Paksi Hírnök, 1998 (10. évfolyam, 1-47. szám)

1998-03-06 / 8. szám

1998. március 6. Paksi Hírnök minden képviselő saját válasz­tókörzete, szakmája mellett próbált lobbizni. A több órás tárgyalás tíz módosító indít­vány benyújtásával zárult, mely közül hármat fogadtak el a vá­rosatyák. Dr. Rónaky József a költségvetési rendelet egy be­kezdésének törlését javasolta, mellyel véleménye szerint elke­rülhető, hogy a testület - a kö­zelmúlt eseményeiből okulva - nevetségessé tegye magát. Pá­­mer Zoltán képviselő azt indít­ványozta a testületnek, hogy a vagyonhasznosításból szárma­zó bevételek egy részét a hite­lek törlesztésére fordítsák, dr. Ferenczy Istvánná pedig az 1998. évi fejlesztések, felújítá­sok megvalósítási sorrendjére tett módosító javaslatot. Végül névszerinti voksolás­sal, két ellenszavazattal, kettő tartózkodással és tizenhá­rom igen szavazattal elfogadták a képviselők Paks város költ­ségvetését. Az idei évre a költ­ségvetési bevételeket 2,646163 milliárd forintra, a kiadásokat 2,655833 milliárd forintra prog­nosztizálták, s a város 100 mil­lió forint hitel felvételére szorul rá, miután a hitel visszafizetés összege 90,33 millió forint lesz az idei évben. A továbbiakban az Öreghegy utcával párhuzamosan értékesí­tésre került építési telkek hasz­nálatba vételének engedélyéhez szükséges utca elnevezéséről döntöttek a városatyák. A leendő lakók három javaslatot terjesz­tettek elő, Beszédes József, aki 1851-ben a Dunai Védgát elnöke volt Pakson, Pákolitz István költőt, és Szilárd Leót az atomre­aktor feltalálóját. Két „ato­­merőműves” képviselő, Rósa Gé­za és Dr. Rónaky József nagyban méltatta ugyan Szilárd Leó mun­kásságát, mégis a testület Páko­litz István mellett tette le voksot. Ezek után a paksi 39 hrsz-ú ingatlan egy részének értékesí­tése került megvitatásra. A gaz­dasági és a városépítő bizottság véleményezte az előterjesztést, akik nem támogatták az el­adást, bár a vagyongazdálkodá­si osztály munkatársai meg­állapították, hogy a jelzett in­gatlanrész eredeti funkciójá­­tól{játszótér) távol esik, mert egy gazos terület. Ezzel az érté­kesítéssel egy kihasználatlan foltot szüntetnének meg. Szinger Ferenc mint a körzet képviselője agitálta képvi­selőtársait, hogy ne fogadják el az eladást, mert a szánkózási le­hetőség megszűnne a gyerekek számára az eladással. A képviselők 14 igennel a második határozati javaslatot fogadták el, melyben az áll, hogy nem járulnak hozzá az ér­tékesítéshez. Ugyancsak értékesítés volt a témája a következő napirendi pontnak. Körmöczi Józsefné és Lehota Mihály kérte, hogy az paksi 13021 és 13023 hrsz-ú zárt­kertet szeretenék megvásárolni. A haszonbérleti szerződésül 1997 október 31-én lejárt, mely gyenge képességű homok talaj. Paks Város Önkormányzati Képviselő Testületé 15 igen sza­vazattal az ingatlanokat értéke­sítésre kijelölte, a vételár összegének megállapításával független ingatlanforgalmi sza­kértőt bíz meg. Tizedik napirendi pontként az „Együtt a parlagfű ellen” Alapítvány Kuratóriumának tag­sági lemondását, és új tagok de­legálását tárgyalta Haholt Mik­lós és Dr. Vöröss Endréné több irányú elfoglaltságuk miatt nem tudják tovább vállalni az alapít­ványi munkát, így a munkájukat elismerve és megköszönve Pupp Józsefnét és Kovács Mihályt de­legálta a képviselő testület. Utolsó napirendi pontként, az „Egyebek” címszó alatt arról tárgyaltak a képviselők, hogy