Paksi Hírnök, 1996 (8. évfolyam, 1-48. szám)
1996-05-03 / 17. szám
Paksi Hírnök 1996. május 3. 4 FIATALOK MENEDÉK UNATKOZÓ TINÉDZSEREKNEK Hermész, a furfangos hírhozó, az ógörög mitológia szerint a kereskedők és a tolvajok istene és segítője szolgált névadójául az egy éve megalakult szekszárdi székhelyű alapítványnak. Az alapítványt egy igen ismert és elterjedt fogalom, a munkanélküliség, pontosabban a pályakezdő munkanélküli fiatalok problémája hívta életre. Ez nem szégyen, hanem egy állapot - mondják sokan. De aki ette a pályakezdő munkanélküliek keserű kenyerét az tudja igazán, hogy milyen kilátástalannak tűnik minden ilyen helyzetből nézve. Ahogy múlik az idő, úgy fogy az önbizalom és felmerül a kérdés, mi szükség van rám? Sokszor céltalanul kószálnak vagy éppen otthon ülnek és ez így megy napról napra, hónapról hónapra. Jelentkeznek a munkanélküli „begetségek”, unalom, levertség-ital. Múlt év áprilisában elgondolkodott ezen egy pár tenni és segíteni akaró felnőtt, összedugták fejüket és megalapították a Hermész Alapítványt, amely az állástalan fiatalok szabadidejének eltöltéséhez kívánt segítséget nyújtani, elsősorban a sport és a kultúra területén. Ma néhány újraszerveződésen túl a csoport egy állandó helyiséggel rendelkezik a megyeszékhelyen, amely „menedéket” nyújt az unatkozó üniknek. A példán felbuzdulva a helyi munkaügyi kirendeltség is tervezi egy paksi fiatalokból álló csoport létrehozását, ezért Saáry Miklósné kirendeltségvezető öszszehívta jó néhány szakterület képviselőjét, hogy együtt vitassák meg a felmerülő lehetőségeket. Cél, hogy felkeltsük a fiatalok érdeklődését - mondta Kuhl Mihály, az alapítvány titkára, aki rávilágított a kezdeti nehézségekre is. Először lemorzsolódott a szekszárdi csoport, majd újraszerveződött - folytatta -, türelmesnek kell lenni és meg kell találni azokat, akikre hallgatnak a többiek, szívesen tartanak velük. Tavaly már szervezett az alapítvány ezeknek a fiataloknak Fadd-Domboriban egy felkészítő tábort, s idén is már lefoglalták ugyanitt a szállást a várhatóan negyvenfős csoportnak. Mivel sokuknak az útiköltség is problémát jelent, ezért a Paks környéki fiatalok menetjegyét téríti a helyi kirendeltség - ajánlotta fel a vezetőnő, Saáry Miklósné.- Ne mi mondjuk meg, hogy ki mivel szeretné eltölteni a szabadidejét, őket kell megkérdezni - válaszolta Szinger Ferenc a PSE képviseletében. A paksi munkaügyi kirendeltség a közeljövőben meginvitálja a pályájuk kezdetén lévő állástalan fiatalokat egy kötetlen beszélgetésre és felméri az igényeket és az érdeklődést. Az ASE részéről Juhász Sándor máris megígérte: a gyerekek részt vehetnek a városi bajnokságon, sportrendezvényeken, támogatják a kezdeményezést, csakúgy, mint a rendőrség bűnmegelőzési alosztálya, a város egészségnevelője, az ifjúsági iroda, a PIPA-VDÖK egyesület és magánvállalkozók...-préházi-GYERMEKJOGOK (Folytatás az 1. oldalról.)- Civakodnak az autón, a színes tévén. Ja, a gyerek? Majd hétvégente meglátogatom - legyint rá némely ügyfél. A gyerek mit szeretne? Senki sem kérdezi. A legritkább esetben folyamodunk ahhoz, hogy beidézzük ide a fiatalt. Iszonyatos lelki trauma fürkésző pillantások kereszttüzében felelni a kérdésekre. Nem mehetek oda hozzá és foghatom meg a kezét, hogy: ne félj, segíteni akarunk! Volt rá példa, hogy maga az édesanya vagy édesapa citálta be kisgyermekét és: majd ő elmondja az igazat! - felkiáltással belökdöste az ajtón. A magyar családjogi törvény kizárólag a szülők láthatási jogait rögzíti, a gyerekét nem. Nem kötelezhetem az apát vagy az anyát arra, hogy akarata ellenére látogassa a gyerekét. Svédországban például komoly problémát jelent, hogy a gyermek nem ismeri egyik vagy másik szülőjét, akik úgy gondolják elegendő a tartásdíj fizetése és nincs többé a gond. A New York-i egyezményt, amely magában foglalja a gyermekek jogait, hazánk is aláírta. Ebben többek között szerepel az is, hogy a gyermek nevet kapjon, ismerje szüleit és lehetőség szerint náluk nevelkedjen, valamint kapcsolattartási joga van mindkét féllel. Mindent megteszünk, hogy ennek szellemében hozzunk döntést, ami a magyar törvényekkel összhangban áll. Egy eseüeges családjogi törvénymódosításnál azonban figyelembe kellene venni, hogy alkalmanként a gyermeket nem látogató szülőket is lehetne kapcsolattartásra kötelezni. Sokan a romló életkörülményekkel magyarázzák a dolgok félresiklását, pedig a belső értékek függetlenek gazdasági, társadalmi helyzettől. A boldogságot az anyagi helyzettel azonosítják, értékzavarok lépnek fel, a gyerek pedig ezt,a példát viszi tovább.
