Paksi Hírnök, 1998 (10. évfolyam, 1-47. szám)

1998-01-30 / 3. szám

Paksi Hírnök 1998. január 30. SVÉDASZTAL ERZSÉBET ÉS DEÁK - MARAD HA PAKSBOL HÉVÍZ LESZ... GYÓGYFÜRDŐ AZ USZODÁBAN? KÍSÉRLETI ALANYOK KERESTETNEK... SÓLYA EMMA Egy évvel ezelőtt az foglalkoztatta a lakó­kat és a városatyákat egyaránt: va­jon hol legyen Paks központja? Alakít­­suk-e az impozáns, klasszicista stílusú, sokak szerint funkcióját vesztett Erzsé­bet Szállót Városházzá? A szomszédságá­ban álló Deák házba helyezzük-e át a Paksi Képtárat? Az átalakítás gondolata Fonyó Lajos kép­viselő, a Városépítő Bizottság elnöke nevé­hez fűződik: ő javasolta ezt a testületnek egyebek közt abból a megfontolásból, hogy a jelenlegi házasságkötő terem a célnak nem felel meg, az Erzsébet Szálló díszterme viszont alkalmas lenne egyéb, színvonalas városi rendezvények tartására is. A testület előbb elfogadta, majd törölte a bizottsági elnök javaslatát. A kérdés továbbra is nyitott maradt. Ér­vek hangzottak el pro és kontra, képvi­selő-testületi üléseken, építészek „szakér­tettek”, de döntés nem született. Lapunk közreműködésével megkérdezték a lakos­ság véleményét is (mintegy négyszáz kitöl­tött kérdőív érkezett így vissza). A közel­múltban elfogadott Paks Történelmi Vá­rosközpontjának és Alvégének Részletes Rendezési Tervében -igen tág kategória­ként - mint szellemi - kulturális központot tüntették fel az épületet, éppúgy, mint a Deák házat. Fonyó Lajos szerint az Erzsébet Szálló közösségi házként működhetne, civil szer­vezeteknek adhatna otthont. Az alternatíva pedig továbbra is fennáll: a képtárat helyez­zék el a Deák-házban... A még mindig bizonytalan jövőjű épüle­tek felújítás előtt állnak. A szakemberek a munkálatok megkezdése előtt a RRT-ben fent említettek „továbbmélyítése céljából” ismét a lakosság segítségét kérik az Erzsé­bet Szálló és a Deák ház konkrét funkciójá­nak megválasztásában. A kérdőívben felso­rolt választási lehetőségek közül (képtár­ként, oktatási, nevelési, illetve „egyéb” cél­ból, rendezvények házaként funkcionálja­nak az épületek) Fonyó Lajos az utóbbit tartja a legpraktikusabbnak. Február 15-e a kitöltött kérdőívek le­adásának határideje. Ezt követően kide­rül: a paksiak véleménye segít-e a döntés­ben? Az azonban úgy tűnik, hogy bizonyos: a . városközpont e két épülettől távol -és függetlenül-: marad ott, ahol van. A Tanuszoda és a nemrégiben épült Penny Market üzlet között csak­nem tizenhat éve egy hévízkút található. A nyolcvanas évek elején a fürdő vízel­látását kívánták megoldani a szakembe­rek azzal, hogy kutat fúrtak ezen a terüle­ten; a kifolyó víz hőmérséklete 37 Cel­­siusfok volt. Az uszoda vízellátását azon­ban nem erről a kútról biztosították, mi­vel az itt nyert vizet kémiai összetétele al­kalmatlanná tette arra, hogy hogy a ha­gyományos klóros fertőtlenítésen alapuló vízforgatásos technikával felhasználják. A vizet 1982-ben az Országos Közegész­ségügyi Intézetben vizsgálták, újabb elemzésére csak két évvel ezelőtt került sor. Az eltelt időben az összetétele lénye­gében nem változott. A szakemberek sze­rint a paksihoz kémiai tulajdonságaiban hasonló hévíz több is van az országban, amelyeket elsősorban a Dunántúl és az Alföld kőzetrétegeiből tártak fel. A városunkban találhatóhoz hasonló hévizek közül többet már gyógyvíznek nyilvánítottak, úgy, mint a nagykállóit, a sárvárit is, így kémiai összetételének (magas konyhasó és szódabikarbóna - tartalom) köszönhetően az is lehetséges, hogy további vizsgálatok elvégzését kö­vetően a paksi hévízre is hasonló meg­tiszteltetés vár. És, hogy milyen gyógyhatásra számít­hatnak majd a paksi vízben megmártó­­zók? A bőrhöz tapadt só erős ingerhatást fejt ki, emelkedik a bőr hőmérséklete, he­lyi vérbőség alakul ki, az anyagcsere fo­kozódik. A konyhasónak régóta ismert gyulladáscsökkentő hatása (a nátrium­­kloridos ásványvizekkel végzett fürdőkú­rák legfontosabb javallata ez), de növe­kedik az immunbiológiai reakciók aktivi­tása (a szervezet védekezőképessége) is. Megfigyelték: a folyadékleadás gátlása miatt, főként gyerekeknél, súlygyarapo­dás figyelhető meg. A fürdőkezeléseket előszeretettel alkalmazzák műtétek utó­kezelésében is. A paksi vízben található jód (amelynek szintje megközelíti a kritikus mértéket) oldja a fehérjéket, elősegíti a folyadék­­gyülemek felszívódását, ezen kívül ser­kentőleg hat a petefészek működésére. Nem tanácsos azonban hasonló gyógy­vízben fürödniük többek között azoknak, akik magas vérnyomásban, máj- és vese­betegségben, TBC-ben, rosszindulatú rá­kos, illetve fertőző megbetegedésben szenvednek. A gyógyvízzé nyilvánítási eljáráshoz (az úgynevezett „kettősvak-kísérlethez”) betegek segítségét is kérik majd a szak­emberek: a „kísérleti alanyok” egyik ré­sze a minősítendő gyógyvízben, másik részük egyszerű ivóvízban fürdik majd meg, tizenöt napon át, félórás időtar­tamban -természetesen a kísérletet végző reumatológus sem tudja majd, melyik az „igazi” gyógyvíz. A legnehe­zebb a vizsgálat elvégzéséhez szükséges, azonos bántalmakban szenvedő mintegy nyolcvan beteg összegyűjtése - ehhez a környező települések lakóit is be kell majd vonni. Amennyiben bebizonyosodik, hogy a Pakson feltárt hévíz gyógyvíz, azt kád­fürdőben és medencés fürdőben lehet majd felhasználni, s mivel a vízforgatás nem lehetséges, a medencének töltő­ürítő rendszerűnek kell lennie, biztosí­tani kell a megfelelő utánfolyást, továb­bá szükséges hideg vizes medence ki­építése is. A gyógyfürdők főigazgatóságának szakemberei szerint az őket a víz vizsgá­latával megbízó városi önkormányzat il­letékeseinek tudniuk kell azt is: a vi­szonylag kis gyógyfürdő létesítése önál­lóan semmiképpen nem gazdaságos; működése csak a meglevő uszodához kapcsolódóan, közös műszaki, gazdasá­gi és üzemeltetői háttérrel együtt kép­zelhető el. A szakvéleménnyel kapcsolatos kér­déseket előzetes információink sze­rint a képviselő-testület február 3-i ülé­sén tárgyalni fogja Sólya-

Next

/
Oldalképek
Tartalom