Paksi Hírnök, 1998 (10. évfolyam, 1-47. szám)

1998-06-19 / 22. szám

Paksi Hírnök 1998. június 19. HALLÓ, ITT A PAKSIAK BESZÉLNEK! A LEGFRISSEBB KÖMEMÉMUTATÁS (Folytatás az 1. oldalról) A jelenlegi felmérés ered­ményeit az 1995 óta fo­lyamatosan végzett önkor­mányzati adatfelvételek so­rán (18 városban mintegy 25 ezer lakost kérdeztek meg) összesített adatokkal vetítet­ték egybe. Az eredmények sok min­denről árulkodnak, és adnak képet, így például arról is, hogy épp a választások fini­sében a választópolgárok fi­gyelmét nem igazán kötötték le sem a helyi, sem az orszá­gos politikai események, bár a helyi politika iránt néhány százalékkal magasabb volt az érdeklődés. A megkérdezettek több, mint egynegyede közömbös volt a politikai események iránt, további egyharmaduk körében csekély, míg másik egyharmaduk esetében köz­epes érdeklődésről tanúsko­dik a felmérés. A város lakói­nak alig egy huszad része mutat komolyabb ér­deklődést ezügyben. Az elmúlt évekhez képest eddig a legalacsonyabb szá­zalékot mutatja Paks város lakóinak politikai események iránti érdeklődési százaléka, mely a választási kampány alacsony hatékonyságára utalhat. Az általános elégedettség jóval nagyobb az országos át­lagnál. A megkérdezettek többsége úgy látta: az elmúlt négy év alatt gazdasági hely­zete javult, minden ellátási és szolgáltatási területtel elége­dett; a bölcsődékkel, a közle­kedési struktúrával valamint a környezetvédelemmel ki­magasló mértékben. Legkevésbé elégedettek azonban a közbiztonsággal, a tömegközlekedéssel, a laká­sellátással és az egészsé­güggyel valamint a parkolási lehetőségekkel. A megkérde­zett polgárok úgy látják, hogy az önkormányzat vezetői nem ismerik eléggé akaratai­kat, véleményüket, szándé­kaikat és panaszaikat. Ha arra keressük a választ, hogy a paksiak mennyire "szólhatnak bele" a helyi dön­tésekbe, a helyzet még rossz­abb: a felmérés szerint a vá­ros közéleti demokratizmusa messze elmarad az országos átlagtól. A helyi hatalomban betöl­tött fontossági sorrendet vá­rosunkban Herczeg József polgármester vezeti, és ő a legnépszerűbbnek mondott ember is, őt követi Bor Imre önkormányzati képviselő és dr. Széchenyi Attila alpolgár­mester. A megkérdezettek általá­ban elégedettek helyi képvi­selőjükkel, viszont ha szemé­lyenként értékeljük a képvi­selőket látjuk, hogy hatan a négy év alatt átlag alatti telje­sítményt nyújtottak, további négyen pedig épp, hogy sú­rolták a városi átlagot. A helyi kommunikáció elsődleges forrása a felmérés szerint a helyi televízió, mely­nek megítélése igen kedvező, hiszen a megkérdezettek 82 százaléka tényszerű hírforrás­ként említi. A második legfon­tosabb hírforrás a Paksi Hír­nök, mely a népszerűségi lis­tán 76 százalékot tudhat ma­gáénak. Lapunkat a megkér­dezettek több, mint fele osztá­lyozta jó jeggyel. A Fortuna Rádió huszonöt, a Tolnai Népújság mindössze húsz szá­zalékot mondhat magáénak. A paksi polgárok döntő többsége szerint az atomenergia a legmegbízha­tóbb és legolcsóbb energia­­forrás. Úgy vélekednek: ha új erőművet kellene létesíteni, akkor annak is atomerőmű­nek kellene lennie. (Seregély) •o- BUBOR GYULA Nemrég múlt fél esztendeje, hogy a paksi lakótelep háztartásainak egyharmadát tízoldalas kérdőívvel keresték fel a kérdező biztosok. A rep­rezentatív vizsgálat során az összesen hatszáz háztartásban megkérdezett 248 férfi és 376 nő válaszain keresztül a szoci­ológusok olyan kérdésekre ke­restek általánosítható választ, hogy milyen az itt élő emberek A tíz mélyinterjú-kérdésre a válaszolók megfogalmazták, feltárták: miként látják a lakó­telepet, mennyire tekintik azt a város szerves részének, és milyen előnyöket nyújt a lakó­telep az ott és a városban má­sutt élő lakóknak. Válaszok születtek arra is, hogy milyen hátrányai vannak a város egészét tekintve egy ilyen városszerkezeti egység­nek, és arra, hogy a megkérde­zettek miben látják a lakótelep jövőjét, mennyire bíznak an­nak hosszú távú fennmaradá­sában és, hogy milyennek ítélik meg a társadalmi-demográfiai változások távlati tendenciáit. Az összesen negyvennégy kiválasztott mélyinterjú-alany között egy volt nyugdíjas és egy főiskolás, a többiek aktív dolgozók. Legtöbben - nyolcán - az atomerőmű alkalmazottai, öten az egészségügyben, ugya­nennyien a szolgáltató szek­99 Szép és rendezeti ELÉGEDETT közérzete, mennyire elégedet­tek a lakóteleppel, lakásaikkal, a lakókörnyezettel, és melyek a mindezekkel kapcsolatos igényeik? Összegezésként aztán elké­szült - „Lakóhelyi közérzet Pak­son” főcímmel -, a paksi lakóte­lepen végzett szociológiai vizs­gálat összefoglaló elemzése. Kapcsolódott a kérdőíves felméréshez a Paks város la­kótelepének rendezési terve társadalmi megalapozását alá­támasztó, a paksi lakóhelyi kö­zérzetről szólóan egy másik, ugyancsak az AEDIS Építésze­ti Iroda megbízásából elvég­zett további szociológiai infor­mációgyűjtés és elemzés. En­nek a módszere eltért az előzőtől, ez szociológiai mély­interjú volt. Vagyis véletlen­szerűen kiválasztott, a város egészét, a lakótelepet jól is­merő 25 paksi férfival, 19 nővel, majd a második sza­kaszban a Paks képviselő-tes­tületének tagjaival készítették. torban, hárman oktatási- és művelődésügyi területen, ugyanennyien helyi médiánál, ketten a rendőrségen dolgoz­nak. Vállalkozó, társasházi képviselő egy-egy fő volt, civil szervezetet - Paks városért mozgalom - egy fő képviselt. Az 1979 óta városi rangú Paks változásait különösen azok ítélik pozitívnak, akik itt születtek, vagy nagyon régen ide költöztek. A megkérdezet­tek többsége szép és rendezett kisvárosnak tekinti Paksot, már csak a kényelem, az elér­hető szolgáltatások komfortja okán is. Szinte minden megkérdezett esztétikai látványként is érté­keli a zöldterületek sokaságát, az óvárosban elkezdett parko­sítást, a csónakázó tó építését. További pozitívumként emlí­tik az áruházakat, az ipari par­kot, a várost elkerülő utat és a Dunának, mint természeti adottságnak a vonzerejét. Természetesen nem minden

Next

/
Oldalképek
Tartalom