Paksi Hírnök, 1999 (11. évfolyam, 1-50. szám)
1999-08-27 / 32. szám
www.paks.info.hu/hirnok A cél mindig új célt teremt Szennyvízkérdés elodázva A Pakstól tizenhárom kilométerre fekvő kis településen Lengyel Jánosnét kerestük fel. PUSZTAHENCSÉN jelenleg 1123-an élnek - kezdte a beszélgetést polgármester aszszony. Azért tudok ilyen pontos számot mondani, mert nagyon fontos lenne, hogy átlépjük az 1200-as határt. Azt a határt, mely fölött már engedélyezik az önálló orvosi körzet létrehozását. Gondot okoz a munkanélküliek száma is. Ez altkor emelkedett meg, mikor a paksi konzervgyárat bezárták. Húsz lakónknak jár jövedelempótló juttatás, az összmunkanélküliek száma pedig negyven. Ugyanakkor jelentős azon polgáraink száma is, akik az atomerőműben dolgoznak. A két másik, több munkaerőt felszívó tevékenység a mezőgazdaság és az öntöde. A közművesítéssel kapcsolatban örömmel mondhatom, tavaly sikerült behozni a gázt Hencsére. Összesen hatvan házat érint a gázprogram a háromszázhatvanból, s jó, ha harmincán élvezik a gáz nyújtotta kényelmet. Nagy gondot jelent viszont a szennyvízelvezetés. Szó volt arról, hogy Györkönnyel és Nagydoroggal közösen oldjuk meg a problémát, ám technikailag az lenne könnyebben kivitelezhető, ha a majdan megépülő tengelici szennyvíztisztítóra köthetnénk rá. Ez Pusztahencse kedvezőtlen fekvése miatt lenne üdvös, ugyanis egy völgyben élünk, s Tengelic felé van lejtésünk. A közös megoldás egyelőre várat magára, mert Tengelic egyedül adta be a pályázatát. A tisztító ügyében már tárgyaltunk a megyei vízművekkel. A megbeszélések 18- án folytatódnak. (Polgármester asszony augusztus 24-én elmondta, hogy a Tolnán megrendezett vízműértekezleten a szennyvíz kérdése nem került szóba.) Községünkben működik egy nyolcosztályos általános iskola és egy óvoda. Jelenleg több hencsei is tanul felsőoktatási intézményben. A gond csak az, hogy a diplomásaink nem tudnak elhelyezkedni itthon. Az iskolával kapcsolatosan előre léptünk. A közelmúltban félmillió forintért újítottuk fel az iskolakonyhát. Terveink között szerepel még egy ún. teleház felállítása, melyben fax, fénymásoló és számítógépek állnának a lakosság rendelkezésére. Ez kiegészítené a kultúrotthonban működő könyvtárat és videózót. Ami az egészségügyi ellátásunkat illeti: van orvosi rendelőnk és gyógyszertárunk is. Heti három alkalommal jár ki Nagydorogról egy háziorvos. Ez a gyakorlat abból származhat, hogy 1971 és 1990 között Nagydorog csatolt községe voltunk. 1990. április 15-e óta vagyunk ismét önállóak. Az önállóság kezdeti szakaszában jelentős fejlődésen ment át Pusztahencse. Azóta mindenhol szilárd burkolatú utakat építettünk és 1990- ben épült a község temploma is. Az utóbbi három-négy évben azonban leállt a fejlődés. Kisebb, de örömteli változtatásokra azért sort tudtunk keríteni. Ilyen az a játszótér is, melyet idén adtunk át.- Milyen kulturális eseményeken vehet részt a hencsei polgár? Minden évben megrendezzük szeptember 18- án a szüreti bált. Ez alkalomra tánctanár készíti fel a fiatalokat, akik végigtáncolják a község utcáit. Este aztán elkezdődik az utcabál. A másik, állandó kikapcsolódást nyújtó esemény a focimeccs. Pusztahencse a megye háromban szerepel. Idén a feljutás a cél.-ve-A TELEPÜLÉSÜNKÖN közel háromezren élnek, ám ez a szám lassan csökken, mert az elhalálozások számát sajnos nem pótolja a születések és az ideköltözések együttese sem - kezdi a beszélgetést Kiss József, Bölcske polgármestere.- Folyamatosan működtettük és fejlesztettük az önkormányzat valamennyi intézményét úgy, hogy sem működési, sem fejlesztési hitelt nem kellett felvenni. A fejlesést az önkormányzati ingatlanok értékesítéséből és pályázati pénzekből fedeztük. A pályázatnál vállalt önrészt az esetek többségében saját építőbrigádunkkal vállalt munkákkal teljesítettük. Ez segítséget jelentett a helyi foglalkoztatásban is. Feltehetően ennek is köszönhető, hogy a munkanélkülieink száma jelenleg 7,2%. Több éve eredményesen működik a „Segély helyett esélyt” programunk. Ennek lényege, hogy a rászorulóknak (kivéve a tragédiákat) munkát biztosítunk segély helyett. Szerencsére azonban a községben található munkahelyek száma folyamatosan bővül. Ami pedig a közművesítést illeti: a fejlesztésekben jelentős önrészt vállalt lakosságunk. Az elmúlt tizennégy évben százötvenmillió forinttal járult hozzá a célok megvalósításához. Ma az 1260 házból hétszázban van telefon és földgáz, minden utunk szilárd burkolatú és vannak csapadékvíz elvezető árkaink. Csak a szennyvízelvezetésével van gondunk. Ez ügyben társultunk Madocsával, Dunaföldvárral és Dunakömlőddel. A pályázaton, úgy gondolom, reális esélyünk van. A szennyvíztisztító Komlód és Madocsa között épülne fel a tervek szerint.- Milyen a község kulturális élete? Igen jelentős. Rendezünk borfesztivált, amin a helyi termelők 250-300 bormintával képviseltetik magukat. Főzőversenyt is tartunk minden évben, van utcabál és tűzijáték is. Neves előadóművészek látogatnak el hozzánk. Ideális környezetet biztosít a különböző programokra a település pincefaluja. A bornak egyébként nagy kultúrája van mifelénk. Előrelépés, hogy egyre többen palackozzák már Bölcskén. A falusi turizmusban, amely mostanában kezd kialakulni, nagy perspektívát látunk, hiszen sok látnivalót tudunk kínálni az idelátogatóknak. Ilyen a Horgásztanya, a Csónakház, a fafaragó- festő- és díSzmúkovácsműhely valamint a régészeti gyűjteményünk. Idén községünk ad otthon az „Ország Legerősebb Faluja” vetélkedőnek, amelynek időpontja szeptember 4-5. Szinte hagyomány a nyári táboroztatás. Ez ötvenfős csoportokban zajlik. Ezeken kívül a mindennapi szórakozásra is van lehetőség a nagyközségben. Heti három alkalommal van filmvetítés a moziban és a diszkónk is áll az érdeklődők rendelkezésére. Van egy 22000 kötetes könyvtárunk, néptánccsoportunk és női énekkarunk is.- Milyen lehetősége van annak, aki sportolni akar? Futballozhat nálunk megyei elsőosztályban, de működik nálunk lovas-szakosztály, lövész klub, természetbarát egyesület, verseny- és túrakerékpáros szakosztály valamint alakulófélben van a futóklubunk is.- Van-e testvérközségi kapcsolata a községnek? Külföldi testvérközségünk nincs. Ellenben a mátravidéki Márkázzál ápolunk ilyen jellegű viszonyt. Kiterjed a kapcsolatunk köre a szőlőtermesztésre, borászatra illetve a sportra is. Vöröss Endre
