Paksi Hírnök, 1999 (11. évfolyam, 1-50. szám)
1999-09-10 / 34. szám
www.paks.info.hu/hiknok Irány Észak- Európa BOR IMRE, PAKS POLGÁR- mestere lapzártánk után szeptember 9 és 12 között Helsinkibe és Tallinba utazik, ahol a CECE-LOGON Munkacsoport konferenciáján vesz részt. Polgármesterünk a Magyar Kisvárosok Országos Szövetségét képviseli ezen a rendezvényen. A CECE-LOGON Munkacsoport 1995-ben, Ausztria, Finnország és Svédország Önkormányzati Szövetségeinek kezdeményezésére jött létre, azzal a céllal, hogy kelet-közép-európai országok helyi önkormányzatai számára az Európai Uniós csatlakozás megszervezését megkönnyítse. A sorra kerülő nemzetközi konferencia programjában az Európai Uniós tagországok tapasztalataival, a regionális politikával, a projekt adminisztrációval kapcsolatos előadások szerepelnek. BE Olvasói levél Tisztelt Szerkesztőség! AZ 1999. július 9-1 szám „Embermesék’’ rovatának cikkében leírt történet egyáltalán nem olyan humoros, mint ahogy azt az elbeszélője, illetve a cikk írója gondolta. Elgondolkodtató, hogy azon túl, hogy hosszú külföldi „vendégmunkáskodása” során vajon hány hasonló szituációban alázott meg embereket az illető „úr”, vajon milyen képet hagyott rólunk, magyarokról külföldön? Javaslom, alaposabb megfontolás tárgyává tenni, kiről érdemes ebben a rovatban írni! Üdvözlettel: Leber Ferenc PAKSI HÍRNÖK Gondolatok a lovakról Mai, ötödik cikkünkkei elérkeztünk egy olyan részhez, melyben az olvasó bepillanthat a lovassportok világába, persze a teljesség igénye nélkül. Mivel sorozatunk nem az aktuális sportesemények és a mai sportlovak eredményeinek ^^n»i^á$ára törekszik, í^^sgk nágyvö'fialakban fogjuk* érinteni ez! a témát. f 1 ■ ■s '' ■ Kezdjük ismét a^jíégm'fflMnl. Már háromezer evjffel^jjelőtt is voltak olyan kocs^^wnyek, ahol a harci lovak képességeit és ügyességeit fejlesztették, s egyben a jó erőnlét fenntartását Is szem előtt tartották. A régi időkben a csatatéren, a szántóföldön munka közben derült ki, melyik ló a leggyorsabb, legügyesebb. így választották ki azokat az egyedeket, melyek a tenyésztésben kaptak szerepet. Ma a legjobb képességű lovakat a versenyeken elért eredmények alapján választják ki. Természetesen, mint már írtunk is róla az előző részekben, ezeket tenyésztik tovább. Itt azért azt is meg kell jegyeznünk, hogy nem minden születendő kiscsikó felmenője büszkélkedhet előkelő bajnoki helyezéssel, magas telivér hányaddal, jó származással. Ezeket a lovakat is lehet használni azonban akár versenyzésre akár a szabadidő kellemes eltöltésére. Mint bármely spor;, lovassport is szervezetekbe tömörült. Ezek legfőbb feladata a versenyek lebonyolítása, az egységes követelményrendszer kidolgozása. Természetesen a lovassportok minden ágának megvan a maga szövetsége, a helyi lovaskluboktól kezdve a nemzetközi szervezetekig. Kezdjük a lovassportok bemutatását a díjlovaglással. Már a kereszténység előtti időkben (i.e. 430-354) is sokat foglalkoztak olyan gyakorlatok kidolgozásával, amely a ló és lovas közti összhangra épült. Ekkor még a harci lovak mozgékonysága volt a cél. Ma a díjlovaglásra való felkészülés az alapkiképzéssel kezdődik. Lényegében a versenyeken egy olyan tervszerű gyakorlatot mutatnak be, mely során a ló lovassal a hátán mindenkor megtartja az egyensúlyát. Ehhez igen nehéz, kitartó idomító