy negatív irányban? Ho­gyan alakulnak mindennapja­ink? Mit jelent számunkra az Európai Unióhoz való tarto­zás? A csatlakozás után nyilat­kozunk-e úgy, mint a finnek: "Bent és boldogan"? (A finnek ugyanis az 1995. január else­jén velük együtt az Európai Unió tagjává vált svédektől és osztrákoktól eltérően csep­pet sem ábrándultak ki a kö­zösségből.) Hogy a magyar lakosság közérzete a csatlako­zást követően a svéd-osztrák féle kiábrándultság, vagy a finn megelégedettséget fogja­­e tükrözni, azt nem tudjuk. Rajtunk (is) múlik. demes elkönyvelni, hiszen az emberiség egyik legszomo­rúbb és legtragikusabb be­tegsége. Azt sem szabad el­felejtenünk, bogy az ese­tek mögött - mint minden halállal végződő betegség kapcsán - személyes tragé­diák egész sora húzódik meg. A szakemberek nem szí­vesen nyilatkoznak, az érin­tettekről nem is beszélve, rá­adásul sok helyütt még min­dig tabunak számít a téma. Arra voltunk kíváncsiak, kör­nyékünkön hány megbetege­dést tartanak nyilván. Mint egy - nevének elhallgatását kérő-szakembertől megtud­tuk, más megyéhez képest térségünk jól áll, évente egy-két HÍV pozitív eset fordul elő. Ez alacsonynak számít, pár betegről van te­hát szó, és ez az elmúlt tíz évre is jellemző. A fertőzöt­tek nagy része inkább a kö­zépkorúak közül kerül ki. Ar­ra vonatkozóan azonban, hogy szexuális vagy más mó­don kapják-e meg a betegsé­get, nincsenek adatok. A bőr és nemibeteg-gondozót egyébként elsősorban bőrbe­tegek keresik fel, a forgalom mintegy 99 százaléka ma is az ilyen jellegű betegségekből adódik. Közlemény A lakossági okmányügyintézés korszerűsítésének érdekében a Belügyminisztéri­um okmányirodákat hozott létre, így több okámány ügyintézése a rendőrségtől a civil közigazgatás körébe került. Az új személyazonosító igazolvány bankkártya méretű lesz. Egyszerűsödik a lakcímbejelentési eljárás is: nem kell lakcímbejelentő lapot vásárolni. A személyi igazolvány és lakcímbejelentő kérőlaphoz ezentúl nem a postán, hanem helyben, az okmányirodában juthat az ügyfél. Az állampolgárok­nak csak 1 db 1500 forint értékű illetékbélyeget kell magukkal vinni. A fényképes kamera beüzemeléséig, várhatóan január 21-ig az önkormányzat Csahóczy Margit fotóssal kötött szerződést, aki díjmentesen készíti el az igazolványképeket. A Városi Okmányiroda címe: Polgármesteri Hivatal, 7030 Paks, Dózsa Gy. út 55- 61. Az okmányirpda ügyfélfogadási rendje: hétfőtől szerdáig 8.00-15.30-ig, csütörtö­kön nincs ügyfélfogadás, pénteken 8.00-13-00-ig.

Next

/
Oldalképek
Tartalom