Paksi Hírnök, 1997 (9. évfolyam, 1-48. szám)
1997-04-04 / 12. szám
1997. április 4. Paksi Hírnök 1 AUTOMODELLEZOK ORSZÁGOS VERSENYE Pakson rendezik április 26- 27-én az autómodellezők országos versenyét. A hét futamból álló Magyar Bajnokság második állomása lesz a város. Az országos versengés végeztével az öt kategória öszszesített győztesei utaznak a milánói Európa-bajnokságra. A kontinens legjobbjaival már nemegyszer összemérte tudását a Magyar Bajnokság főszervezője, a Paksi Városi Modellező Klub versenyzője, Kovácsik László vagy ahogy mindenki ismeri: Robi. Kategóriájának többszörös magyar bajnoka, három Eb-n szerepelt már sikerrel, ahol a több száz induló közül vezetésben eddig az előkelő 18. helyet vívta ki magának. A modellszépségversenyen pedig a japán versenybírák úgy döntöttek: az 1996- os év legszebb autómodellje Robi keze alól került ki. Lelkes tagja volt az ESZI - sajnos azóta már megszűnt - gokart szakosztályának. Az autóktól nem vált meg, csak éppen kisebbre váltott. Ma már gokart helyett modelleket épít. A kicsiny lakótelepi lakás gyakran válik éjszakába nyúló szerelések színhelyévé — tudom meg feleségétől, Gabitől, akire ugyancsak átragadt ez a „szerelem" és maga is hajómaketteket épít. A nappali polcán az elnyert kupák sorakoznak, beljebb a hálószoba sarkában parkolnak a masinák. Ajátékautónak „álcázott”, távvezérlésű kisautók akár 120 km/órás sebességgel is száguldozhatnak, ezért nem mindegy, hogy kinek a kezében nyugszik az irányítás. Ezért is hívták életre a Modellező Klubot, ahol szervezett keretek között űzhetik kedvtelésüket eme sport hódolói. Az aktív tagok száma 14-15-re tehető, akiknek fele repülőmodellezéssel foglalkozik. Bár felszerelést nem tudnak biztosítani, szívesen váiják az érdeklődőket, valamint tagjaik közé azokat, akik rádióval és modellel rendelkeznek. Idén az ország minden tájáról vátják az indulókat és szurkolókat. A versenyzők Forma 1-es, túra-, mini-, szériaautó és junior (18 év alatti pilóta) kategóriákban mérik össze tudásukat. Lesz repülőmodellbemutató, valamint közönségfutam, ahol hat felkészített modellautó vátja majd sofőijét... Pl. HIRDETŐK... Mindenki úgy hirdet és ott és annyiért, ahogy, ahol és amennyiért lehetőségei (pénztárcája, bankbetétje) engedi. Égen-földön, léghajón, Trabanton és Opel Corsán, óriás- és kevésbé óriás plakáton, kerítésen, hirdetőtáblán - oszlopon, ablakban, fatörzsön, ahol még talp — papír — alattnyi hely van és a törvény nem tiltja vagy tiltja, de a hirdető fütyül rá, amíg a hatóság részéről különféle retorziók nem érik... Aztán van, aki a sajtót választja, gondolja, azért megéri fizetni, hiszen az újságot sokan olvassák, talán éppen a hirdetések miatt vásárolják és böngészik és társat, meg állást találnak és autót meg kárpótlási jegyet vesznek, beállnak az idegenlégióba és kezeltetik impotenciájukat. A lapokban hirdetők jó részének óriásplakátra nem futja, de a „soros" költségeit azért győzik még, bár van, az élelmesebbje, aki itt is spórol — az általa leglényegesebbnek tartott szavakra korlátozva a hirdetés szövegét. Ekképpen születnek pár forintért cserébe olyan gyöngyszemek, mint: „hasított sertés eladó” és „kutyakiképzés bentlakással”, továbbá: „letojt tyúkok eladók” — alattuk telefonszám, az érdeklődők szolgálatára. Tehát kell a reklám. A boltosoknak is, akik a hirdetések ablakba ragasztgatásának művészei. így olvasható: „grill tyúk eladó” — merthogy az idősebb korosztály is süthető roston... S bár az emberkereskedelem tiltott, az egyik kis üzlet ajtaján a következő felirat fityeg: „telefonkártya gyűjtő eladó”... Aztán vannak a fent említett hirdetőoszlopok, sőt, Pakson még egy kerítés is, amelyet tulajdonosa pr-célokra ajánlottfel. Lehet rájuk legálisan ragasztgatni, ingyen persze. Hátrány az, hogy a hirdetés letéphető, firkálható, elveszik a rengetegben, újabb plakátot ragasztanak rá... Emellett formálják a városképet eme oszlopok és a kerítés... Élénk színfoltja a főutcának a szél fújta, eső áztatta millió papírfecni. Továbbá létezik az újság — és az utcai hirdetésnek a kombinációja — üvegezett és kulcsra zárt hirdetőszekrény, éppen a városháza előtt. Négy darab a városban 80 forint per cetli per hét a tarifa. Biztos, ami biztos: leszakítani a gondosan megfogalmazott, papírra vésett ajánlatokat senki nem fogja (hacsak be nem töri az üveget), még azt sem, amelyiken kétszobás lakást hirdetnek alul gondosan beszabdalva az érdeklődők által leszakítandó telefonszámokkal. A lakás vételére jelentkezők azonban nem választhatják e praktikus megoldást, a már említett okok miatt: üveg mögül tépkedni lehetetlen... A böngészők számára a kalitkába zárt telefonszámok rendeltetésszerű leszakítása helyett csupán a hajtépés marad vagy egy másik félcédula...
