Paksi Hírnök, 1996 (8. évfolyam, 1-48. szám)

1996-09-13 / 33. szám

1996. szeptember 13. Paksi Hírnök , TÁROLÓ iár látszik a fény. llító jármű, a „trolibusz”. £ AZ ATOMTÖRVÉNY ELŐKÉSZÜLETEI Pontatlan rövidséggel említve „atomtörvényt” készít elő az országgyűlés környezetvé­delmi bizottsága. Javaslatuk - szemben a korábbi szabályozási kísérletekkel - a lehető legszéle­sebb kört érintve, számításba ve­szi az Európai Unióval kapcso­latos piaci integrációs folyamat­ra vonatkozó Fehér Könyv aján­lásait, az OECD és a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség biz­tonsági előírásait is, mégpedig a nukleáris anyagok szállításának, tárolásának és felhasználásának ellenőrzésével foglalkozó EUR­ATOM szervezet különleges jo­gosultságainak figyelembevéte­lével. Mindezt a törvényjavaslat előkészítőinek sajtótájékoztató­ján Baráth Etele, a bizottság el­nöke ismertette az újságírókkal. A törvény-előkészítők kilép­tek a korábban megszokott fel­fogás keretei közül és a nemzet­közi elvárások figyelembevéte­lével olyan átfogó szabályozást igyekeznek kialakítani, amely a nukleáris energiatermelés sza­bályozása mellett felölel minden ionizáló sugárzással együttjáró tevékenységet is a társadalom­ban (így többek közt például a gyógyászatot is) minthogy már javaslatuk bevezetőjében hang­súlyt kapott annak jelentősége, hogy a sugárzás „ne lépje túl a másfajta kockázatok mértékét”. A folyamatnak az alkotmányo­zás szempontjából is van jelen­tősége: a biztonságos környezet­hez fűződő jog biztosításának igénye például belekerült a ter­vezetbe. Amint Baráth Etele is említet­te: „az ördög a részletekben bú­vik meg” a nemzetközi elvárá­sokhoz történő csatlakozás az új szabályzásban egyidejűleg újabb gazdasági érdekeltségi rendszer kialakítását követelte meg. A részletekről Sződi Imre, Paks or­szággyűlési képviselője, a bizott­ság alelnöke tájékoztatta a sajtót - kiemelve, hogy a várható gaz­dasági hatásokkal a javaslat két helyen is foglalkozik: ötödik be­kezdésében a nukleáris károk­kal, míg az ezt követő hatodik­ban a központi nukleáris pénz­ügyi alap működtetésével. Ezzel a társadalmi és civil szer­vezetek, környezetvédők és ál­lampolgári kezdeményezések részesei is bekerülnek a képbe: a biztonságtechnika megvalósítá­sának ugyanis ára és következ­ményei vannak. A képviselő hangoztatta: Eu­rópa parlamentje 198:70 arány­ban a nukleáris energia felhasz­nálása mellett szavazott, mint­hogy más energiatermelő tech­nológiák szén-dioxid, kén-di­­oxid és nitrogén-oxid kibocsátá­sa jelenleg nagyobb veszéllyel jár a bolygót védő ózonpajzs sérülése miatt. Hazánkban Paks részvétele az energiatermelés­ben lassan 50 százalékhoz köze­lít, s ez már nem az az erőmű, amely pár évtizede megépült: biztonságtechnikáját megújítot­ták, a nemzetközi elvárásoknak megfelel. A nukleáris fűtőanya­gok hulladékainak kezelése, szállítása, tárolása azonban költ­ségekkel jár, s távlatilag az el­öregedett erőművi berendezé­sek bontására is tartalékolni kell. Erre szolgál majd az a környe­zetvédelmi termékdíj, amelyet nálunk elsősorban Paks és a BME reaktorainak működtetése után kell fizetni. Ezzel a költsé­geket „szétterítik” a felhasználó társadalom egészére. A törvény­előkészítés részeként a környe­zetvédelmi szervezetek állás­pontjait is összefogó Országos Környezetvédelmi Tanáccsal egyeztetnek most, hiszen a vég­rehajtás szabályozása túlmutat a technológiai-gazdasági kerete­ken és például költségvetési fel­adatokat is jelent. Annyi már bi­zonyos, hogy ennek árnövelő hatása is lesz. A Hírnök kérdésére, hogy az új szabályozás miként rendezné át az eddigi kedvezményeket, Sződi Imre képviselő, a bizott­ság alelnöke hangoztatta: Paks és környékének lakossága eddig sem részesült intézményes áram­díjkedvezményben, bár erre irá­nyuló társadalmi kezdeménye­zések megjelentek. (Az atomerő­mű esetleges munkáltatói ked­vezményei vállalati belügyet ké­peznek.) Két település kap költ­ségtérítést, amelyek a nukleáris hulladékot kezelő létesítményt fogadnák be. Sződi Imre annak a véleményének adott hangot, hogy a most egyeztetésre kerülő törvényjavaslatot nem helyes „az atomlobby” sikerének minősíte­ni, a lépés annak jele, hogy együttműködés szerveződött a biztonságtechnikában érdekel­tek és a között a tucatnyi telepü­lés között, amelyek rendszere­sen kicserélik és összevetik a nukleáris háttérsugárzásra vo­natkozó mérési adataikat. A törvénytervezet általános vi­tájára - megközelítőleg ez év októberére - a „zöld” szerveze­tek információit is beépítik a ja­vasoltszabályozásba. -kt-Szabó József, a PA Rt. vezérigazgatója és Baráth Etele az atomerőműben. „Beépítik az információkat”.

Next

/
Oldalképek
Tartalom