Paksi Hírnök, 1997 (9. évfolyam, 1-48. szám)

1997-04-25 / 15. szám

1997. április 25. Paksi Hírnök PROGRAMOK MAR VANNAK, MOST MÁR EGY KIS EGÉSZSÉG KELLE NE •» • son* emma Az Egészségügyi Világszerve­­l zet Európai Irodája 1986- ban egy olyan mozgalmat indí­tott el, amelynek legfőbb célja: a többnyire városban élő pol­gárok egészségének megvédé­se, javítása az önkormányzatok döntéseiben meghatározó té­nyező legyen — ehhez a helyi erőforrások összefogásának is meg kell valósulnia A fent említett program vi­lágméretű visszhangra talált, aminek köszönhetően több, mint hatszáz város csatlako­zott a mozgalomhoz. Hazánk­ban 1992-ben alakult meg az Egészséges Városok Magyaror­szági Szövetsége, amely Paks, valamint Dombóvár városát 1996-os közgyűlésén vette fel soraiba — így e két település 1997 januárja óta tagja a szö­vetségnek. A szervezet április 16-án Pak­son tartott igazgatótanácsi ülé­sét egy egész napos rendez­vény keretében: a programok közt szerepelt az „Együtt A Parlagfű Ellen” Alapítvány be­mutatása és a PA Rt. Látogató­központjának megtekintése is. A Prelátus Kúriába invitálták sajtótájékoztatóra a szervezők a helyi és a megyei sajtó képvi­selőit — De Blasio Antonio, a szövetség főtitkára, dr. Vöröss Endréné városi koordinátor, valamint Herczeg József pol­gármester válaszolt az újság­írók kérdéseire. A főtitkár elismerően nyilat­kozott a parlagfűellenes alapítvány működéséről, s el­mondta, arra van szükség, hogy a hasonló indíttatású szervezetek országos munka­­csoportot hozzanak létre — te­vékenységük az összefogással még hatékonyabb lehet. Dr. Blasio Antonio beszámolt arról is: a szövetségben részt ve­vő városokban elindult már az „egészségtervezés” programja, amelyhez hosszú távú együtt­működés kell, nem csupán az önkormányzatok, hanem a leg­különfélébb szakmacsoportok között. Dr. Vöröss Endréné beszá­molt arról: jelenleg a város egészségfejlesztési tervének ki­dolgozásán munkálkodnak a szakemberek —a koncepció valamennyi tényezőt magában foglalja úgy, mint a lakosság egészségi állapotát, az ellátó­­rendszert, a kömyezetegészsé­gügyet, a szociális hálózatot, az oktatást, a közbiztonságot. A terv kidolgozását a munkacso­port több lépcsőben kívánja megvalósítani. Elsőként a la­kosság népmozgalmi, megbete­gedési és halálozási mutatóinak idősor szerinti összegyűjtése, továbbá az egészségügyi ellátás működési adatainak összeha­sonlító elemzése történik, ezt követi majd a város kömyeze­­tegészségügyi és szociális ellá­tásának feltérképezése. A koordinátor elmondta azt is: terveik elkészítéséhez vár­ják a szövetség segítségét, hi­szen még nincsenek meg azok a teamek, amelyek ezt a mun­kát teljes hatékonysággal el tudják végezni. Herczeg Józseftől megtud­hattuk: a város támogatá­sáról biztosítja a szövetséget, hiszen, mint mondotta, az egészség kincs — megvásárol­ni nem lehet, csak megőrizni, egészséges életmóddal, azzal, ha azoktól az emberektől szer­zünk tapasztalatot, akik ezt már kialakították, és attól a másik tizenhárom várostól, amely Pakssal együtt társa a szövetségnek. USAID ÉS A PÉNZÜGYEK Az Egyesült Államok Nem­­, zetközi Fejlesztési Ügy­nöksége (USAID) segítséget kíván nyújtani a magyar ön­­kormányzatoknak a költség­vetés-készítés és a pénzügyi igazgatás színvonalának javí­tásában. E célból az USAID partnerszervezetei szeminá­riumsorozatot indítottak az önkormányzatok pénzügyi munkatársai részére — ez a program az 1997-98-as költ­ségvetési évben is folyta­tódik. A szemináriumsorozaton történő részvétel során a költségvetés-készítési koncep­ciók, a költség-haszon elem­zés, a pénzügyi jelentések, az adatgyűjtés, a számítógépes feldolgozás, továbbá a beruhá­zások tervezésének rejtelmei­be nyerhetnek betekintést az érdeklődők. Az önkormányzatok maguk választhatják meg, mi­lyen szakmai területre (okta­tás, szociálpolitika, kommuná­lis szolgáltatás, illetve lakás­­gazdálkodás) szeretnének programot megfogalmazni, vagy a már meglévőt tovább­fejleszteni, és ahhoz kapcsoló­dó programszemléletű költ­ségvetést készíteni. Acél az, hogy a tanfolyam végére a résztvevő ön­­kormányzatokban a kidolgo­zott pénzügyi tervezési, illetve igazgatási módok, gyakorlatok megvalósuljanak — ennek ér­dekében a hat-nyolc hetente megvalósuló konzultációkon az önkormányzatok képvise­lői az adott szeminárium té­májának tárgyalásán túl felül­vizsgálják, meddig jutottak a saját munkájukkal, a közben felmerülő problémákat meg­oldják. A szemináriumsorozatra je­lentkező önkormányza­tok részvételi dija 40 ezer fo­rint településenként. S. E.

Next

/
Oldalképek
Tartalom