Paksi Hírnök, 1998 (10. évfolyam, 1-47. szám)
1998-01-30 / 3. szám
1998. január 30. Paksi Hírnök SZIGORÚ JÖVEDÉK VOLF MÓNIKA Egy sereg új szabályt kell megtanulniuk és január elsejétől már alkalmazniuk is azoknak, akik jövedéki termékek előállításával, illetve értékesítésével foglalkoznak. Az Országgyűlés tavaly novemberében elfogadta a jövedéki adóról szóló 1997. Cili. törvényt (JÖT), mely új alapokra fekteti ezen termékek „életre hozását” és „létét”. Új adószabályokat, új jogintézményeket vezetnek be, s ez idáig ismeretlen fogalmak használata nehezíti meg ezután, az eddig sem túl egyszerű adózást. * * * Az év első napjától jövedéki adóköteles lett az ásványolaj, az alkoholtermék, a sör, a pezsgő, a köztes alkoholtermék és a dohánygyártmányok belföldi előállítása és importálása. A szabályok a különböző árucikkeknél többnyire egységesek, azonban a paragrafusok sűrűjében találkozhatunk termékenkénti „specialitásokkal” is. A dohánytermékek esetében a cigarettáknál például kételemű adó lép életbe, mely egyfelől ezer darabra vetítve határozza meg az úgynevezett tételes adót, másrészről pedig a kiskereskedelmi eladási árra számított százalékos adó is érvényesül. Ez az adóstruktúra a minőségi, drágább termékek pozícióját javítja majd, az olcsóbb, gyengébb minőségű árakkal szemben. Újdonságnak számít az is, hogy szeptember 1-jétől bevezetik az adójegyet, ami az adóbeszedés újabb technikáját valósítja meg, nevezetesen, hogy ezen jegy átvételével a gyártó vagy az importáló kötelezettséget vállal a jövedéki adó és az általános forgalmi adó befizetésére, az általa előállított vagy importált termék után. így már a forgalomba kerülés első fázisában „behajtják” a fizetendő adókat, nagy mértékben lecsökkentve ezzel az adócsalás kockázatát. Az árura felragasztott adójegyen egyébként már a kiskereskedelmi ár fog szerepelni, melyet maga a gyártó, illetve importáló cég, azaz az adó alanya határoz majd meg. Újdonság a törvényben az is, hogy a kis- és nagykereskedelem fogalmát az eddigihez képest másként definiálja. A rendelet a jövedéki termékek kereskedelme alatt megkülönbözteti a nem jövedéki engedélyes - tulajdonképpeni kiskereskedelmi - és a jövedéki engedélyes - kisebb átfedésekkel a nagykereskedelmi - tevékenységet. Az utóbbi a szabadforgalomba bocsátott jövedéki termékek belföldi beszerzésére, készletezésére, és nem a végső fogyasztó részére történő továbbértékesítésére vonatkozik. Nagykereskedelem folytatására csak azon személyek vagy társaságok válhatnak jogosulttá, akik engedélyük megszerzéséhez megfelelnek a szigorú feltételeknek, többek között minimum tizenöt millió forint jövedéki - készpénzes vagy bankgarancia - biztosíték nyújtására képesek, eleget tesznek a meghatározott könyvvezetési kötelezettségnek és bizonylati rendszernek, s rendelkeznek a szigorú technikai feltételekkel is. A kiskereskedelemre vonatkozó szabályokban egy lényegi változás figyelhető meg, amely az engedélyezési eljárásra vonatkozik: a jövedéki engedély kiadása megszűnik, elegendő lesz a működési engedély vásárláskor történő bemutatása, mely engedélyt az eddig megszokott módon a település jegyzője ad ki. Kiskereskedő jövedéki terméket csak adóraktárból, jövedéki kereskedőtől és importálótól vásárolhat, kereskedelmi mennyiséget pedig csak olyan számlával értékesíthet, mely egyértelműen mutatja a vevő kilétét. (Kereskedelmi mennyiségnek minősül benzinből húsz liter, gázolajból száz liter, cigarettából ezer szál, sörből ötven liter, alkoholtermékből tíz liter, pezsgőből húsz liter.) Az érintettek számára fontos tudnivaló . még, hogy alkalmi rendezvényeken - tehát az üzlethelyiségen kívül - a kiskereskedő csak előzetes vámhatósági engedélyezést követően árusíthat; a jogszabályok nem betartása pedig akár az üzlethelység bezárását is maga után vonhatja. ÉLLOVAS ESZI KISS KATA Közeledik a félévi bizonyítványosztás. A középiskolák végzősei számára ez már komoly tétre megy, hiszen sok felsőoktatási intézményben a negyedikes félévi osztályzatokból számolják a pontszámot. Az ESZI első helyen áll az országos listán, hiszen náluk a legnagyobb a felvételi arány. Az Energetikai Szakképzési Intézet tanulói ugyanis évről-évre jelentkeznek felsőoktatási intézménybe. Tavaly kilencvennyolc érettségizőből kilencvennek sikerült a felvételije. Az idei tanévben is a végzősök többsége adja be jelentkezési lapját főiskolára, egyetemre aszerint, hogy megelégszik-e főiskolai diplomával, avagy nem... Érdekes azonban, hogy nemcsak műszaki, hanem más jellegű felsőoktatási intézménybe is jelentkeznek diákjaink - mondta kérdésünkre válaszolva Hidegh László. A legnehezebb helyzetben talán a gimnazisták vannak, hiszen ők nem kapnak szakmai bizonyítványt az érettségi mellé, így nekik mindenképpen szükséges valahol folytatni a tanulmányaikat.- A paksi Vak Bottyán Gimnáziumban a végzős évfolyam mintegy kilencven százaléka jelentkezett valamilyen képzésre, s a tavaly végzettek szintén nagy százalékban folytatják felsőfokú intézményben tanulmányaikat - tudtuk meg dr. Rosner Gyuláné igazgatónőtől. A jelentkezési lapokat bármennyi helyre beadhatják a diákok, azonban ezért elég borsos árat kell fizetniük: minden jelentkezésért ezerhétszáz forintot. A diákoknak mindenképpen figyelembe kell venniük azt is, hogy lehetőleg ne azonos időpontban legyenek a felvételi vizsgáik, s ami talán még fontosabb, hogy ne négy-öt tantárgyból kelljen felvételizniük. A felsőoktatási törvény módosítása az oktatást négy szintűvé tette, így bekerült az úgynevezett akkreditált felsőfokú szakképzés is, mint a felsőoktatás legalsó, illetve a szakképzés legfelső szintje. Kifejezetten azoknak ajánlott ez az oktatási forma, akiket a hagyományos felsőoktatási intézményekbe nem vettek fel. Ma már számos egyetemen önköltséges képzést is indítanak. Ide szinte bárki bejuthat, aki a tandíjat fizetni tudja...
