Paksi Hírnök, 1998 (10. évfolyam, 1-47. szám)
1998-01-30 / 3. szám
Paksi Hírnök 1998. január 30. SVÉDASZTAL ERZSÉBET ÉS DEÁK - MARAD HA PAKSBOL HÉVÍZ LESZ... GYÓGYFÜRDŐ AZ USZODÁBAN? KÍSÉRLETI ALANYOK KERESTETNEK... SÓLYA EMMA Egy évvel ezelőtt az foglalkoztatta a lakókat és a városatyákat egyaránt: vajon hol legyen Paks központja? Alakítsuk-e az impozáns, klasszicista stílusú, sokak szerint funkcióját vesztett Erzsébet Szállót Városházzá? A szomszédságában álló Deák házba helyezzük-e át a Paksi Képtárat? Az átalakítás gondolata Fonyó Lajos képviselő, a Városépítő Bizottság elnöke nevéhez fűződik: ő javasolta ezt a testületnek egyebek közt abból a megfontolásból, hogy a jelenlegi házasságkötő terem a célnak nem felel meg, az Erzsébet Szálló díszterme viszont alkalmas lenne egyéb, színvonalas városi rendezvények tartására is. A testület előbb elfogadta, majd törölte a bizottsági elnök javaslatát. A kérdés továbbra is nyitott maradt. Érvek hangzottak el pro és kontra, képviselő-testületi üléseken, építészek „szakértettek”, de döntés nem született. Lapunk közreműködésével megkérdezték a lakosság véleményét is (mintegy négyszáz kitöltött kérdőív érkezett így vissza). A közelmúltban elfogadott Paks Történelmi Városközpontjának és Alvégének Részletes Rendezési Tervében -igen tág kategóriaként - mint szellemi - kulturális központot tüntették fel az épületet, éppúgy, mint a Deák házat. Fonyó Lajos szerint az Erzsébet Szálló közösségi házként működhetne, civil szervezeteknek adhatna otthont. Az alternatíva pedig továbbra is fennáll: a képtárat helyezzék el a Deák-házban... A még mindig bizonytalan jövőjű épületek felújítás előtt állnak. A szakemberek a munkálatok megkezdése előtt a RRT-ben fent említettek „továbbmélyítése céljából” ismét a lakosság segítségét kérik az Erzsébet Szálló és a Deák ház konkrét funkciójának megválasztásában. A kérdőívben felsorolt választási lehetőségek közül (képtárként, oktatási, nevelési, illetve „egyéb” célból, rendezvények házaként funkcionáljanak az épületek) Fonyó Lajos az utóbbit tartja a legpraktikusabbnak. Február 15-e a kitöltött kérdőívek leadásának határideje. Ezt követően kiderül: a paksiak véleménye segít-e a döntésben? Az azonban úgy tűnik, hogy bizonyos: a . városközpont e két épülettől távol -és függetlenül-: marad ott, ahol van. A Tanuszoda és a nemrégiben épült Penny Market üzlet között csaknem tizenhat éve egy hévízkút található. A nyolcvanas évek elején a fürdő vízellátását kívánták megoldani a szakemberek azzal, hogy kutat fúrtak ezen a területen; a kifolyó víz hőmérséklete 37 Celsiusfok volt. Az uszoda vízellátását azonban nem erről a kútról biztosították, mivel az itt nyert vizet kémiai összetétele alkalmatlanná tette arra, hogy hogy a hagyományos klóros fertőtlenítésen alapuló vízforgatásos technikával felhasználják. A vizet 1982-ben az Országos Közegészségügyi Intézetben vizsgálták, újabb elemzésére csak két évvel ezelőtt került sor. Az eltelt időben az összetétele lényegében nem változott. A szakemberek szerint a paksihoz kémiai tulajdonságaiban hasonló hévíz több is van az országban, amelyeket elsősorban a Dunántúl és az Alföld kőzetrétegeiből tártak fel. A városunkban találhatóhoz hasonló hévizek közül többet már gyógyvíznek nyilvánítottak, úgy, mint a nagykállóit, a sárvárit is, így kémiai összetételének (magas konyhasó és szódabikarbóna - tartalom) köszönhetően az is lehetséges, hogy további vizsgálatok elvégzését követően a paksi hévízre is hasonló megtiszteltetés vár. És, hogy milyen gyógyhatásra számíthatnak majd a paksi vízben megmártózók? A bőrhöz tapadt só erős ingerhatást fejt ki, emelkedik a bőr hőmérséklete, helyi vérbőség alakul ki, az anyagcsere fokozódik. A konyhasónak régóta ismert gyulladáscsökkentő hatása (a nátriumkloridos ásványvizekkel végzett fürdőkúrák legfontosabb javallata ez), de növekedik az immunbiológiai reakciók aktivitása (a szervezet védekezőképessége) is. Megfigyelték: a folyadékleadás gátlása miatt, főként gyerekeknél, súlygyarapodás figyelhető meg. A fürdőkezeléseket előszeretettel alkalmazzák műtétek utókezelésében is. A paksi vízben található jód (amelynek szintje megközelíti a kritikus mértéket) oldja a fehérjéket, elősegíti a folyadékgyülemek felszívódását, ezen kívül serkentőleg hat a petefészek működésére. Nem tanácsos azonban hasonló gyógyvízben fürödniük többek között azoknak, akik magas vérnyomásban, máj- és vesebetegségben, TBC-ben, rosszindulatú rákos, illetve fertőző megbetegedésben szenvednek. A gyógyvízzé nyilvánítási eljáráshoz (az úgynevezett „kettősvak-kísérlethez”) betegek segítségét is kérik majd a szakemberek: a „kísérleti alanyok” egyik része a minősítendő gyógyvízben, másik részük egyszerű ivóvízban fürdik majd meg, tizenöt napon át, félórás időtartamban -természetesen a kísérletet végző reumatológus sem tudja majd, melyik az „igazi” gyógyvíz. A legnehezebb a vizsgálat elvégzéséhez szükséges, azonos bántalmakban szenvedő mintegy nyolcvan beteg összegyűjtése - ehhez a környező települések lakóit is be kell majd vonni. Amennyiben bebizonyosodik, hogy a Pakson feltárt hévíz gyógyvíz, azt kádfürdőben és medencés fürdőben lehet majd felhasználni, s mivel a vízforgatás nem lehetséges, a medencének töltőürítő rendszerűnek kell lennie, biztosítani kell a megfelelő utánfolyást, továbbá szükséges hideg vizes medence kiépítése is. A gyógyfürdők főigazgatóságának szakemberei szerint az őket a víz vizsgálatával megbízó városi önkormányzat illetékeseinek tudniuk kell azt is: a viszonylag kis gyógyfürdő létesítése önállóan semmiképpen nem gazdaságos; működése csak a meglevő uszodához kapcsolódóan, közös műszaki, gazdasági és üzemeltetői háttérrel együtt képzelhető el. A szakvéleménnyel kapcsolatos kérdéseket előzetes információink szerint a képviselő-testület február 3-i ülésén tárgyalni fogja Sólya-
