Paksi Hírnök, 1996 (8. évfolyam, 1-48. szám)

1996-04-05 / 13. szám

1996. április 5. Paksi Hírnök S> PRÓBATÉTEL FÉLTÉRDEN AZ ÓCEÁNON Már öt éve megfogalmazódott az álom: átszelni kenuval az Atlanti-óceánt. Török István, aki egyszer már megtett 3500 kilométert százegy nap alatt, most újra nekiindul.-Miért pont ez a cél?-Még soha senki nem szelte ' át az óceánt kenuval. Az építmény, a kishajó, aho­gyan - ő nevezi — hét méter hosszú, negyvenöt centiméter széles és egy méter magas. A kenu aljától egy méter húsz cen­tire van a tőkesúly, amelynek se­gítségével könnyebben tudja tartani az irányt, illetve a negy­ven kiló ólom biztosítja, hogy a kenu ne boruljon fel. A hajó már úton van - huszonhetedikén el­indult Hamburgból és várha­tóan április hetedikén érkezik Dakarba. Török István még ma­rad: vizsgát kell tennie rövid­­hullámú rádióból, mert külön­ben nem kap hívójelet és nem tud kapcsolatot létesíteni. Fon­tos ez, hiszen napi öt perc be­szélgetés sokat segít a magány­ban lelkileg. A tervezett indulás április ti­­zenkettedike, a kora reggeli órákban. A hajó teljesen felsze­relt állapotban van, körülbelül négy napot kell még dolgozni rajta.-Nem volt már pénzem - folytatja Török István - és nem tudtam megvenni a sót­­lanító berendezést, ezért kettőszázötven li­ter PI-vizet kell bepa­­konom a tervezett hat­van helyett. így a napi öt liter víz helyett, csak két és fél liter vizet fogyaszt­hatok.- Napi egy kiló húsz dekagramm élelmiszert viszek magammal. Ezek jórészt szárított porok, amelyeket úgy készítek el, hogy fekete fóliában teszek ki vizet és felfor­ralom, beleöntöm a port és az fél óra alatt meg­duzzad, ezt fogom enni. Ezen­kívül viszek még mogyorót, mandulát, mézet, különböző magvakat, konzerveket.-Az alvás?-Kikötözöm magam a hajó­hoz, ez egy darabig nem lesz túl kényelmes. Úgy gondolom csak egy-két óra alvásokkal tudom végigevezni az utat.-Mire kell legjobban vigyázni?-Arra, hogy a hajókhoz ne kerüljek közel. Az ütközés tra­gédia lenne. Megpróbálom elke­rülni a hajózó útvonalat, de ha mégis felbukkanna egy, egy kilo­méteres körzeten belül észre­­veszem, akkor ahogyan csak tudok evezni kell előle, mindegy hogy hová, csak minél mesz­­szebb kerülni tőle. Sajnos azt a bóját nem tudtam már meg­venni, ami veszély esetén jeleket adott volna.-Mégis neki mersz vágni?-Menni kell előre, mindenre felkészültem, tudok sebet varr­ni, ha kell, speciális ruhát viszek magammal, négy éve már főze­léket sem eszem, hogy ebből se legyen problémám. Nappal a tű­ző nap ellen kell majd védekez­ni, éjszaka viszont nagyon hideg van és mindig erős szél fúj.- Portugáliában a próbaúton tíz kilométeres sebességgel ha­ladtam, úgy terveztem, ha sem­mi nem jön közbe, az újabb há­romezer-ötszáz kilométert hat­van nap alatt teljesítem. A kész­leteim száz napra vannak, ter­mészetesen napi nyolcvan ki­lométert kell evezni.-Viszel valamit, ami itthonra emlékeztet?-Kabalát vagy hasonlót nem, ...szeretetet. Néhány nap múlva útrakel az óceánon, hogy megmutassa a világban, mégis létezik ember, aki kenuval is átkel a hullámo­kon. Erővel, bizalommal, kitartás­sal. KAMASZ-PANASZ Előadássorozatot indított már­­ciuban a Vöröskereszt a Be­­zerédj iskola tanulóinak. Ar­ról, hogy mi ennek a program­nak a tartalma, célja. A városi Vöröskereszt titkára, Ferencziné Vesztergombi Klára tájékozta­tott:-Egy pályázatot nyertünk a Bezerédj Általános Iskolával kö­zösen, így indíthattuk be Ka­masz-panasz címmel az előadás­­sorozatot, amely öt témakört ölel fel. Beszéltünk már a sze­xualitásról, szexuális anatómiá­ról, a serdülőkorról, szó volt a fogamzásról, fogamzásgátlásról, abortuszról. A harmadik előadás kérdezz-felelek jellegű lesz, a diákok előre összeírták, amiről hallani szeretnének, ami érdekli őket. Az ezt követő héten az AIDS-prevencióról, a nemi úton terjedő betegségekről, míg utol­só alkalommal a szexuális bűn­­cselekmények okairól, követ­kezményeiről, sértettjeiről lesz szó. Az előadásokat szakemberek tartják: Babina Ferenc szülész­nőgyógyász, az iskola biológia­­tanára Agócs Mihályné és a rendőrségről is érkeznek majd ide e terület képviselői közül. A tanulók részéről nagyon nagy az érdeklődés, körülbelül százan jelennek meg egy-egy al­kalommal a négy 7. osztályból. Kényes témákról esik itt szó, még a felnőttek is nehezen be­szélnek ilyesmiről nyilvánosság előtt. A gyerekek azonban meg­nyílnak, a kérdéseiket szeren­csére gátlás nélkül teszik fel. A pályázat eredményeként 32000 forintot nyertünk, ezt tiszteletdíjakra, jutalmakra, az előadók útiköltségére fordíthat­juk. Az első alkalommal a Mölnlycke cég ajándékait is kiosztottuk: egészségügyi cso­magokat, amelyek ismeretter­jesztő füzeteket is alkalmaztak. Az előadásokat délután egy órától fél háromig tartják az iskolában és a gyerekeknek azért is hasznos ezeket meghallgat­niuk, mert a biológiai tananyag részét is képezik az itt hallottak. SÓLYA EMMA

Next

/
Oldalképek
Tartalom