Paksi Hírnök, 1997 (9. évfolyam, 1-48. szám)
1997-09-12 / 32-33. szám
1997. szeptember 12. Paksi Hírnök i ÁRVÍZVÉDELEM: GEMENC ‘97 Az idei, júliusi csehországi és lengyelországi árvízkatasztrófák sokkolták a közvéleményt hazánkban is, bár Magyarországon az árvíz komolyabb kárt nem okozott, de a közvetlen szomszédságunkban történt tragédiák intő figyelmeztetést jelentenek a jövőt illetően. sék mesterségüket, ahol azzal nem sértik mások érzéseit és erkölcsi nézeteit. A lányok csak abban az esetben tudják eladni magukat, ha bevetnek némi női fortélyt, rábeszélő képességük kiváló és ha megfelelő púdermennyiséggel el tudják tüntetni a kor apró jeleit. Mint mondják, legalább olyan nehéz pénzkereseti lehetőség, mint a bányákban dolgozni. Aki viszont az ellentábor képviselője: kétségek között vázolja fel, vajon hány nemibetegséget szerző férfi fogja majd átkozni legyőzhetetlen szenvedélyének helyszínét, hány család életét teszi tönkre a demokrácia? Arra viszont, hogy jelenlegi kedvezőtlen gazdasági helyzetünkben lesz-e igény városunkban a “rossz lányok” placcára, azt még maga a jegyző, Dr. Blazsek Balázs sem tudja. Mint money a: még nem volt rá igény, és nem is foglalkoztak ezzel a kérdéssel, de várhatóan napirendre kell majd tűzni ezt is a közeyövőben. Jelenleg a törvényalkotók azon dolgoznak, hogy a kitűzött határidőre elkészüljön a törvényjavaslat, mely november első napja. És mint minden koncepcióban, itt sem kapunk mindenre választ. Többek között, milyen egészségügyi feltételekkel veheti valaki birtokba a kijelölt örömkínálati helyet, vagy, hogy adózni fognak- e a bájaikat kínálók. A Belügyminisztérium illetékese, Móricz Miklós szerint Bolti lopás. A PLUSZ áruházból a múlt héten elloptak egy kézitáskát, amiben kézpénz és arany ékszer volt. Az Árnyas utcából kaputelefon rongálása miatt érkezett bejelentés. Feltört autók. A héten két autót törtek fel, egyet a Kurcsatov utcában, egyet a Barátság úti SZTK parkolójában. Mindkettőből a rádió-magnót vitték el. Lezáratlan személygépkocsimindkét esetben nyilván kellene tartani örömlányainkat, és ha ilyen jogszabályokat zúdítanánk fejükre, ez esetben meg kellene határozni ki is az, aki ezt a szokatlan foglalkozást űzi. Ezek után felmerül a kérdés: megéri-e majd az utcán pénzt keresni? Lesz-e igény a fiúi örömöket kínálók táborára? Mert csak örömlányokról szólnak a koncepció kapcsán... Vajon kapnak-e kedvet a férfiak is eme, könnyű adóztatás mentes kenyérkeresethez? Míg azon gondolkodunk, hogy kevés vagy sok lesz-e a kijelölt hely, vajon lesz -e torzsalkodás a piac megszerzése érdekében, addig ne feledkezzünk meg arról sem, hogy a Parlament csupán azokat a helyeket jelöli majd meg, ahol nem lehet dolgozni, mint például templomok, iskolák kulturális létesítmények. Az önkormányzatok viszont még egy helyi rendelettel szabályozhatják, hogy ezeken felül még hol nem szabad áruba bocsátani testünket. Azt viszont egy önkormányzat sem teheti majd meg, hogy nem ad lehetőséget a munkahelyteremtésre. Bár igencsak egyedi munkának számít ez a foglalkozás, mindenképpen érdekes színfoltja lesz a városoknak falvaknak az erre kijelölt tér, sarok, vagy sor, és be kell látnunk azt is, hogy munkanélküliség ide vagy oda, a placcon dolgozók számával csökkenhet, majd a munkanélküliek száma. ból pénztárcát és iratokat tulajdonítottak el. Rendőrjárőr az elmúlt héten négy körözött személyt fogott el. Vidék. Dunaföldváron ismeretlen tettesek 300 méter drótkerítést loptak el. Dunakömlődön egy férfi késsel fenyegette meg családját. Dunaszentgyörgyön betörtek a Polgármesteri Hivatal épületébe. A különféle természeti katasztrófák közül Magyarországot -földrajzi fekvése miatt- csak az árvíz fenyegeti. Az elmúlt százötven év folyószabályozási munkálatai lehetővé tették a mezőgazdaság, az ipar fejlődését; az árvizektől, belvizektől elhódított területek az ország egynegyedét fedik le, gátrendszerünk 4200 kilométer hosszúságú. Nagyszabású árvizek az elmúlt másfélszáz esztendő alatt is pusztították hazánkat: úgy, mint az 1848-as pesti jeges ár, az 1876-os szegedi, vagy az 1956-os, Dunavölgyében pusztító jeges árvíz. Utóbbi idején a Tolna megyei szakaszon három helyen is történt gátszakadás: a dombori -doromlási, valamint a pörbölyi szakaszon. A napjainkban megnövekedett potenciális katasztrófaveszélyek magas fokú készültséget kívánnak meg azoktól a szervezetektől, amelyek kötelezettséget vállaltak az árvízvédelmi feladatok ellátására. A katasztrófák elhárítására felkészül a Tolna Megyei Védelmi Bizottság és a vele együttműködők is: az 1990-es évek óta megváltozott jogi szabályozottság és a korábbi tapasztalatok is szükségessé teszik helyi szintű gyakorlatok megtartását. A vízgazdálkodásról szóló 1995-ös törvény, valamint a vizek kártételei elleni védekezés szabályairól szóló kormányrendelet értelmében a helyi vízkárelhárítás államigazgatási feladat -és hatáskörét a megyei védelmi bizottság, a megyei közgyűlés elnöke illetve a polgármester látja el. Minden elmélet annyit ér, amennyi megvalósítható belőle -vallják a védelemmel foglalkozó szakemberek. Ennek tudatában rendezi meg a Tolna Megyei Védelmi Bizottság a “GEMENC ‘97” elnevezésű árvízvédelmi törzsvezetési és bemutató gyakorlatot szeptember 11-12-én, helyszínül választva Szekszárdot és Fadd- Domborit. A programban szerepelnek a törzsvezetési gyakorlaton kívül a védelmi bizottsági ülések, kiállítás az 1956-os dunai árvíz képeiből, előadások a veszélyhelyzet jogi szabályozottságáról, a védelmi igazgatás feladatrendszerérői, a Polgári Védelem és a Magyar Honvédség árvízvédelmi feladatairól. A második napon lesz a bemutató gyakorlat, melyen közreműködik a Vízügyi Igazgatóság és a Magyar Honvédség műszaki alakulata, továbbá társadalmi szervezetek. Képet kaphatnak a szakemberek a hagyományos, a szivárgás elleni védekezési módokról, a vízi katasztróga idején történő személyszállításról, járművek mentéséről. A technikai bemutatón lakosságvédelmi eszközökről, továbbá a gazdálkodó szervezetek balesetelhárítási csoportjainak munkájáról tájékozódhatnak a résztvevők. S.E. A107 JELENTI