Paksi Hírnök, 1999 (11. évfolyam, 1-50. szám)
1999-09-10 / 34. szám
WWW. PAKS. INFO. Hü/HÍRNÖK Egy dinamikusan fejlődő község A pincefalu nagy vonzerő Madocsa polgármester asszonyával, Gelencsérné Tolnai Klárával beszélgettünk. A környék legnagyobb nemzetiséggel rendelkező településén Rohn Mátyással beszélgettünk. K özségünk lakóinak száma jelenleg kétezerhatvankettő - kezdi a párbeszédet a község vezetője. Ez a népességszám már évtizedek óta alig változik, amiben szerepet játszik az a tény, hogy a község egészségügyi-, művelődésügyi-, sport-, kommunális- és kereskedelmi alapellátása biztosított. A település infrastruktúrája jó. Valamennyi utca szilárd burkolatú, 1996 óta van nálunk is vezetékes gázhálózat, amire háromszázhatvan lakás kötött rá. A víz- és villanyrendszer természetesen már korábban kiépült Madocsán. Terveink között szerepel a szennyvízhelyzet rendezése. A beruházás Dunakömlőd, Dunaföldvár, Bölcske és Madocsa összefogásával valósul meg, melyben mi töltjük be a gesztor szerepét. Örömmel mondhatom, a községnek van dunai kikötője, ami olyan környékkel rendelkezik, ahol vámszabadterület építése megoldható.-Milyen turisztikai lehetőségei vannak Madocsának? A szép természeti környezetben fekvő, sokarcú és vendégszerető magyar falu tálcán kínálja az üdülés lehetőségét. Madocsa Duna-partszakaszának érdekessége, hogy a folyó itt egy fordulatot tesz, ami növeli a táj szépségét. Fürödhet, horgászhat mindenki kedvére. 1993-ban hetvennégy üdülőtelket alakítottunk ki, amelyekhez a közművesítés társulási együttműködés keretében lesz kiépítve. Településünkön tárgyi emlékek találhatók, s a közeljövő terveihez tartozik olyan tájház létrehozása, ahol ezek állandó kiállítás keretében megtekinthetőek lennének. Hagyományosan megrendezzük a szüreti felvonulást, amelynek lényege, hogy a magyaros ruhába öltözött „csőszlányok” és „csőszlegények” végigvonulnak a falun - élükön a bíróval és bírónéval - közben a nézelődőknek a községben megtörtént eseményekről humoros rigmusokat olvasnak fel. A felvonulást utcabál zárja. Az óvodások, a fiatalok és az öregek szüreti bálját külön-külön rendezik. Ezenkívül meg kell említenem az idén már másodszorra megrendezett Madocsai Nosztalgia Napokat, melynek időpontja augusztus 20-21. Foci, halászléfőzés, vetélkedők, fellépések és bál tartozik a műsorhoz. Ez az esemény ezer embert mozgatott meg, ezért szeretnénk, ha hagyománnyá válna.- Hogy áll a munkanélküliség helyzete önöknél? A tartósan munkanélküliek száma ötven-hatvan között van, jelenleg huszonegy ember kap jövedelempótló támogatást. A munkaképes lakosság jelentős része egyébként az atomerőműben dolgozik. Száz dolgozója van annak a két varrodának, ami Madocsán működik, s sokan folytatnak mezőgazdasági magángazdálkodást. Jelentős a vállalkozók száma is: negyvenhat személy keresi ezzel a kenyerét.- Milyen a sportélet a községben? Egy felnőtt férfi és női illetve egy ifjúsági labdarűgócsapatunk van. A női szakág megyei harmadik helyet szerzett tavasszal. Az önkormányzat félmillió forinttal támogatja a sportéletet. 1994-ben felépült a sportcsarnokunk, ami fontos lépés volt a téli sportolás lehetőségeit illetően. Vöröss Endre YÖRKÖNYBEN EZEREGYJ százan laknak - mondja a polgármester. Iskolát, óvodát és háziorvosi szolgálatot is magunkénak tudhatunk. Száztizenhat iskolásunk és ötvenhárom óvodásunk van. Azért tarthatunk fenn orvosi körzetet, mert már régebb óta működik a rendszer, s ebben az esetben nem szűntetik meg a tevékenységét. Van teleház is Györkönyben, ahol nyolcezer kötetes könyvtár és számítógépek állnak a lakosság rendelkezésére. Le- Nmmh hét faxolni, internetezni is.- Ha már szóba keiült a teleház, kérem beszéljen a település kulturális életéről is! Az összes programot a teleház szervezi. A legnagyobb rendezvény a Nemzetiségi Napok, amit augusztus elején bonyolítunk le, októberben pedig szüreti bált tartunk. Idén első alkalommal szerveztük meg a megyei kisebbségi önkormányzatok találkozóját Számos egyesület működik Györkönyben mint például a hagyományőrző vagy a környezetvédelmi egylet. Ezek is a teleházoan találtak otthonra, a gyűléseiket ott tartják.- Györköny esetében különösen aktuális a kérdés: milyen a falusi turizmus helyzete? A település nemzeti jellegéből adódik a kiterjedt német kapcsolatrendszer. A kitelepítés következtében szétszóródott a lakosság jelentős része a világban. Lassan-lassan vitték szét a község hírét, mikor pedig hazatértek, magukkal hozták a ismerőseiket is. Ekképp fejlődött nálunk a turizmus, hiszen a vendégeket el kellett szállásolni. Most úgy áll a helyzet, hogy ötvenhatvan látogatót színvonalasan el tudunk helyezni. Egyre inkább gyakorlatnak számít, hogy csoportosan érkeznek hozzánk, s innen indulnak napos kirándulásokra. Nálunk nagy vonzerőt jelent a pincefalu, amihez háromszáztíz használatban lévő pince tartozik, s ezt szeretnénk is kihasználni. A présházak szorosan egymás mellé épültek szinte szabályos sorokban. Az összterületük száztizenháromezer négyzetméter. A pincefalu megújítása hármas feladatot jelent: védelem, rendezés és fejlesztés. Ez utóbbi az eredeti állapotban történő helyreállítást és az egykori présházak helyén az eredeti környezettel és a helyi rendelettel összhangban új pincék építését jelenti.- Milyen közművek vannak a településen? A szennyvízen kívül minden megtalálható nálunk. A csatornázásra viszont csak úgy van esély, hogy összefogunk a szomszédos településekkel, hiszen pályázni eleve kétezer lakos fölötti helységeknek lehet. Pusztahcncse és Bikács jöhet szóba esetleg még Nagydorog is. A másik nagyobb volumenű elképzelésünk a bikácsi műút megépítése. Azért fontos a beruházás, mert az ottani gyerekek fele idejár iskolába. Nem szerencsés az sem, hogy nyolc különálló épületben folyik a tanítás Györkönyben. Szeretnénk úgy megoldani ezt a helyzetet, hogy egy helyen legyen minden, s erre már meg is születtek a tervek.- Mennyi munkanélküli él itt? Huszonhárom. Egy részüket mint közhasznú munkás foglalkoztatni tudjuk. A környéken talán nálunk a legjobb a munkanélküliségi mutató. VE