Paksi Hírnök, 1996 (8. évfolyam, 1-48. szám)
1996-03-29 / 12. szám
1996. március 29. Paksi Hírnök Kedves szülők, jövőnk a tét! Lesz-e ereje a modem embernek arra, hogy megváltoztassa, amit a szellem követel tőle és amit a kor meg akar hiúsítani? Ezt a kérdést megválaszolni, majd gyermekeink fogják, ehhez azonban nekünk - szülőknek és tanítóknak - kell minden segítséget megadnunk. Iskolánk, a Balogh Antal Katolikus Általános Iskola és 8 Osztályos Gimnázium azt tűzte célul, hogy a gyerekek képességeinek és életkori sajátosságainak megfelelő, egyénre szabott képzést nyújt. A tudás és a lélek gyarapítása mellett szeretnénk gyermekeinkben az önálló ismeretszerzés igényét is kialakítani. A nyolcosztályos gjmnázium 10 éves korban teszi szükségessé az iskolaváltoztatást, amikor is a gyermekek életében gyökeres változás következik be az alsó és felső tagozat közötti különbség miatt. Továbbá - lehetőségeinek határain belül - garantálja az osztályfőnök is a legtöbb nevelő személyének állandóságát 8 éven keresztül. Ez az oktatási forma teszi lehetővé, hogy lineáris tanterv szerint haladva, elkerülve a felesleges újratanulást jusson el a diák az érettségiig. Célunk a legmagasabb szintű állami érettségi vizsga, valamint a sikeres egyetemifelvételi biztosítása, amely a közeljövőben már megfelelhet a nemzetközi érettségi szintjének is. „Valószínűig elsősorban a nyolcosztályos gimnáziumok lesznek képesek ennek a szintnek az elérésére” - írja Hoffmann Rózsa, a Németh László Gimnázium igazgatója. Kiemelt helyen szerepel az anyanyelv és művelődés tantárgy, hiszen aki anyanyelvében és beszédkultúrájában igényes, az igényes önmagával és környezetével szemben is. Céljaink eléréséhez feltétlenül szükségünk van az alsó tagozat megalapozó képzésére. Iskolánkban, egyedüliként a városban, a hagyományos szótagoló írás és olvasás módszerével tanítják a kisdiákokat - ez következik a magyar nyelv természetéből is. Ebben látom a biztosítékát annak, hogy a későbbi években a diákokat ne ezeknek az alapismereteknek hiánya vesse vissza a hatalmas tananyag elsajátításában. A budapesti Németh László Gimnázium iskolánkban is bevezetett oktatási programja évek óta sikeresen működik. Kedves szülők! Tudom, az iskolaválasztás minden gyermeke sorsáért aggódó szülőnek nehéz döntés. Levelemmel, néhány gondolatommal segítséget szeretnék nyújtani önöknek. Tisztelettel: CSERGŐ VILMOSNÉ BELSŐ SZELLEMI FEJLŐDÉS ITTJÁRTAK (Folytatás az 1. oldalról.) Hogy kik is valójában a krisnások, mi a kapcsolatuk India vallásaival, milyen filozófiát és milyen életmódot követnek? Mit jelent a ruházatuk és feltűnő hajviseletük? Mit dolgoznak és miből tartják fenn magukat? Néhány mondattal igazán nehéz mindezt bemutatni. Budapesti templomi látogatásunkkor is csak ízelítőt kaphattunk a röpke órák alatt életükből. Tasi István (Isvara Krsna dasa) tollából született „Krisna-tudat Magyarországon” címmel egy tájékoztató kiadvány, amelyből tudásunkat mi is merítettük. A Hare Krisna mozgalom története, gyökerei Indiába nyúlnak vissza, ahol a hinduizmus egyik ágaként, vaisnavizmus (Visnu-hit) néven ismerik. Tanításai a több ezer éves védikus irodalomra támaszkodnak, de a Krisna-tudat virágkorát a XV század hozta meg. Később 1966-ban egy híres lelki vezetőjük Srila Parbhupada létrehozta a Krisna-tudat Nemzetközi Szervezetét, az ISKCON-t, amelynek tagjai hitelesen képviselik indiai elődeinek az erőszaknélküliségen és lelki szereteten alapuló tanításait. A Magyarországi Krisna-tudatú Hívők Közössége része az ISKCON-nak, s 1989 óta bejegyzett kisegyház hazánkban. Templomaik működnek Budapesten, Debrecenben, Sopronban, s 1994 februárjában Somogyvámos község határában az Indiai Kulturális Központ és Biofarmon megtörtént Magyarország első védikus templomának alapkőletétele. Az egyházközösség magvát a templomokban élő megközelítőleg százhúsz szerzetes alkotja, köréjük csoportosul a tízezer főre becsülhető hívőtábor. Ezenkívül az ország tizenöt városában létesültek kisebb központok, amelynek tagjai otthonukban élő hívők. A közösségek fenntartásához és a prédikáló tevékenységhez szükséges gazdasági alapot a könyvtelj esztésből származó bevételek és adományok teremtik meg. A Krisna-tudat - más vallásos filozófiákhoz hasonlóan - nem az anyagi javak utáni rohanást jelöli meg az élet céljául, hanem az emberek belső, szellemi fejlődését. Azzal foglalkozik, ami minden emberben közős és nem azzal, ami az eltérő kultúrák miatt különbözik. Örök érvényű kérdésekre ad választ: kik vagyunk mi, ki Isten, milyen kapcsolatban állunk vele, mi az élet legfelsőbb célja. Ezek a kérdések nem indiaiak és nem nyugatiak: egyszerűen emberiek. A templomi élet tanulóidőtjelent. A szervezet tagjainak mindennapjai a lemondás, a tisztaság, a kegyesség és az igazságosságjegyében telnek. Követik a Krisna-tudatú mozgalom általános szabályait. Nem esznek húst, halat és tojást, nem fogyasztanak kábító- és mámorítószereket, beleértve az alkoholt, a kávét, a cigarettát is. Nem játszanak szerencsejátékokat, nemi életet csak házasságon belül, gyermeknemzés céljából élnek. Néhány ember feladata a templom működéséhez szükséges dolgok beszerzése, a főzés és a templom rendben tartása. Mások az „Ételt az életért” programok megszervezésével, lebonyolításával foglalkoznak. (A hívek a világ minden táján ingyen ételt osztanak az éhezőknek. Célkitűzésük, hogy a Krisna-templomok körül tíz kilométeres körzetben senkinek se kelljen éheznie.) Vannak utazó szerzetesek, akik az ország nagyvárosaiban tartanak összejöveteleket. A vaisnava kultúra elsajátításával töltött néhány év után a szerzetestanulók saját elképzeléseik és lelki tanítómesterük tanácsa alapján döntenek arról, hogy továbbra is szerzetesként kívánnak élni vagy pedig megházasodnak és a családos élet keretei között gyakorolják tovább a lelki életet. T. sz.