Paksi Hírnök, 1998 (10. évfolyam, 1-47. szám)
1998-03-06 / 8. szám
Paksi Hírnök 1998. március 6. NÁLUNK TÖRTÉNIK MEGSZÜLETETT A VÁROS IDEI KÖLTSÉGVETÉSE (Folytatás az 1. oldalról) A szocialista képviselő a tanuszoda előtti telekre üzletházat építeni szándékozó vállalkozó-csoport levelét ismertette újabb interpellációjában: kérte azt, hogy a következő testületi ülésen terjesszék elő az uszoda előtti telek ily módon történő hasznosításának ügyét. A jegyző tizenöt napon belül írásban válaszol számára. A napirendi pontokra tett eredeti javaslatokat felcserélték a képviselők: a költségvetési összegeket érintő előterjesztéseket a büdzsé tárgyalása előtt vitatták meg. Az interpellációk után, és az ülés napirendi pontjainak elfogadását követően zárt tárgyalással kezdték meg a képviselők a munkát. A közel egy órás diskurzus során elsőként arról döntöttek a városatyák, hogy Beregnyei Miklósnak - társaságának, a Jámbor Pál Társaságnak ajánlására - Paks városért tett munkássága érdeméül PRO ŰRBE díjat adományoznak. Ezután a kis és közepes radioaktivitású hulladéktemető ügyében tárgyaló három tagú delegációba - a közelmúltban lemondott Hajdú János képviselő helyett - Faller Dezsőt választották, s mindannyian jóváhagyták a PA Rt.-vel folytatott eddigi hosszas tárgyalásokat, és annak eredményeit. A zárt ülést követően az első napirendi pontban a szennyvízcsatorna hálózat építéséhez elnyert támogatás egy részéről mondtak le a képviselők. Ennek oka az az 1997. év végétől hatályos törvényi bekezdés volt, amely lehetőséget biztosított arra, hogy a beruházás folyamán vagy annak befejezését követően a levonhatóvá váló ÁFÁ-t az adóhatóságtól az önkormányzat visszaigényelje és ezzel egyidejűleg a forgalmi adóhoz tartozó központi támogatásról lemondjon és azt az állami költségvetésbe visszafizesse. A lemondásról szóló határozati javaslatot a testület egyhangúlag elfogadta. Ezt követően a Tanuszoda melletti hévízkút hasznosításának lehetőségét tárgyalták a képviselők. Kérdéseik között szerepelt, hogy gyógyvízként történő hasznosításával egy bizonyos idő eltelte után elapadhat -e a kút vize? Dr. Gálos István Vass Györgytől, a polgármesteri hivatal műszaki osztályának szakemberétől érdeklődésére megnyugtató választ kapott. A határozati javaslatot végül, az előterjesztő dr. Széchenyi Attila módosításával együtt elfogadták a képviselők: a hévízkút ásványvíz és gyógyvíz minősítéséhez, valamint a hasznosításhoz szükséges munkálatokat támogatták, a költségfedezetet 3,580 millió forintban (ötszázezer forint az RRT többletköltsége) jóváhagyták. A Jámbor Pált ábrázoló szobor helyét hosszasan vitatta a testület. A véleményező bizottságok (városépítő, oktatási, környezetvédelmi, és gazdasági) egyik fele az Erzsébet Szálló előtti területet látta jónak, a másik a Lengyel - Magyar Barátság Parkban képzelte volna el a szobor feláállításának helyét. Az az ötlet, hogy szobor legyen, a Jámbor Pál Társaságtól származik, és ők kérték a képviselő testüleletet, hogy szakemberek bevonásával a bejárt helyszínek elemzése után döntsön. A hely kijelöléssel kapcsolatos egyeztetések még tavaly decemberben elkezdődtek, a helyszín vonatkozásában pedig a vélemények többször is változtak. Hosszas vita után a testület végül is a Jámbor Pál szobor helyéül a Lengyel - Magyar Barátság Parkot jelölte ki, melynek fellálítását március tizenötödikére tervezik. A költségeket a PA.Rt és az önkormányzat viseli. Sarkalatos pontja volt a testületi ülésnek, és közel másfél órás vitát váltott ki a Kishegyi út, Tolnai út és Újtemplom utca közötti szakasz forgalmi rendjének kérdése. A tanácskozási joggal jelen levő Köllő Imre városi rendőrkapitányt több képviselő kérdezte arról: mennyiben változott a balesetek száma az egyirányúsítás után? Válaszában a kapitány elmondta: éppen a súlyos balesetek indokolták azt, hogy 1995-ben a rendőrség már javasolta az utca egyirányúsítását - a forgalmi rend megváltozása óta pedig csupán egy koccanásos baleset történt. Faller Dezső a megnövekedett forgalmat elviselni kényszerülő Pollack Mihály és Kápolna utcák baleseti statisztikájáról is érdeklődött - ezt a rendőrség nem vizsgálta. Heves (személyeskedéstől, sem mentes) polémia lángolt fel annak kapcsán, hogy egy évvel ezelőtt nem minősített többséggel döntött a testület az egyirányúsításról, hogy elvtelen lépés volt a lakók egy részének kedvezni mások rovására, s felvetették azt is: az aláírásgyűjtések „komolyan vétele” a testület részéről úgy tűnik függ attól, hogy milyen ügyben történt az akció. Bor Imre képviselő javasolta egy közvéleménykutatás lehetőségét is, amellyel bizonyossá válna, hogy a többség számára kedvezőtlen ajelenlegi forgalmi rend. Tizennégyszer jelezték felszólalási szándékukat a képviselők, miközben elfogadták dr. Rónaky József javaslatát: vessenek véget a parttalan vitának. Végül a határozati javaslat egyes pontjáról, melyben az szerepelt, hogy a kétirányú forgalom visszaáll súlykorlátozási intézkedésekkel és az autóbuszok kitiltásával nyolc igen, öt nem és négy tartózkodó szavazat után nem született döntés - tehát a jelenlegi forgalmi rend nem változik meg. A második javaslat azonban tetszést aratott: a Pollack Mihály utca és Domb utcai csomópont és kijelölt gyalogátkelőhely kivitelezésének a részletes helyszínrajz alapján, ezév szeptember 1-ig meg kell történnie - ezt dr. Bencsik Lajos módosító indítványával egészítették ki, mely szerint a gyalogátkelőhely kerekes székkel járhatóságát is biztosítani kell. A hosszan tárgyalt napirendi pontok között, hatodikként került a testület elé Paks város 1998-2000. évi költségvetése. A maratoni tárgyalást a már megszokott hangvételű, hol személyeskedő, hol indulatos, hol pedig szónoklatos, de mindenképpen politikai indíttatású hozzászólások kísérték. Bor Imre és dr. Rónaky József által hangoztatott vélemények szerint a „költségvetés tarthatatlan volta egyértelmű”, „a város mobilizálható vagyonát már sikerült mind eladni”, így jövőre úgy eladósodik a város, hogy „nem lesz egy vasa sem”, ezért egyszerűen elfogadhatatlan a költségvetés-tervezet. Mások szerint el kellene gondolkodni azon is, hogy ebben a siralmas helyzetben szabad-e új beruházást indítani, s nem lenne-e célravezetőbb a „légvárak építése helyett a meglévő dolgokat megmenteni”. A vita során újra felborzolta a kedélyeket az új szociális otthon és a gimnázium „ügye”, de a Paksi Ipari Park - amit sokan csupán „földbe dugott vascsövek összességeként” tartanak számon - sem kerülhette el a bírálatokat, s természetesen a polémia során
