Paksi Hírnök, 1997 (9. évfolyam, 1-48. szám)

1997-02-28 / 7. szám

1997. február 28. Paksi Hírnök AKTUÁLIS POLITIKA VAGY GAZDASAG? AVAGY EGY ÖNKORMÁNYZATI BIZOTTSÁG MEGSZÜNTETÉSÉNEK TÖRTÉNETE A rövid kronológia: A képviselők iparfejlesztési bizottság néven ad hoc testületet választanak 1996 májusában a célból, hogy az úgynevezett kanadai projekt menedzselését lássák el a szakemberek. (A program Tatabányán már működő gazdaság­­fejlesztési metodika, annak, a város sajátosságait figyelembe vevő adaptációja, részletes kidolgozása lett volna a feladat.) y^iig egy hónappal a munka próbált meggyőzni, kérdésekre megkezdését követően, 1996. június 25-én a testü­let úgy határoz, hogy tekintet­tel a program súlyára, állandó testüleü bizottságot alakít ki a meglévőből, gazdaságfejleszté­si bizottság néven. Ennek meg­felelően módosítják az SZMSZ-t is: ott rögzítve a velük szemben támasztott követelményeket. A gazdaságfejlesztési bizott­ság öt fővel megkezdi működé­sét: pályázatot írnak ki a paksi térinformatikai rendszer kiépí­tésére (azóta, mint ismeretes megszületett a nyertes pálya­munka) előkészíük a Nemzeti Kataszteri Programban való részvételt, majd levezénylik a patikaprivatizációt. Herczeg József polgármester ez év február 4-én szóban elő­terjeszti a közel háromnegyed éve működő bizottság feloszla­tást szándékát. Az elképzelése bírálói szerint előkészítetlen. Az első fordulós tárgyalást követően a február 18-i testületi ülésen döntés szüleük: a gazdaságfejlesztést vállaló tagságot menesztik, s az általuk meg nem oldott felada­tokkal a gazdasági bizottság­ban tevékenykedő tagokat bíz­zák meg. A lépés magyarázata: a bizottság munkájában nem lehet koncepciót találni, konk­rét eredményekről pedig nem­igen tudnak számot adni. A gazdasági bizottságra eső vá­lasztás egyszerű, hiszen a lehető legközelebb áll szakmailag e bi­zottság tagjaihoz a kiemelke­dően fontos munka. Hajdú János, a bizottság volt elnöke mind az első, mind a második fordulós tárgyaláskor már-már megadó viselkedést produkált. Nem érvelt, nem azonban készséggel felelt. Csakúgy, mint amikor a bizott­ság rövid történetének össze­foglalására kértem:-Hogy mi történt? Az eset 1990 novemberében kezdő­dött. Akkor néhány, rendszer­­váltáskor „semmiből jött” sze­mély, mint jómagam, brutáli­san gázoltak át néhány ember lelkivilágán, hiszen bekerülve a közéletbe, egy új fejezetet ír­tunk a település történetébe. Ez a bűnünk - kezdi a menesz­tett bizottság elnöke beszélge­tésünket. Úgy gondolja, hogy valójában nincsen szó gazda­ságfejlesztés terén elért sike­rekről vagy hibákról. A felfüg­gesztés hátterében politikai in­dítékok húzódnak.-Az 1994-es önkormányzati választásokkor létrejött új tes­tület néhány, 1990 előtti párt- és tanácsi apparátusban alapos mozgalmi tapasztalatokra szert tett tagja úgy érezte bebizonyít­ja: a hatalom türelme véges. A gazdaságfejlesztési tevékeny­ségnek lehetnek olyan terüle­tei, melyek helyi csoportérde­keket szolgálnak vagy sértenek, így jobb ezt egy kézbe összpon­tosítani. A polgármester úr - lévén, hogy a bizottság megala­kulását ő maga kezdeményezte - a bizottság munkájának megkezdése óta, sőt miatt, az említett érdekcsoportok állan­dó támadásának volt kitéve. Most meghajolt, „kiköszörülte a csorbát” egy úgymond „vélet­len” interpelláció kapcsán. Hajdú János az eljárás mód­jával nem képes kibékülni. „Az ilyen eljárást koncepciósnak hívják” - fogalmaz élesen és fel­hívja az olvasók figyelmét arra, hogy az általa elkészített jelen­téshez minden érdeklődő hoz­zájuthat.