Paksi Hírnök, 1997 (9. évfolyam, 1-48. szám)
1997-04-04 / 12. szám
Paksi Hírnök 1997 április 4. <5 VÁROSI MOZAIK A JÖVŐ NYUGDÍJA, NYUGDÍJUNKJÖVŐJL Érvek hosszú csatáját kísérhetik figyelemmel és türelemmel azok, akik fáradtságot nem kímélve igyekeznek megérteni, milyen változásokat hoznak a törvényhozók azért, hogy a nyugalomba vonulók életét, megélhetését a biztonságosabbá, átláthatóbbá, kiszámíthatóbbá tegyék. Ez röviden a nyugdíjreform, cél, alapelv: a több lábon álló rendszer. HOLLAND VENDÉG PAKSON Hans J. van Nieuwkerk, a holland nagykövetség ipari és kereskedelmi attaséja volt vendége városunknak március 25-én délelőtt. kz attasé a Tolna Megyei Kej\ reskedelmi és Iparkamara meghívására érkezett megyénkbe, s Pakson kívül Szekszárdra, Dunaföldvárra is ellátogatott, a térség ipari szerkezetéről, befektetési lehetőségeiről tájékozódott. A paksi udvariassági látogatás ideje alatt a polgármester a helyi iparfejlesztési menedzser és a kereskedelmi és iparkamara kht. ügyvezetőjének társaságában a városházán tárgyalt HansJ. van Nieuwkerk a paksi befektetési lehetőségekről, úgy mint a kialakítandó ipari park, a kikötő és az atomerőmű által nyújtott alternatívákról is. Az attasé - akihez eljutnak azok az információk, amelyek a magyar és ezen belül a paksi beruházási lehetőségekről tájékoztatják és rajta keresztül a legnagyobb befektetőket is -, elismerését fejezte ki az önkormányzatnak: az ipari park kialakításában részt vevő vállalkozókat beruházókat illető adókedvezményeket dicsérte, hasznosnak ítélte a telekvásárlási kedvezmények lehetőségét is. Az Európai Unió holland el- L nöki tisztjét is betöltő attasé a városunkban működő külföldi cégek, vállalatok listáját kérte és előrebocsátotta: lehetséges, hogy a vele kapcsolatban álló további tizenöt nagykövet is Paksra látogat a közeljövőben. Ezt szolgálja az, hogy több pillért építenek az ereden egy: a felosztó-kirovó rendszerben működő nyugdíjrendszer helyébe. Az első elem ismerős, a társadalombiztosítási nyugdíj, mely hasonlóan fog működni az eddigihez. Második szint a kötelező munkanyugdíj lesz, mely a számunkra még ismereden, tőkefedezeti elven működne. A számos új fogalom igényli, hogy megmagyarázzuk, mi mit is jelent. A felosztó-kirovó rendszer elvén, Magyarországon több évtizeden keresztül működő nyugdíjrendszer azt jelenti, hogy a mindenkori aktív generáció, megelőlegezi az aktuális idős korosztály számára rendszeres járulékfizetéseivel az ellátást. Ezzel szemben a tőkefedezeti finanszírozásnál mindenki a maga későbbi ellátását fizeti, így a ma befizetett járulékot tőkeszámlára gyűjtik, különböző manőverekkel infiációmentessé vagy közel mentessé teszik, majd, ha a befizető elérte a nyugdíjkorhatárt, az önmaga befizetései kapcsán összegyűlt pénzt kapja vissza. Ez utóbbi rendszer azért is biztonságosabb, mert nem lehet átcsoportosítani, mintegy a tb-befizetésekkel kiegészítgetni a költségvetés hiányosságait. A befizetéseket egy állami garanciát is magába foglaló kötelező magán nyugdíjpénztárak gyűjtenék. Harmadik elem, a Magyarországon 1993 óta engedélyezett önkéntes kiegészítő nyugdíjbiztosító pénztáraknál kötött biztosítás, amely nem tartalmaz kötelező előírásokat, csatlakozni hozzá önkéntesen lehet. Az ő nyugdíja az állam által törvényileg szabályozott mérték mellett, az ifjú kortól kezdődően folyamatosan egy tetszés szerint kiválasztott pénzintézetnél felhalmozott összeggel is kiegészül. Pakson, a testület egy elmúlt év végi döntése alapján a közszférában dolgozók számára saját tagdíjrészük vállalása mellett maga a munkáltató, jelen esetben az önkormányzat is hozzájárult a kiegészítéshez. A városban egyébként a hivatal mellett a PA Rt. a másik munkáltató, mely minden dolgozójára kiteijedő önkéntes biztosításhoz járul hozzá. Ez az elem sok kétséget felvet. Legfőbb érv, melyet vele szemben támasztanak, hogy privilegizált helyzetbe hozza azokat, akik egyébként ma sem élnek alacsony színvonalon. Gondoljunk csak arra, hogy hány család, kereső engedheti meg magának azt, hogy ma az, egyébként sem túl magas fizetéséből időskori ellátását kiegészítendő, havi öszszeget különítsen el egy pénztárba. Bírálói úgy vélekednek: a rendszer nem segít a bérből és fizetésből élőkön. Ennek dacára elmondható: ma Magyarországon önkéntes pénztárakban 25 milliárd forint van elkülönítve, amely a mintegy félmillió öngondoskodótól származik. Az utolsó elem egy szociális garancia: az időskorúak járadéka, mely igénylésére azok formálhatnak majd jogot, akik nem jogosultak még az öregségi nyugdíjra sem. A reform kapcsán felmerült egyet nem értések, polémiák várhatóan a döntés törvényszintűre emelése időpontjára megoldódnak. A tervezett időpont: április. pozbai SÓLYA-Biztos, hogy nem ételmérgezés, kisnyugdíjas, csak a kirakatot nézte...
