Paksi Hírnök, 1997 (9. évfolyam, 1-48. szám)
1997-01-17 / 1. szám
Paksi Hírnök 1997. január 17 ffD AZ ADÓTÖRVÉNY VÁLTOZÁSAI Edzett vállalkozók már hozzászokhattak, hogy évente változnak azok a jogszabályok, melyek a vállalkozások adókötelezettségeit meghatározzák. Most csupán annyi változott, hogy már ma ismerhetjük az 1997. évi szabályokat, azokat nem az év utolsó napján fogadják el. így lehetőség van arra is, hogy még az idei évben néhány olyan fontos dolgot megtegyűnk, ami kihat a jövő évi - és az idei - adózásunkra. Összeállításunk elején - röviden - ezekre térünk ki, majd részletesebben ismertetjük az egyes konkrét jogszabályváltozásokat. VÁLTOZÁSOKA SZEMÉLYI JÖVEDELEMADÓ RENDSZERÉBEN Ennél az adónemnél történt a legtöbb változás, így most elsősorban azokat az új dolgokat emeljük ki, melyek az egyéni vállalkozókra vonatkoznak. Hogyan adóznak az egyéni vállalkozók 1997-ben? A személyi jövedelemadó törvény három lehetőséget ad az egyéni vállalkozók adózására.-Átalányadózás - Tételes átalányadó -Vállalkozói személyi jövedelemadó Átalányadózás Ennél az adózásnál meghagyták az 1996. évi szabályokat, egy lényeges dologra érdemes odafigyelni: az átalányadózásra jogosult tevékenységek köre nem változott, a törvény szövege viszont pontosabb lett: az választhatja a régi rendszerű átalányadózást, akinek egyéni vállalkozói igazolványában kizárólag a törvényben átalányadózásra jogosító tevékenységek vannak felsorolva és egyéni vállalkozóként kizárólag e tevékenysége(ke)t gyakorolja. Számla(nyugta)adási mulasztás esetén az átalányadóra vonatkozójogosultság megszűnik. Tételes átalányadó Teljesen új adózásmód 1997-től, véleményünk szerint nem sok vállalkozó lesz, akinek érdemes ezt választania. A tételes átalányadó lényege: a fodrász, kozmetikus évi 100 ezer forint adóval, a személyszállító egyéni vállalkozó évi 120 ezer forint adóval „elintézheti" összes évi adóját. (Tehát ha áfa-körbe bejelentkezeti, ez az összeg az áfát is fedezi.) Csak az az egyéni vállalkozó választhatja ezt az adózási módot, aki egyedül dolgozik, magántaxis esetében egyetlen személykocsival végzi tevékenységét. Vállalkozói személyi jövedelemadó A társasági adóhoz hasonló szabályokat tartalmaz ez az új adózási mód. Első olvasásra bonyolultnak tűnik, valójában érdemes számolgatni, kihasználni a rendszer adta lehetőségeket, mert sok adó megspórolható általa. Az adózás sémája a következő: Az szja hatálya alá tartozó egyéni vállalkozók 1997. évijövedelemszámítása vállalkozói bevétel-vállalkozói költség = vállalkozói jövedelem (vállalkozói adóalap)- 18%-os mértékű vállalkozói adó = adózás utáni vállalkozói jövedelem + növelő tételek- csökkentő tételek = vállalkozói osztalékalap- 20%-os vagy 27%-os mértékű szja = tisztajövedelem Vegyük sorra, mit jelentenek az egyes tételek:-vállalkozói bevétel lényeges változás nem történt, ugyanazokat kell a vállalkozás bevételének tekinteni, mintamit 1996. évben kellett.-vállalkozói költség: Lényeges változás: új költségnek a vállalkozói kivét és közterheinek összege. A vállalkozói kivét az az összeg, amelyet a vállalkozó saját munkájának ellenértékéként megállapít és a vállalkozásból kivesz. Nem minősül bérnek, tehát béljóváírás ezzel az összeggel szemben nem érvényesíthető. A vállalkozói kivét a progresszív adótábla szerint adózik. (1997-től már csak egy adótábla lesz.) Az 1997. évi adótábla Sávhatárok Adókulcs Áthozott Ft 0- 250000 250001- 300000 300001- 500000 500001- 700000 700001-1100000 1100001-től összeg % Ft 20 0 22 50000 31 61000 35 123000 39 193000 42 349000 Az új értékcsökkenési szabályok értelmében megszűnik az egyösszegű, azonnali értékcsökkenési leírás elszámolásának lehetősége. Értékcsökkenési leírás a kizárólag üzemi célt szolgáló tárgyi eszköz és nem anyagi (immateriális) javak után számolható el. Kizárólag üzemi célt szolgálnak azok a tárgyi eszközök és nem anyagi javak (korábbi szóhasználattal: immateriális javak), amelyeket a magánszemély tevékenységével kapcsolatban használ, azokat más célra részben sem használja és üzleti nyilvántartásai ezt egyértelműen alátámasztják. A százezer forint egyedi beszerzési, előállítási értéket meg nem haladó, valamint a 33 százalékos norma alá besorolt gépek, berendezések, felszerelések esetében az egyéni vállalkozó választhatja, hogy önmaga határozza meg a leírás mértékét azzal, hogy a leírási évek számának legalább két évnek kell lennie. Nem minősül kizárólag üzemi célt szolgáló tárgyi eszköznek a személygépkocsi. Ha azonban az egyéni vállalkozó úgy dönt, hogy fizet cégautóadót, 20 százalék értékcsökkenési leírást számolhat