Paksi Hírnök, 1997 (9. évfolyam, 1-48. szám)

1997-01-17 / 1. szám

A Paksi Hírnök melléklete az 1997. évi társadalombiztosítási és

adójogszabályi változásokról

TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁSI VÁLTOZÁSOK

1997. január 17. __________________________________________________________________________Paksi Hírnök

Az Országgyűlés által már elfogadott törvény alapján 1997. évtől jelentősen változik a társadalombiztosítási szabályozás. A legfontosabb változások a következők:

Egyéni vállalkozók j árul ékfizetése

Főfoglalkozású egyéni vállalkozó: ez a fogalom 1997. január 1-jével kibővül: csak a nyugdíjfolyósítás mellett ipart gyakorló minősül kiegészítő tevékenységű vállalkozónak, rá továbbra is a 10%-os baleseti járulék fizetési kötelezettség vonatkozik.

Minden más esetben a főfoglalkozás keretében folytatókra vonatkozó szabályokat kell alkalmazni, melyek a következők:

Az egyéni vállalkozó a vállalkozásából származó 1996. évi adóköteles jövedelme, de legalább a tárgyhót megelőző hó első napján érvényes minimális bér alapján fizet:-39%-os társadalombiztosítási járulékot,-4%-os egészségbiztosítási járulékot (ezt abban az esetben nem kell megfizetni, ha a vállalkozó olyan munkaviszonnyal rendelkezik, ahol a munkaviszonya eléri a heti 36 órát),-6%-os nyugdíjbiztosítási járulékot (ezt viszont akkor nem kell megfizetni, ha a főmunkaviszonyból származó bére elérte a havi 99 ezer forintot),-1800 forint (napi 60 forint) öszszegű egészségügyi hozzájárulást. (Ezt akkor nem kell a vállalkozási tevékenység után megfizetni, ha a főmunkaviszonyban a foglalkoztatás eléri a heti 36 órát, illetve a bér a minimálbért.)

Senkinek nem kell megfizetnie az egészségügyi hozzájárulást a táppénz, baleseti táppénz, GYES, GYED alatt és még néhány - törvényben nevesített - esetben.

17 800 Ft-os minimálbért feltételezve egy olyan egyéni vállalkozó, akinek nincs munkaviszonya - régi szabályozás szerinti főfoglalkozású vállalkozó - terhe a következő:

39%-os tb-járulék: 6 942

4%-os egészségbizt.: 712

6%-os nyugdíjbizt.: 1 068

egészségügyi hozzáj.: 1 800

10 533

Ez tehát a minimális teher, amit valamennyi - tehát a veszteséges - főfoglalkozású egyéni vállalkozónak fizetnie kell.

Azon vállalkozó fizetési kötelezettsége, aki legalább 36 órás heti munkaviszonnyal rendelkezik és bére legalább a minimálbér - az alábbi:

39%-os tb-járulék: 6942

6%-os nyugdíjjár.: 1068

8010

(Feltételeztük, hogy a főállású munkaviszonyban 99 ezer forint alatti a havi bér.)

Az egészségügyi hozzájárulással együtt, a főfoglalkozású egyéni vállalkozó terhei is jelentősen nőnek, de az igazán nagy emelkedés a munkaviszony mellettieknél következik be, hiszen ők eddig 10%-os baleseti járulékot fizettek (a veszteséges vállalkozó semmit), 1997. január 1-jétől pedig legtöbbjük legalább 8010 Ft-ot fizet majd.

VÁLTOZIK A MUNKÁLTATÓI JÁRULÉK IS

(Az alkalmazottat tartó vállalkozóknak jelent ez újabb többletterhet.)

A munkáltatói társadalombiztosítási járulék mértéke a mai 42,5%-ról 39%-ra csökken (ebből az egészségbiztosítási járulék 15%, a nyugdíjjárulék 24%).

A munkáltatói járulék alapja a mai szabályozástól eltérően a jövőben nem a biztosítási kötelezettséggel járó jogviszony alapján adott személyi jellegű kifizetés, juttatás, hanem a biztosítási kötelezettséggel járó jogviszony alapján adott (elszámolt) adóköteles jövedelem, valamint az adózott eredményből juttatott osztalék meghatározott része. Ez azt jelenti, hogy a munkáltatói társadalombiztosítási járulék alapja igazából az SZJA-hoz igazodik, annyiban, hogy az a jövedelemtípus, amely az SZJA szerint adómentes, az - néhány kivételtől eltekintve - a társadalombiztosítási járulék alól is mentes.

A kivételek a következők:-a munkáltató által megállapított és folyósított társadalombiztosítási ellátás, valamint a szociális ellátásnak nem a munkáltatót terhelő összege;

— a magánszemély munkáltatója által az önkéntes kölcsönös biztosító pénztárba a tag javára történő befizetés a havonta fizetett tagdíj összegének erejéig, de legfeljebb havi 20 000 forintig;- az adózott eredményből juttatott osztalék 10, illetőleg 20%-os személyi jövedelemadót viselő része.

