Paksi Hírnök, 1996 (8. évfolyam, 1-48. szám)

1996-05-24 / 20. szám

1996. május 24, Paksi Hírnök 8 VÁROSI MOZAIK ELHATÁROLJÁK A TÓKÉM VÁROSRÉSZT kihelyezett ülésen tárgyaltak |\ Paks város általános ren­dezési tervének (ÁRT) fe­lülvizsgálatáról, valamint a paksi alvég részletes rendezési tervének (RRT) programjáról május 20-án Paksra kihelye­zett ülésükön a tervtanács tag­jai. A résztvevők, a megyei te­rületi főépítész és munkatár­sai, a paksi polgármesteri hi­vatal műszaki osztályának ve­zetője és munkatársai és az önkormányzat városépítő bi­zottságának vezetője először az ÁRT vezető tervezőjének bevezetőjét hallgatták meg a komplex munkáról. A tervezés során nem mé­­lyedtek bele a teljes ÁRT felül­vizsgálatába, egyes részterüle­teket munkáltak ki a terve­zők. A terület-felhasználást is érinti majd az ÁRT módosí­tása - többek között az atom­erőmű térségét is belterület­nek kell a későbbiekben mi­nősíteni. Éppen azért, mert a város hosszabb távon mintegy 60 hektárnyi területet iparfej­lesztési célra szeretne bevonni a térségben. Paks dél-nyugati városrészéhez kapcsolódóan a terület-felhasználásra részle­tes rendezési terv készül, s ugyancsak át kell gondolni egy RRT keretében a lakóte­leptől északnyugati irányban elterülő, lakásépítésre fenn­tartott rész felhasználását. A város ÁRT-jének szerves részét képezi a Cecei úttól az atomerőműig húzódó elkerü­lő, biztonsági út megépítése is. Jelentős változást hoz majd, hogy a történelmi vá­rosközpont területét behatá­rolják, s számolnak azzal is, hogy Dunakömlőd irányába terjeszkedhet a város. ALAPÍTVÁNY A DIÁKOKÉRT lt év végén újabb paksi székhelyű alapítványt je­gyeztek be a cégbírósá­gon, amelynek tagjai az ország minden részéről valók. A város egyetlen főiskolájának diákjai gondoltak egyet és kollégiu­muk nevét fölvéve megalapí­tották a Szilárd Leó Kollégiumi Alapítványt. Az alapítvány célja természe­tesen a diákok segítése, a szo­ciálisan rászorulók anyagi tá­mogatása, hogy még többen el­juthassanak különféle szakmai előadásokra, fórumokra. Prog­ramjukban szerepel még ren­dezvények támogatása, előadók meghívása, vitaestek szervezé­se, s minden, ami a kulturális címszóba belefér - mondotta Halasi Róbert, az iskola hallga­tói önkormányzatának elnöke. A szervezet kollégiumi alap­tőkével alakult. Kulturális hoz­zájárulás a kollégisták részéről eddig is volt, ez a pénz most az alapítvány kasszáját gyarapítja majd - tudtuk meg Horváth Bélától, a diáktanácsadó testü­let elnökétől. A kollégium pénz­ügyeit ezentúl az alapítvány in­tézi, a kuratórium és a diák­­tanácsadó testület segítségével. Az alapítvány nyitott, bárki csatlakozhat. Mint minden újonnan létrejött szervezetnél, segítő kezekre itt is szükség van, akinek módjában áll támogatni a kezdeményezést vagy érdek­lődik iránta az bővebb felvilá­gosítást a kollégiumban kaphat. KAMARAI NYÍLT NAP LESZ Vidéki alirodákat hoz létre a Tolna Megyei Kézműves Kamara - a helyi ipartes­tületekre támaszkodva - Dom­bóváron, Pakson, Tamásiban és Bonyhádon. A hálózat ki­építése úgy folyik, hogy a tes­tület vezetői ellátogatnak ezekbe a városokba, tárgyal­nak az ipartestületi vezetők­kel, az önkormányzatokkal és a polgármesteri hivatalokban kamarai nyílt napot tartanak, fórumot a környékbeli vállal­kozóknak, érdeklődőknek. A cél: közelebb menni a tagság­hoz. Hogy ne kelljen minden apróságért Szekszárdra utaz­niuk a kézműiparosoknak. Az első kamarai nyílt napra Dombóváron került sor, a má­sodik pedig Pakson lesz, má­jus 28-án (kedden) 16 órai kezdettel a városházán. EGYÜTT, EGYMÁSÉRT (IS) KÉZJEGY 2. Ezzel a címmel jelent meg a Tolna megyei alkotók antoló­giájának második kötete. A „Kézjegy” Tolnai Toliforgatók Klubja városi csoportként ala­kult 1993 tavaszán, két éve váltak megyei egyesületté. Az alakulás óta két kötet látott napvilágot, a „Sintértelep” cí­mű válogatás és az egyesület nevét viselő antológia. A csoport nyitottnak vallja magát, sorai közé várja a me­gyében élő szerzőket, de kap­csolódási pontokat keres az irodalom többi hazai alkotó­­műhelyével is. A kötetet Drescher J. Attila és László-Kovács Gyula szer­kesztette és Baky Péter illuszt­rációi díszítik. A válogatás több mint két tucat szerző prózáját, versét tartalmazza, az alkotók igyekeznek néhány sorral és fényképpel bemutatkozni az olvasónak, annak ellenére, hogy jó néhány név nagyon ismerősen cseng. Az előszóban a megyéből el­származott Czakó Gábor író el­mélyült gondolatai olvashatók. A könyvet lapozgatván feltű­nik a művek - főként versek - fájdalmas hangulata, a kilátás­­talanság, reményvesztettség ér­zése. Csak itt-ott, a szerelmet megéneklő lírákban tűnik fel a bizakodás jele, a megélhető jövő ígérete. A szerzők sötét, lehan­goló képeket vetítenek elénk, né­hány kivételtől eltekintve hiá­nyát érezhetni a teremtő derű­nek, az alkotás örömének, a mű­vészet kivételezett helyzetéből fakadó tetterőnek. A könyv fülszövege utal a jelen társadal­mi-gazdasági ellehetetlenültség­­re, az írók látszólag tehetetlen, bénult helyzetére. Hiszem, hogy a művészet - és ezen belül az irodalom -felada­ta a fájdalom elpanaszlásán, a világ ostorozásán kívül az élet szépségének és csodájának hang­­súlyozása, ínséges időkben a ki­tartás, az emberi akarat meg­törhetetlen erejének felmutatása is. SZÉKELY PÉTER A Magyar Ápolási Egyesület ünnepi megnyitó után tudo- Tolna Megyei Szervezete az mányos ülés szerepel, majd ki­ápolók nemzetközi napját tüntetéseket, elismeréseket ad- Pakson tartja, a Városi Művelő- nak át egyesületi tagoknak. A dési Központban május 24-én meghívottakat tájékoztatják a 10 órától. A programban az MÁÉ kamarává alakulásának jelenlegi állásáról. A rendez­vényt többen támogatják, az érdeklődők megtekinthetik a California Fitness, a Mölnlycke Kft., a Hungaropharma Kft. ki­állítását is.

Next

/
Oldalképek
Tartalom