el évenként. Ez a szabály a vállalkozói személyi jövedelemadózást választó magántaxisra is vonatkozik. (1996-ban a magántaxisnak nem kellett cégautóadót fizetnie, de elszámolhatta az értékcsökkenési leírást.) Az 1997. év előtt megkezdeti értékcsökkenési leírást a megkezdett módszerrel kell folytatni a teljes elszámolásig. Szigorodik a hivatali, üzleti utazással kapcsolatos költségelszámolás. Az utazásra, a szállítás dijára, külföldi kiküldetés esetén az utazásra, a szállás, a lakás bérleti díjára fordított kiadás, továbbá az erről szóló kormányrendelet szerint naponta számított igazolás nélküli elismert költség csak akkor számolható el, ha az utazásra vonatkozó dokumentumok és körülmények (szervezés' reklám, hirdetés, útvonal, úticél, tartózkodási idő, a tényleges szakmai és szabadidőprogram aránya stb.) tartalma alapján nem állapítható meg - közvetve sem -, hogy az utazás csak látszólagosan hivatali, üzleti. Ha az egyéni vállalkozó alkalmazottat foglalkoztat, 1997- től lehetősége lesz arra, hogy az alkalmazott hivatali, üzleti utazásával kapcsolatban felmerült költséget elszámolja. Növelő tételek:-tárgyi eszköz ellenszolgáltatás nélküli átruházása,-a tartalékolt pénz csökkenése (az APEH által megnyitott kincstári pénztartalék számlán, amely után az adóhatóság a jegybanki alapkamat 70%-át fizeti kamatként, vagy számlavezetésre jogosult pénzintézetnél pénztartalék számlán, amely után a kamat a vállalkozó és a pénzintézet megállapodásától függ.) Csökkentő tételek:- a tárgyi eszköz, a nem anyagi dolog (immateriális jószág) értékéből az adóévben elszámolt értékcsökkenési leírást meghaladó összeg, ha az értékcsökkenési leírást az egyéni vállalkozó az adóévben kezdte el,-bírság, késedelmi pótlék,- a tartalékolt pénz növekménye. A vállalkozói osztalékalap után fizetendő SZJA mértéke: 20% adót kell fizetni a vállalkozói osztalékalap azon része után, amely nem haladja meg a vállalkozói jövedelem kiszámításánál költségként elszámolt vállalkozói kivétnek az adóévet követő év első napján érvényes jegybanki alapkamat kétszeresével számított összegét, az ezen felüli rész után az adó mértéke 27%. AZ ÁFA-TÖRVÉNY LEGFONTOSABB VÁLTOZÁSAI E törvény átfogó változtatására nem került sor, ennek ellenére sok olyan változást tartalmaz, melyeket feltétlen figyelembe kell venni. Nem változott: Az adó mértéke, az adókulcsok, a számlákon továbbra is az ITJ-számokat kell használni és nem változott a visszaigénylés rendje sem (az alanyi mentes értékhatár viszont 2 millió Ftra emelkedett). Más törvények változása miatt egy sor technikai jellegű változtatásra sor került. Ezek közül a legfontosabbak:-A tételes átalányadózást választó egyéni vállalkozók (fodrászok, taxisok stb.) helyzete az alanyi mentesekkel azonos.-Az SZJA-törvény bevezette az őstermelői igazolványt (erről ott majd bővebben). Kapcsolódása az áfarendszerhez annyi, hogy a kompenzációs felár kifizetése során a felvásárlási jegyre az igazolvány számát is fel kell írni.-Valamennyi adótörvény bünteti 1997-től a nagy összegű készpénzfizetést (az ez 1 millió forint feletti kifizetéseket érinti). Az áfa-törvény szerint amennyiben az ügylet ellenértékét részben vagy egészben készpénzzel egyenlítik ki, s az meghaladja az 1 millió forintot, a számlában szereplő áfa nem visszaigényelhető. Nem lehet kijátszani ezt a rendelkezést azzal, hogy több részletben egyenlítik ki a számlát! AZ ÁFA-TÖRVÉNY „SAJÁT” VÁLTOZÁSAI-A vevő egyetemleges felelőssége az eladó adótartozásaiért. A szabály lényege: a vevő (ha áfa-levonásra jogosult) mindaddig kezesként felel az eladó adótartozásáért, amíg a számlát nem egyenlíti ki. Ez azokra az esetekre vonatkozik, amikor a vevő átveszi az árut (szolgáltatást), de annak ellenértékét még nem fizette meg. Ha kifizeti, kezesi felelőssége megszűnik. Ez a kezesi felelősség akkor is fennáll, ha a vevő az általa ki nem egyenlített számla áfáját még nem igényelte vissza. A rendelkezés nem tesz különbséget a lejárt és a nem lejárt határidejű tartozás között, tehát a vevő 1997. január 1-jén a már lejárt határidejű tartozásaiért is felelőssé tehető.-A behajthatatlan követelésre jutó áfát a jövőben minden esetben meg kell fizetni, az APEH nem adhat engedélyt annak leírására. Ezért akinek olyan behajthatatlan követelése van és azt megfelelő módon igazolni tudja, még az idei évben be kell, hogy adja az APEH-hez a kérelmet annak „visszaigénylésére”, a jövőben az APEH ilyen kérelmekkel már nem foglalkozik.-A lízingszabályok változása. 1997. január 1-jétől a lízing a hitelre történő értékesítésekkel azonos módon, a termék tulajdonba vagy bir-
