Paksi Hírnök, 1996 (8. évfolyam, 1-48. szám)
1996-09-27 / 35. szám
1996. szeptember 27. Paksi Hírnök ?• TEMPLOMSZENTELO DUNAKÖMLŐDÖN A szeptember 6-i Paksi Hírnök , tájékoztatta olvasóit, hogy „befejeződött a dunakömlődi Szent Imre katolikus templom mintegy két évvel ezelőtt kezdődött felújítása”. Az idézetből kitűnik, hogy a templom fő patrónusa Szent Imre. Schilling Rogér, ciszterci rendi tanár, Dunakömlőd és Németkér betelepítéséről és népesedéséről írott könyvét forgatva, azt is megtudhatjuk, hogy védőszentjei Szent Erzsébet és Boldog Margit magyar szentek. Felmerül a kérdés: egy német ajkú település miért kéri templomára magyar szentek áldását 1826-ban? Ne gondoljon arra az olvasó, hogy magyarításról van szó, hiszen a reformkori magyarságtudat-erősítés nem volt erőszakos, hanem inkább magyarokat egy célért tömörítő mozgalom. Önként vállalták volna? Valószínű, de nem Magyarország eszmei túlfűtöttsége hatotta meg a német települést annyira, hogy magyar szentekre bízza új templomát. Nem is ez irányban kell keresni a választ! A valószínűleg Fichtner János pécsváradi uradalmi kőmlvesmester által épített reneszánsz templom egy régi templom helyén épült. Ennek a régi templomnak voltak az említett szentek a védelmezői, s ezért kellett korabeli szokás szerint az új templomhoz is az ő áldásukat kérni. (Van ennek a szokásnak valami ősi tartalma! Ne vessenek rám követ! Sokat foglalkoztat az ősmagyar hitvilág továbbélése és eszembe jut, hogy a magyarok őrzik a föld ősbirtokosának tiszteletét. Pl.: a pásztorok hagyományai vagy a tűzbe dobott első falat az ősnek vagy pl.: hogy őseink sem magától Szvatopluktól vették meg az országot — ne feledjük, hogy a fehér ló, amivel „fizettünk” áldozati állat -, hanem a terület szellemeitől, akiknek jóindulatát a fehér lóval szerezték meg, így elfoglalhatták akadályok és bajok nélkül a hazát. Mennyire vették komolyan a honfoglaláskori őseink egy-egy szent templomára kiterjesztett hatalmát? A kalandozások alkalmával magyaljaink St. Gallenbe is eljutottak. A feljegyzések szerint, az oltárokhoz sohasem nyúltak. Egyszer azonban az aranykerete miatt, valaki le akarta venni az oltárképet, a védőszent pedig odanövesztette a kezét az oltárkőhöz.) Nem tartozott szorosan a templom történetéhez a zárójel tartalma, de el kellett mondanom, hogy lásssa az olvasó, ez komoly dolog volt elődeink szemében. A terület védőjének szent-tiszteletét tehát a betelepítettektől is elvárták. 1826. november 5. Egyed Antal paksi plébános felszentelte a kömlődiek templomát. Hitélet azonban a templom építése előtt is folyt Kömlődön. 1789- 1805-ig káplánság, 1805-től plébánia működött ott. Első papjuk, 1789-ben március 6- án tette le esküjét a településen. Kupecz János Alajosnak hívtak, szerzetes volt és a pálos rend tagjaként teljesített szolgálatot. A pálos szerzetes rendet, bármennyire hihetetlen is egy magyar püspök, Bertalan pécsi püspök hozta létre, 1225-ben, a Mecsek remetéit összegyűjtve. Ez a rend, tehát Magyarországról teijedt el Európa-szerte 1308 után. Téljünk vissza a templomhoz! A kömlődi templom hegyoldalon épült. Az 1840-es években történt U-kanyar összekötése, tehát, az im-II ÁTTÉR sósi Duna-kanyar átvágása előtt a Dunán hajózó ember gyönyörködhetett nemcsak a 8 kömlődi vízimalom munkájában, hanem a 48 méter magas templomtoronyban is, mely az írások szerint az emberek figyelmét mindig magára vonta. A talajnedvesség sajnos hamar kikezdte az oltárt, a szószéket és az oltárképet is. Állandó javításra szorult a belső, mígnem 140 évvel ezelőtt, 1856-ban tűzvész nem emésztette fel a fél faluval együtt. Szomorú dolgok következtek: az ékes torony súlya alatt repedezni kezdett az épület teste. Az omlás veszélye lebegett a hívők feje felett. Ezért 100 évvel ezelőtt, 1896-ban lebontották a csodálatos látványt, a tornyot. A megmaradt testet vaspántokkal erősítették meg. Schultz Gábor plébános működésének utolsó évében (1918— 1929) a templom és a település történetében is jeles esemény zajlott le. Halála előtt 3 évvel a szívbeteg „mozgó miniszter”, Klebelsberg Kunó Kömlődre látogatott. A kultuszminiszter (előtte belügyminiszter) komolyan vette célját: az ország munkásait képezni kell, Magyarországot csak műveltsége teheti naggyá. Ezért vezeti be rengeteg oktatási reformját és szán annyi pénzt kutatóintézetekre, tudósok támogatására, iskolákra, kulturális létesítményekre. „A kultúra nem olyan kincs, amelyet puszta őrzéssel meg lehet tartani” - mondta és a vallásalapból egy 29 méter magas toronyra adott pénzt a kömlődieknek. Adunakömlődi templom története úgy tűnik, átöleli Magyarország egész kultúrtörténetét. TÓTH ANDREA VÁROSI MOZAIK MEGTARTÓ ERŐVEL Dr. Mayer Mihály pécsi püspök jelenlétében megújulva ismét birtokba vehették a helybeliek a szépséges dunakömlődi templomot, azok után, hogy az épületet kívül-belül tatarozták, kicsinosították. A múlt szombaton megtartott, Isten áldását kérő szentmisén ott volt Paks város polgármestere és felesége, a városi önkormányzat több képviselője, a keresztyén egyházak lelkipásztorai és több száz katolikus hívő. A pécsi püspök szentbeszédének bevezetőjében köszönetét mondott a paksi atomerőműnek azért az önzetlen és nagylelkű anyagi segítségért, amely lehetővé tette a megújulást, továbbá Paks város önkormányzatának és polgármesterének a támogatásért, valamint a Németországból érkezett adományokért. Mint ismeretes, a kitelepített, házaikból elüldözött német ajkú lakosság nem felejtette el egykori otthonát, ma is élő kapcsolatot tart fenn és ha szükséges, az anyagi áldozatokra is hajlandó. Az anyagi megújulással együtt a szellemi, a lelki megújulást is szorgalmazta a főpásztor. Mint mondotta, azért is képes kötődni az egykor itt lakott ember a templomhoz, mert gyermekkorában is idejárt, értékeket kapott és vitt magával, ezt az értékrendet tovább képviselte és megtartotta. Erre az értékrendre ma is szükség van, mert a világ elanyagiasodásával elszürkülnek az egyetemes értékek. A két nyelven tartott szentmisén a beszédet a továbbiakban a püspök németül folytatta, részben megismételve magyarul már elmondott gondolatai lényegét. A szentmise végeztével fogadást tartottak, ahol megjelentek az egyházak és a város vezető személyiségei és a meghívott vendégek, (kgp)
