Paksi Hírnök, 1999 (11. évfolyam, 1-50. szám)

1999-08-27 / 32. szám

www.paks.info.hu/hirnok Élménybeszámoló Finnországból A FINLANDIA KÖR mintegy negyven tagja július 1 és 11. között az „Ezer tó országá­ban” vendégeskedett. A finnországi élményekről, az ott szerzett tapasztalatokról Kudomé Szanyi Katalint, a Finlandia kör vezetőségének tag­ját kérdeztük:- A Finnországi utazás során elsőként partnervárosunkba, Loviisaba érkeztünk, ahol ven­dégszerető finn családoknál he­lyeztek el bennünket. Ebbe a gyönyörű tengerparti, egykor svéd városba - a hagyomány szerint - az 1700-as években maga a svéd király is ellátoga­tott. A település nevezetességei­vel való ismerkedés során meg­néztük az egykori királylátoga­tást korhű jelmezekben bemuta­tó történelmi játékot is. Ezenkí­vül jártunk az atomerőműben és a hulladéktárolót is megtekintet­tük, ami csodálatos látványt nyújt, mivel a tenger alatt, a sziklába van bevágva. Loviisából Suomi fővárosába, Helsinkibe is ellátogattunk, ahol a hatalmas konszern, a Fortum-cég irodahá­zában vendégeskedtünk. Fan­tasztikus élményt nyújtott a Porvoo nevű kis svéd városka. A csodálatos hangulatú műemlék­faluban még középkori: 1300- 1400 körül épített eredeti fahá­zak állnak. Ezenkívül jártunk Langingos­­kiban is. Erről a településről azt érdemes tudni, hogy a régi orosz-finn határon fekszik, és annyira megtetszett 111. Sándor orosz cárnak, hogy halásztanyát építtetett itt magának. A beren­dezés eredeti, egyedül a függö­nyöket cserélték ki azóta. A ta­nya utolsó vendége II. Miklós cár volt. A gyerekszoba még mindig ugyanolyan, ahogy a cár gyermekei hagyták. Emlékezetes a ICotkában tett látogatás is. Az ötvenezer lakosú kikötő város nagyobb területen fekszik, mint Budapest. Európa­­díjas parkjában pedig megtalál­ható a Finnországban fellelhető összes kőzetminta. Vendéglátó­ink elvittek bennünket Savonlinnába, a finn tóvidék kulturális központjába is, amely a leghíresebb operafesztivál szín­helye, és Punkahorjuba, ahol a világ legrégibb, azaz több, mint 300 éves ma is álló fából ácsolt templomát csodáltuk meg. Ki­rándulást tettünk a Láp-vidékre is, ahol 2,5-3 km-es távon desz­kapadlókon lehetett csak végig­menni, ha kicsit letettük a lá­bunkat, már süllyedtünk is. A nevezetességek mellett meg­lepő, ugyanakkor nagy élmény volt számunkra a finn emberek mentalitása, ipari létesítmények­hez való pozitív hozzáállása és a közbiztonság. Finnországban ugyanis akár egy évig is nyitva lehet hagyni a nyaralót úgy, hogy nem nyúl hozzá senki. I i nnek a mesés programnak J—Ja viszonzásaképpen meg­hívtuk finn barátainkat Paks­­ra. A látogatásra várhatóan októberben kerül sor. Azért októberre tervezzük a progra­mokat, mert finn barátaink régóta dédelgetett vágya egy igazi szüreten való részvétel. A Dunamenti Mezőgazdasági Szövetkezet segítségének kö­szönhetően pedig ez az álom várhatóan teljesülni fog - mondta végezetül Kudomé Szanyi Katalin. Balogh Emese Kártérítést fizetnek AZ Országos Villamos­távvezeték Rt. megkezd­te Paks-Sándorfalva 400 KV- os távvezeték védővezető cse­réjének munkálatait. Mivel a távvezeték nyomvonala köz­területet érint és a munka­végzés során elkerülhetetle­nek a taposási károk, az OVIT Rt. kártérítést fizet az érintetteknek. A károk ren­dezését a cég létesítési igaz­gatósága végzi, a károsultak helyben az építésvezetőnél, vagy az alábbi címen jelent­­kezzenek. Országos Villamostávvezeték Rt. Léte­sítési Igazgatóság, 1158 Bu­dapest, Körvasútsor 105. Tel. 06-1-414-3435. IJfHIIIH'ÍM! Gondolatoka lovakról Eheti cikkünkben a világ lófajtáiról lesz szó. Előbb viszont fordítsunk egy kis időt a ló színeire és jegyére. Többen úgy gondolják, hogy a ló színe és teljesítménye között összefüggés van. Ezt