- Én azért optimista vagyok - állítja Hajdú János -, hiszen mindegy, hogy ki fejleszt gazda­ságot Pakson, csak sikerüljön... Az ominózus testületi ülésen több alkalommal is elhangzott a hivatal főállású iparfejlesztési menedzserének neve. Egyes képviselők úgy vélekedtek, hogy a paksi iparfejlesztés si­kertelensége miatt a menedzser személyét is felelősség terheli. Vincze Zoltán sem akkor, sem később nem kaphatott szót, ám személyes érintettségét firtató nézetekről őt is megkérdeztük.-A vita nem az én szemé­lyemről, munkámról szólt, ezért is nem hallgattak meg - jelenti ki a város iparfejlesztését koor­dináló szakember. Mint megtudtam: Vincze Zol­tán státusának az elmúlt év jú­niusa óta birtokosa. A kanadai projekt menedzselésén, vala­mint a térinformatikai rendsze­ren együtt kezdtek dolgozni a gazdaságfejlesztési bizottsággal, ám a bizottság üléseire ő maga, mint szakember, nem kapott, annak ellenére sem meghívást, hogy több alkalommal jelezte együttműködési szándékát. A feloszlatás egyik indoka­ként elhangzó „koncepciótlan­ság” Vincze Zoltán munkáját nem példázza, ő ugyanis kidol­gozott tervekkel állt és áll ma is a munkáját közvetlenül koor­dináló polgármester elé, aki re­ményei szerint eddigi munká­jával elégedett:- Le kell magamnak is vonni a tanulságokat, hiszen a bizott­sági tagok munkáját segítő kü­lönböző hivatali osztályok rend­szeresen tartják a kapcsolatot. Nekem ez nem állt módom­ban, többek között, mert a kép­viselőkkel nincsen hivatalosan deklarált kapcsolatom, s néhány képviselőn kívül egyébként sem igen érdeklődnek a munka iránt. Miután voltak kezdemé­nyezéseim, kerestem a kooperá­ció lehetőségét, nem hibáztam nagyot. Eddig is és a jövőben is, a gazdasági bizottság tagjai­val megpróbálok a legjobb tu­dásom szerint együtt dolgozni. Megszólíttatott, ugyancsak élesen megbíráltatott a gazda­sági bizottság ebben a törté­netben. A testület döntése ér­telmében azonban a gazdaság­­fejlesztési feladatokat ez után integrálják a gazdasági bizott­ság munkájához. A határozat értékelését dr. Bencsik Lajos így mondja el:-Egy egészen más metodi­kát kívánunk folytami, mint tet­ték azt „elődeink”. Úgy vélem, hogy a hivatal különböző osz­tályainak, valamint az iparfej­lesztési menedzsernek a segít­ségére, együttműködésére mél­tán számíthatunk, ezenkívül külső cégek szakembereinek bevonását is tervbe vettük.-Úgy határozott bizottsá­gunk, hogy egyenlőre megpró­bálunk eredeti létszámban foglalkozni ezzel a kiemelkedő jelentőségű feladattal, hiszen nem is a létszám függvénye a magas fokú szakmai kvalitás, sokkal inkább szakmai feltéte­lek kell, hogy érvényesüljenek. Dr. Bencsik Lajos azt is el­mondta, hogy nem vitatja el a gazdaságfejlesztési bizottság konkrét eredményeit, ám azok csak részeredmények voltak, hosszú távú elképzelések nem nagyon rajzolódtak ki.- Határidő: tegnap, ami a ma­gunk számára is mérce — foly­tatja dr. Bencsik Lajos. - Meg­próbálunk megfelelni. Legkö­zelebbi tervünk az átfogó kon­cepció kidolgozása, elfogadta­tása a testület tagjaival, helyi rendeletek módosításai, melyek vonzó befektetésnek tüntetik fokvárosunkat. Óriási kudarcként élném meg, ha nem sikerülne, de mindent elkövetünk, ezt megígérhetem, pozbai Ildikó

Next

/
Oldalképek
Tartalom