Dr. Somay Gergely vállalkozó háziorvosként kíván ezentúl dolgozni, a vele megkötendő szerződésről döntöttek a testü­let tagjai. Mielőtt azonban meg­szavazták volna, hosszasan vi­tatkoztak a szerződés tartalmá­ról és a az ebben rögzítendő normatívákról. A Balog Antal Katolikus Is­kola és Gimnáziummal kötött közoktatási megállapo­dás felülvizsgálatát tizenhat igen szavazattal fogadta el a testület. Az új megállapodás egyik lényeges pontja, hogy is­kola a kiegészítő állami támo­gatáson felül önkormányzati tá­mogatásban részesül. ÚJABB LÉPÉSEK AZ IPARI PARKBAN Az 1997-es évben Paks városa gazdagabb lett egy ipari parkkal, ahol a részletes rendezési és engedélyezési tervek alapján még tavaly meg­kezdődhetett a közművesítés. A gázellátásra vonatkozó szerződést a DÉGÁZ Rt. már teljesí­tette; a DÉDÁSZ Rt. az elektromos energiael­látás, közvilágítás megvalósítási illetve a Pak­si Vízmű Kft. vállalt munkálatai még folynak. Vajon a „kötelező” közműkiépítésen kívül, mi történt az elmúlt egy-két hónapban a Paksi Ipari Park háza táján? Érkeztek-e újabb ér­deklődők, és ha igen, mikor és hányán? Vincze Zoltán, a Paksi Ipa­ri Park Kft. ügyvezetője elmondta: a Tolna Megyei Vállalkozásfejlesztési Alapít­vány által igényelt 3000 négy­zetméteres területen az 540 négyzetméter alapterületű csarnok építési munkálatai még tartanak; az olasz Fond­­col Rt. elkészült kiviteli ter­vei csupán az engedélyezte­tésre várnak, s a jogerős épí­tési engedély kiadása után a 20.000 négyzetméteres terü­leten hamarosan meg­kezdődhetnek a munkák. Az ipari park új befek­tetőjének számít a Pakson már jól ismert Lavina Kft., mely 1,7 hektáros területre tartana igényt. Egy másik ha­zai, széleskörű üzleti kapcso­latokkal rendelkező cég is élénken érdeklődik a paksi fejlesztések iránt, mely közel 8000 négyzetméteres csarno­kot kíván építeni. Rajtuk kí­vül egy paksi vállalkozás is részt kíván venni városunk gazdasági életében, s jó hír az is, hogy egy, az Egyesült Álla­­mok-beli, Illionis Állam által támogatott manager-irodával is folynak tárgyalások, mely iroda arra tett ígéretet, hogy az amerikai kereskedelmi ka­marák segítségével a tenge­ren túli piacokon is ismertté teszi a Paksi Hírnök által ké­szített Befektetési Kalauzt, alapinformációkat adva ezzel a magyar befektetési le­hetőségek iránt érdeklődő, amerikai-magyar cégeknek. Vincze Zoltán, az országos tapasztalatokról is szólva el­mondta, a napokban Eszter­gomban járt, ahol az IKM ille­tékesei, az Országos Terület­­fejlesztési Tanács és az ITD Hungary elnöke, továbbá a Kereskedelmi és Iparkamara igazgatója, és a már meglévő, valamint a most pályázni kí­vánó ipari parkok képviselői is egy konferencián vettek részt. Itt az ország legdinamiku­sabban fejlődő városának, Székesfehérvárnak ipari parkjait vezető igazgató is fe­lajánlotta segítségét, többek között egy amerikai akkumu­látor gyártó céggel való kap­csolatfelvételt. A székesfe­hérvári szakember azt is el­mondta: nekik közel hat év kellett ahhoz, hogy a megfe­szített munka és küszködés után végre elérjék a kívánt gazdasági, fejlettségi szintet. Shogy mi várható az idei évben? Milyen és mek­kora költségekkel kell, hogy számoljon a város? A választ a paksi képviselők az elmúlt héten megadták: jóváhagyták városunk költségvetését, mely az 1998-as évre össze­sen 72,696 millió forintot irá­nyoz elő az iparfejlesztésre. (Volf)

Next

/
Oldalképek
Tartalom