Emellett - abból adódóan, hogy a társadalombiztosítási törvény azon alapelve, hogy általában a munkavégzéssel, személyes közreműködéssel összefüggő tevékenységet tekinti biztosítási jogviszonynak, változatlanul fennáll természetesen nem vonatkozik a társadalombiztosítási járulékfizetési kötelezettség például a bérbe adással összefüggésben történő kifizetésekre, illetve a tőkejövedelmekre.

A személyi jövedelemadóval öszszefüggésben, továbbra is társadalombiztosítási járulékmentes marad a természetben nyújtott étkeztetés énékéből vagy a kizárólag fogyasztásra kész étel vásárlására feljogosító ingyenes vagy kedvezményes utalvány értékéből az SZJA- mentes rész.

Továbbra is járulékmentes marad a valódi művészeti énékeket képviselő szerzői díjak meghatározott köre.

Az új szabályozás alapján biztosítottnak fog minősülni a bedolgozó, a megbízási, vállalkozási jellegű jogviszony keretében személyes munkát végző személy, az alapítvány, társadalmi szervezet, a társadalmi szervezetek szövetsége, a társasházközösség, az egyesület, a köztestület, a közhasznú társaság, a kamara, a biztosítási önkormányzat, a gazdálkodó szerv választott tisztségviselője, a választott bíróság bírája, továbbá a helyi (települési önkormányzat választott képviselője (tisztségviselője) és a társadalmi megbízatású polgármester. Ez azt jelenti, hogy ezekben az esetekben a kifizetett díjazás összegétől függetlenül fennáll a biztosítási jogviszony és így a járulékfizetési kötelezettség is.

Még egy - fontos és sokakat érintő-változás

1997. január 1-jétől csak az után az egyéni vállalkozás keretében rendszeresen közreműködő segítő családtag után nem kell járulékot fizetni, aki öregségi, rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíjban részesül.

Mennyit fizetnek a

tevékenységűket 1997. évben kezdő egyéni vállalkozók?

Számukra a járulékfizetés alapja a tárgy hónapot megelőző hónap első napján érvényes minimálbér, a járulék mértéke pedig ugyanaz, ami a többi vállalkozóé, vagyis kizárólag a nyugdíjfolyósítás mellett vállalkozást kezdő esetében maradt meg a 10%-os baleseti járulék, a többiek

a 39+10%-ot fizetik és ha nincs olyan munkahelyük, ahol az 1800 Ft-os egészségügyi hozzájárulást megfizetik, akkor azt is fizetniük kell.

Változik a nyugdíjalap számítása is

Az új szabályozás szerint az 1996. december 31-ét követően elért, nyugdíjjárulék-köteles kereseteket, jövedelmeket havi 99 ezer forint összeghatárig együttesen kell figyelembe venni. (Tehát annál a vállalkozónál, aki vállalkozásában is és főfoglalkozású munkahelyén is fizet nyugdíjjárulékot, a nyugdíjszámításnál - 99 ezer forintos határig- összevonják a két jövedelmét. 1997-től már tíz év áüagkeresete alapján kerül megállapításra a nyugellátás.

Lényeges kérdés még, hogy a TB részére befizetett összegeket milyen sorrendben számolják el. Erről így rendelkezik a törvény:

„(1) A társadalombiztosítási tartozásra befizetett összeget először a megtérítendő ellátásra, a járulékbírságra és mulasztási bírságra, rendbírságra, a késedelmi pótlékra, a végrehajtási költségre, az eljárás költségére, ezt követően - jogszabályban meghatározott részarányban - a biztosítottat terhelő (a biztosítottól levont) egészségbiztosításijárulékra és nyugdíjjárulékra, a társadalombiztosítási járulékra, a 103. § (3) bekezdésében említett táppénz-hozzájárulásra, végül a baleseti járulékra kell elszámolni.

Az egyéni vállalkozó és a társas vállalkozás esetében a társadalombiztosítási tartozásra befizetett őszszeget - az említett kiegyenlítési sorrend alkalmazásával - előbb a biztosítottat terhelő, egészségbiztosítási és nyugdíjjárulékra, a foglalkoztatott biztosítottak után fizetendő társadalombiztosítási járulékra, majd az egyéni vállalkozót vagy a társas vállalkozás tagját terhelő egészségbiztosítási és nyugdíjjárulékra, ezt követően az egyéni vállalkozót, illetőleg a társas vállalkozást terhelő társadalombiztosítási járulékra, társas vállalkozás esetén a 103. § (3) bekezdésében említett hozzájárulásra, végül a baleseti járulékra kell elszámolni.”

„Az illetékes egészségbiztosítási pénztár a járulékfizetésre kötelezettet folyószámlájának augusztus 31-i egyenlegéről, továbbá a tartozásai után fennálló késedelmi pótFékról, ha azok együttes összege meghaladja az 500 forintot, október 31-ig értesíti.”