munka kell. A követelmények közül a szabályos, harmonikus mozgás mindhárom alapjármódban (lépés, ügetés, vágta) szerepel, s az egyenes 'ronaíSt^Való mozgás is a fő s^ejnpoAtoktKö£é tartozik. Érdekes, Jfcgy\lrbjn^a sportág- Bfn igen magas a hölgyek arákövetkező lovassport ^jjely látványossága miatt talán a legnépszerűbb, a díjugratás. Ez a sportág a lovasvadászattal egyidős és a ló ugróképességére irányul. Xenophon ismerte fel ennek jelentőségét és mesterséges akadályokon gyakoroltatott. Mint versenyeztetési forma csak a XIX. században lett közkedvelt. Az első versenyt vadászlovak részére rendezték 1864-ben Dublinban. 1912- ben pedig felvették az olimpiai számok közé. A múlt század közepéig az ugrásokat már stílusban hajtották végre. Ekkor még az első lábak terhelésének csökkentése volt a fő szempont. Az ugróülést a múlt század végén forradalmasította egy Federigo Caprilli nevű olasz huszártiszt. Akkor ezt az új stílust majomülésnek nevezték a gúnyos kritikusok, ám a kétszáznyolc cm-es magasugró- és a hétszáznegyven cm-es távolugróeredmény meggyőzte a hitetlenebbeket is. Ma az akadályok száma hat és húsz között, míg magasságuk kilencven és százhatvan cm között van a verseny nehézségi fokától függően. A bátorság, az ugrókedv, az intelligencia, a megfelelő mozgás és a lovassal szembeni bizalom is alapkritérium. A következő részben folytatjuk a versenyszámok bemutatását. Szó esik majd többek között a military-ról, azaz a lovastusáról és a fogathajtásról is. Scheffer István Lovas- és Állattenyésztési Szakbolt (Paks, Piactér) Lehetőség lesz észrevételezni A PAKSI CIVIL KEREKASZ- tal őszi soros ülését tartotta szeptember 1-én délután öt órai kezdettel a Városi Művelődési Központban. A rendezvény, az önkormányzat és a Civil Kerekasztal közötti első, kapcsolatépítő találkozónak is számított, ahol meghívott vendégként részt vett Hajba Antal, az oktatási-, kulturális- és sportbizottság elnöke is. A Paksi Civil Kerekasztal a jövőben egy hasznos kiadvány, a Civil Címtár kiadását tervezi. Az előkészítő munka befejeződött. A közelmúltban pedig újabb négy szervezet is csatlakozott a szövetséghez - tájékoztatta a megjelenteket Pokomi József képviselő. Ezenkívül a Paksi Civil Kerekasztal - amelynek immár huszonkilenc tagszervezete van, taglétszáma pedig mintegy kétezer fő - a lakossággal való kapcsolattartásának erősítése céljából a polgármesteri hivatalban, a VMK-ban és a Dunakömlődi Faluházban iratgyűjtő urnák elhelyezését is tervezi. Ezek a lakossági igények, észrevételek leadására szolgálnak majd. A rendezvényen Jantyik Margit, a polgármesteri hivatal oktatási referense az iskolák tanévkezdéséről, az ezzel kapcsolatos önkormányzati intézkedésekről, az önkormányzat és a civil kerekasztal közötti együttműködési lehetőségekről tartott előadást. Az előadó szerint az együttműködés első lépése az lehet, hogy az önkormányzat bizottságai meghívják üléseikre a szövetség képviselőit. Ezt követően Haáz Ádám alezredes a katasztrófavédelem szervezeti felépítéséről és a katasztrófatörvény várható hatásairól tartott beszámolót. Az ülésen sor került a Civil Kerekasztal ez évi programjainak megbeszélésére is. Eszerint a szövetség következő ülését október másodikén tartja, ahol a VMK és Dunakömlődi Faluház idei kulturális programjait mutatják be az érdeklődőknek. be
