Paksi Hírnök, 1997 (9. évfolyam, 1-48. szám)
1997-02-28 / 7. szám
Paksi Hírnök 1997. február 28. 4 BÉRTÁRGYALÁS A KONZERVGYÁRBAN AKTUÁLIS Á POLGÁROK VÉDELMÉBEN A rendőrség, a tűzoltóság és a határőrség mellett a polgári védelem is kívánatosnak tartja, hogy rendelkezzen önálló szakmai nappal. A Nemzetközi Polgári Védelmi Szövetség március elsejét ajánlotta. 1992 óta hazánkban is ezen a napon emlékeznek meg a polgári védelem munkájáról. Tolna megye 39 települése helyezkedik el azokban a zónákban, amelyeknél előírás az atomerőmű környezetében élő lakosság védelmével öszszefüggő azonnali intézkedések tervezése egy esetleges atomerőművi baleset körülményei között. A Duna, a Sárvíz és a Sió árvízveszélyeztetése alapján 18 település érintett, míg a veszélyes anyagok szállításánál 6 település. Megyénk ezáltal különösen veszélyeztetett területek közé sorolható. Az erőmű 30 kilométeres £\ körzetében telepített hangfrekvenciás, központi vezérlésű szirénarendszerének hangos üzempróbája a tervek szerint második félévtől havonként lesz hallható, ezzel is elősegítve a rendszer megbízható működését, és tudatosítva a lakosság körében a szirénajeleit. A májusra tervezett vízikatasztrófa-gyakorlat is az egyik fajta módja, hogy a lakosság is kivegye részét a polgárvédelem munkájából, hiszen az euro-atlanti csatlakozás folyamatában különös fontossággal bír, hogy egy-egy gyakorlat a lakosság által irányítottan valósuljon meg. A polgári védelemről szóló törvény a magyar jogtörténeti hagyományokra alapozva megfelelően szabályozza a polgári védelemmel, katasztrófavédelemmel összefüggő tevékenységeket, -ese-A paksi konzervgyár tulajdonosa február 10-re bértárgyalás megkezdésére tett ígéretet. A tárgyalásra a tulajdonos ügyvezető igazgató, Gombos László egyéb elfoglaltsága miatt azonban csak február 19-én került sor. A dolgozók várakozása azonban (közel egy évről van szó, hiszen a béremelés elmaradása miatti sztrájkkészültség tavaly óta fennállt) nem volt hiábavaló. Attagú delegációt hatalmaz- I I tak fel a munkások előzetes egyeztetés után érdekeik képviseletére - köztük Kállai Istvánt, az MSZOSZ Tolna megyei képviselőjét. A tárgyalás kedvező kimenetelét Theobald Márta, az üzem szakszervezeti titkára szerint elősegítette a munkáltatói oldal részéről Herczeg Józsefeié termelési igazgatóhelyettes, valamint az újonnan kinevezett igazgató, Bán Gábor támogató hozzáállása is. Nem lehet figyelmen kívül hagyni a szekszárdi húsipari dolgozók két nappal előbbi Kossuth téri demonstrációját sem - Gombos úrral beláttatta talán ez az esemény, hogy lépnie kell: így jött létre a 20%-os béremelés február 1-jével, amely a márciusi fizetésekben realizálódik máj d. A dolgozók kezdetben 36%ot kértek, a tulajdonos erre 15- 15%-ot ígért - azonnalra, illetve nyárra. A kompromisszum végül megköttetett: az alapbér 15%-kal nő és 5% differenciálbérként épül be a keresetbe (ez utóbbi mennyisége többek között a végzett munka minőségétől is függ). További 10% mozgóbérre fordítódik, ezt a szezon idején kapják meg a dolgozók, akik a tárgyalás eredményeként megszüntették a sztrájkkészültséget. Közös nevezőre jutottak a felek a kollektív szerződés ügyében is: Gombos László ez idáig nem mutatott hajlandóságot ennek megkötésére, ám 19-én a szerződés tervezetét kérte a munkavállalóktól. Theobald Mártától megtudtuk: jogszabályok alapján kívánják összeállítani, preferálva azokat a tényezőket, amelyekre különös figyelmet kell fordítani - úgy mint a munkaidő kérdését is. A gyár dolgozói szeretnék, ha még szezon előtt sor kerülne a kollektív szerződés aláírására - így talán közelebb kerülnének a tulajdonos által oly szívesen hangoztatott Európába vezető úthoz is. sólya vitásának gondjait is vázolták a képviselőnek. Régi sarkalatos probléma, hogy a víz ammóniatartalma magas, most folynak a vizsgálatok. A legjobb megoldás egy klórozó megépítése lenne - hangzott el a javaslatokban. Sződi Imre elmondta: a legtöbb problémát regionálisan lehetne megoldani, de ami a legfontosabb, hogy megtalálják azt a beruházót, aki hajlandó be is fektetni. A speciális szennyvíztisztító létrehozására a vízügyi és a környezetvédelmi alapból is lehetne pályázni. A szeméttelep gondjait viszont a községnek magának kell megoldania, esetleges kompromisszumok megkötésével. A későbbiek folyamán a képviselők az önkormányzat költségvetését tárgyalták, amely 30 millióval több mint az előző években és ebből nagyon kevés jut beruházásra.-ese-NAGYD0R0G NAGY GONDJAI Sződi Imre országgyűlési képviselő soron következő fogadóóráját Nagydorogon tartotta, ahol részt vett a falugyűlésen is és válaszolt a hozzá intézett kérdésekre. A képviselő két megkeresésben is támogatásáról biztosította az érintetteket. A Szőlőtő Alapítvány egy PHARE-pályázat feltételeinek megvalósításához kért segítséget. A cél egy utógondozó létrehozása, egy héthektáros felajánlott terület művelése és egy hajléktalanszálló létrehozása, hogy ne csak szezonidőben tudják foglalkoztatni és elhelyezni az arra rászorulókat, hanem egész évben biztosítani tudják a gyógyuláshoz szükséges feltételeket. Megkeresték a képviselőt a gáz Nagydorogra vezetése ügyében is. A képviselő tájékozódott a község költségvetéséről, majd arra biztatta a helyi képviselőket: kistérségi összefogással, valamint pályázatok benyújtásával talán enyhíthető az előzetesen becsült kilencvenezer forintos lakossági önköltség. A falugyűlés egyik kiemelkedő témája tehát a gázprogram volt. Egyelőre még csak tanulmánytervet kértek a kivitelező cégektől, felmérték a lakossági igényeket és csak később születik állásfoglalás. Sződi Imréhez számos kérdés érkezett az önkormányzati tulajdon eladásával kapcsolatban, a kistérségi területfejlesztés Nagydorogot érintő problémáiról és az ivóvíz ja-
