Paksi Hírnök, 1997 (9. évfolyam, 1-48. szám)

1997-09-12 / 32-33. szám

Paksi Hírnök 1997. szeptember 12. HÉTKÖZNAPOK Csőkulccsaj verte agyon a kukát az állatoivos P**S - A kulyaroenb*ty az áöatofvosát, a kuratórium az elnökét vesztette el. ami­kor dr. f. Tibort Műtötték a telepről, mert agyonvert egy foxit Három éve. hogy Gál Ti­­bőmé (52) és társai létre­hozták a Kuiystwitedcfc­­hely Alapítványt, melynek elnökéül F. Tibort, a helyi állatorvost választották. Gálné a barátságos, faj­tatiszta foxíra, Szénnijne még májusban. egy iskola udvarán talált rá. Mint mondta. egészségügyi okok miatt vitte a város ha­tárában lévő menhelyte, ahol közel száz gazdátlan­ná vált ebet gondoztak. Abban bízott, hamarosan gazdát talál a íoxtttnfc ■ Az egyik reggel el­­szömyedve láttam, hogy Szómti szétvert fejje) fek­szik a ketrecben. Akkora ütéseket kapott, hogy az egyik szeme kiesett a he­lyéről - emlékezik az asszony. - Cpp jött azállat­­orvos, felháborodva mondtam neki, hogy ezt hogy összeverekedett a lár­­saivai. és az orvos állítólag máshogy nem toka szét­szedni őket. Az asszony fel­háborodva mondja, ezer módja is lett volna a doktor­nak szétválasztani a vereke­dő ál írnokai Azt a magya­rázatot pedig végképp nem hit« eí. hogy a mindig ba­rátságos foxi rátámadt vol­na: - Szánni hűséges volt, imádta az etnbeteket, de­hogy támadott bárkire is. Meg tudott volna halni a szerétéiért. Nem értem, egy állatorvos hogy tehetett ilyet. Az eset nyomán rentlkí • vilii kuratóriumi ülést hív­tak össze, melynek végén döntés születetett: az elnök F. Tibornak többé nincs helye köztük, felszólítot­ták, mondjon le.- Azz'ita nincs állator­vosunk. se gyógyszerünk, lu állunk a bajban - pa­naszkodik az asszony. Di . F. Tibortól is szeret­tük volna megtudni. való­ban a foxi agyonverése mi­att keltett-e dicstelenül tá-Részlet a Blikk című újság augusztus 11-i számából SÓLYA EMMA Agyonütött foxiról készült fotó járta be az országot nemrégi­ben. A napilapok ha­sábjain megjelent írások paksi ese­ményről tudósítot­tak: „Csőkulccsal verte agyon a kutyát az állatorvos!” -har­sogták a címek. Dr. Fehér Tibor közismert ember városunkban. A kutyamenhely létrehozójának tette megdöbbenést keltett pátriánkban, az állatbarátok felháborodását nem csupán a kutya szerencsétlen sorsa, ha­nem a lapok által tálalt, megle­hetősen egyoldalú történet is szította, melyben csekély le­hetőség adódott arra, hogy az állatorvos elmondhassa tetté­nek okát, s így arra sem jutott lehetőség, hogy a történtek hátterében álló visszásságok is felszínre kerüljenek. „Miután az egész országban meghurcolták a nevemet, sze­retném, ha legalább a Tolna megyei és paksi olvasók tisz­tán látnák tevékenységemet...” -írta dr. Fehér Tibor szer­kesztőségünkhöz címzett leve­lében, amelyben említést tesz arról, hogy a paksi kutyamen­­helyet három éve ő hozta létre családjának, paksi támogatók­nak és egy német állatbarát­nak, Herbert Biemüllemek se­gítségével. Ezt követően je­lentkezett nála Gál Tiborné (akkor még Büttl Ignácné), hogy szívesen segítene a ku­tyák ellátásában, ám fél év múltán minden megváltozott: -Mindent a saját akarata sze­rint intézett, miközben a men­­hely életviteléért, egészség­ügyi ellátásáért én voltam a fe­lelős -mondja dr. Fehér Tibor- Pocsékolta a nehezen össze­szedett kutyaeledelt: a kutyák az ételben fetrengtek, nem tud­ták mind megenni, ő mégis az­zal vádolt: éheztetem őket. (Gálné előtt, mint állatbarát, le a kalappal, de bizonyos határ felett a túlzott szeretet sem ve­zet jóra...) Nem zárta be a ku­tyákat, azok kiszöktek, kul­lanccsal fertőződtek -elhullot­tak... Az állatorvos a menhely mű­ködtetésére alapítványt hozott létre -elmondása szerint Gál Tiborné az alapítványi pénzek felhasználásába is beleszólt:-A Kishegyi úti óvodából az ételmaradékot eleinte én, a sa­ját autómon hordtam, ingyen. Később egy Gálné által foga­dott alkalmazott 6000 forintért tette ugyanezt. Kezdetben Gál­né is társadalmi munkában dolgozott, majd munkabérre tett szert: 150 márkára havonta -mindezt Biemüller úr ajánlot­ta fel számára annak fejében, hogy a kutyákkal foglalkozik. Mikor Erzsiké (Gál Tiborné -a szerk.) megtudta, hogy a PA Rt. 100 ezer, a paksi önkor­mányzat 300 ezer forinttal kí­vánja szponzorálni a menhe­­lyet -én kilincseltem náluk pénzért-, alkalmazottakat szerződtetett, 200 forintos óra­bérrel. Én nem akartam nekik fizetni, mert a kutyák ellátásá­ra kaptuk ezt az összeget. Nem láttam nyomát annak a pénz­nek, amit a kutyákért kapott (minimum 500 forintért adtuk az ebeket, ezen felül a vevőre bíztuk, mennyivel támogatja a menhelyet), -én viszont min­dent számlákkal tudok bizo­nyítani.-Miért engedte, hogy mindez megtörténjen?-Minden kérésemet figyel­men kívül hagyta, azt is: a ku­tyák, a menhely nyugalma ér­dekében menjen el, hiszen pénzhajhászása, alaptalan vá­daskodásai senkinek sem tet­tek jót.-Rágalmak érték önt, hogy kutyahússal lát el egy német­­országi kínai éttermet...-Napvilágot látott, hogy né­metországi kínai éttermekben megkínzott, és ennek követ­keztében ízletesebb húsú ku­tyákat szolgálnak fel... Erzsiké is hallott erről, s mivel Biemül­ler úr vitt ki kiskutyákat (oltá­si bizonyítvánnyal és nemzet­közi kiviteli engedéllyel), hogy ott gazdára találjanak, Gálné úgy gondolta, piszkos üzlet ré­szese vagyok. Hosszas könyör­gés után kiutazott Biemüller úrral, s mikor látta, milyen jó dolga van odakint a kutyák­nak, megnyugodott. A rágal­mazásért azóta sem kért bo­csánatot... Fehér doktor elmondta: az elmúlt év áprilisában már meg­próbált lemondani tisztsé­géről, de a kuratórium tagjai HOL VAN A KUTYA

Next

/
Oldalképek
Tartalom