sajnos meg kell cáfolni, hiszen a jó képességű lónak bár­milyen színe lehet. Vannak azonban fajták, melyek tenyész­tésében csáí?egyjbizonyps színt szaporítottak iovább. Az őllovak színe az ‘egérszürkétől a világospej színigij:erjcdhetett. A lovak tömör szőrzete megfelelő védelmet nypjtJllszél^ a ned­vesség ellen. A lovak tavasszal és ősszel vedlenok. Ebből eredően a nyári finom szőrt;Íaítéli vastag, kevésbé fényes váltja fel. A ló hosszú és tapogató szőre (például a sörénye) nem váltó­dik. Az alapszínek alapján meg­különböztetünk pej, sárga, fe­hér, fekete, fakó, deres és szürke színű lovakat. A többi szín az alapszín árnyalatai, változatai lehetnek. A jegyek pedig veleszületett, általában a fejen és lábon látha­tó fehér foltok. Ezek a csikó nö­vekedésével nem változtatják alakjukat. így például beszélünk hóka, virág, lámpás jegyről a fe­jen, a lábon pedig lehet csüdben kesely, pártaszélben kesely, vagy harisnyás jegy. Ahogy a színeket is fő csoport­ba osztottuk, úgy a világ lófajtáit is négy fő csoport jellemzi. Ezek a telivérek, a melegvérű, a hideg­vérű és a póni. Telivér az a ló, amely igazoltan telivér szülőktől származik. Két fajta, az angol és a arab telivér tartozik ide. A me­legvérű vagy félvér lovak ősei közt volt telivér hányad is. A melegvérű kifejezés nem a test­­hőmérsékletre utal. A hidegvérű­­ek nagytestű, kiegyensúlyozott, nyugodt egyedek. Inkább a me­zőgazdaságban használták (használják) őket. A póni egy kistestű, a 148 cm-nél kisebb lovakat sorolják ide. Az arab teli­vért, a nemes vonalak mellett, gyönyörű mozgása jellemzi. Ma­gasságuk 150-155 cm, színük lehet fekete, pej, szürke, eseüeg sárga. Az angol telivért az 1793- ban kiadott telivér méneskönyvben felsorolt lovak valamelyikéhez vezetik vissza. Magassága 150-170 cm között mozog. Élénk, bátor, de érzé­keny ló. Az angol telivért szinte valamennyi lófajta nemesítésére felhasználják. Ízelítőül felsorolunk egy-két híresebb lófajtát. A német lófajták között a leg­híresebb a hannoveri. 165-175 cm-rel az elegáns hátasok közé tartozik. A trakehneni hazája Kelet-Poroszország, és már lovagrend hódítása előtt is nagy hírhé^é'.yolt. „ A Lipiegi létrejötte Habsburg Károly főherceg nevéhez íúzö­­dik. Hosszú életű fajta, 150-155 cm magas, fő színei a szürke és a sötétpej. A nagy-britanniai lovak köjül - a Hackney, a shire, Uttfetlandi póni és a Welsh póni a Agismertebb. A holland lovak is előkelő helyet foglalnak el, kö­zülük a groninger és a frízló ér­demel említést. Franciaországot az angloarab, a francia ügető és a breton ló teszi ismertté. Magyarország legnépszerűbb lovai a furioso, a shagya-arab, valamint a nóniusz. A furioso Mezőhegyesről származik. Ma gasságuk 165 cm körüli. Elegáns külleműek és sokoldalúak. Min­denfajta versenyszámban sikere­sek. Az arab lovak szerelmesei­nek a shagya-arab fogalom. Álló­­képessége és szívóssága rendkí­vül nagy. Ezt a Bábolnán ki te­nyésztett arab félvért 1973-ban ismerték el önálló fajtának. A nóniusz 1816-ban került hadi­zsákmányként Franciaországból Mezőhegyesre. Kis igényű, hosz­­szú életű fajta. Jegy nélküli feke­te a leggyakoribb színe. Az orosz, lett, litván lovak a szívós­ságukkal aratnak sikereket. Az amerikai lovakat sokszor csodál­juk másságukért, amit a wes­­temfilmek is tükröznek. Itt egy teljesen más lovaglási stílus a honos, amit western lovaglásnak nevezünk. Az appaloosa, a pinto az indiánok kedvelt lovai voltak színük miatt. Meg kell említeni még a Morgan, a mustang és a palomino-1. A pónikról nagyobb terjede­lemben a következőkben fogunk írni, hiszen ez a szívós kis ló megérdemel egy külön fejezetet. Folytatjuk... Scheffer István Lovas- és Állattenyésztési Szakbolt (Paks, Piactér)

Next

/
Oldalképek
Tartalom