Paksi Hírnök, 1996 (8. évfolyam, 1-48. szám)

1996-03-15 / 10. szám

Paksi Hírnök 1996. március 15. 31) HATTER // KIBŐL LESZ MESTER? „Mester!” - szólította az inas (avagy az ipari tanuló) az oktatóját... „Mes­ter!” - mondta a kuncsaft a vállalkozónak, ha valamit nagyon el akart érni... Mek mester volt (és ma is az) sokszor a valóban kontár és az arany­kezű házastárs, aki valamit megjavított ugyan, de egyúttal más funkciót rombolt. A sok mester közül valójában eddig csak néhányan érték el azt a szakmai színvonalat, ami alapján kiérdemelték a magas szintű tudást és gyakorlatot minősítő címet. tihanyi Szilvia Ettől az évtől azonban - ha nem is egy csapásra - tar­talmat kap a titulus. Az egy éve már működő ka­marák törvény adta joga lett és egyben kötelessége is, hogy a különböző szakmákban meg­kezdjék a mesterek vizsgázta­tását, ' tudásuk minősítését. Azért, hogy méltóképpen fel­zárkózhassunk a nyugaton al­kalmazott gyakorlathoz, s hogy Sokat kell annak dolgozni... kellőképpen megszüljék a vál­lalkozókat. Hiszen ma még élő gyakorlat, hogy a valódi tudás felmérése nélkül kaphat bárki vállalkozói engedélyt. Nem lennénk következete­sek azonban akkor, ha elhall­gatnánk, hogy néhány éve már a vállalkozás feltételének szab­ták az autószerelő, a szobafes­tő, a pék és a hentes szakmák­ban a mestervizsga letételét. Csakhogy, s mint azt Boros Dezsőné, a Tolna Megyei Kéz­műves Kamara szakképzési ve­zetője megerősítette, a régi tí­pusú mestervizsgáztatást 1995. július 31-ével eltörölték. Az új követelményrendszert, ami emelt szintű, a Nemzeti Szak­képzési Intézet dolgozta ki.-A kézműves kamara kiállt emellett, hogy a mestervizsga feltétele legyen az ipar gyakor­lásának - mondta Borosné. - Több szakmában már ki is dolgozták a vizsga feltételrend­szerét, s hogy mikor kezdődnek a számon kérések, már csak at­tól függ, hogy mikor hagyják jóvá a minisztériumok. A kézművesek készülődhet­nek. Az asztalos, autószerelő, gázvezeték- és -készülékszere­lő, a kőműves, szobafestő, ka­rosszérialakatos, villanyszerelő, vízvezeték- és központifűtés­­szerelő, a pék és a hentes szak­mákban már ugrásra készek a szakemberek. Úgy a tanintéze­tekben, ahol a tanfolyamokat szervezik és tartják, mint a kéz­műves kamarában, ahol már ki is nevezték a mestervizsga-bi­zottságok elnökeit. Az egyéni felkészülésre is lehetőséget ad­tak a mesterjelölteknek, de a vizsgát már ott kell letenniük, amelyik megyében megkapták a vizsgáztatás jogát a kamarák, s ahova az illető vállalkozó ka­marai tagsága köti. A felsorolt szakmákon kívül a vizsgáztatá­si ütem második szakaszában elkészült a követelményszint ki­alakítása (várhatóan az év má­sodik felétől itt is megkezdőd­het az érdemi munka, a vizsga­­bizottságok felállítása stb.). A harmadik ütemben pedig az ér­dekvédelmi szervezetek igénye alapján megkezdődhet a terve­zés a még igényelt szakmák mestervizsga-előkészítésére. A Kereskedelmi és Iparka­mara másként látja: nem tart­ják szükségesnek, hogy a mes­tervizsga meglétéhez kössék az ipar folytatását. Horváth Gyu­la, a Tolna Megyei Kereskedel­mi és Iparkamara szakképzési vezetője mondta, inkább az üzemek középszintű vezetői­nek, a termelésirányítóknak ajánlják a mestervizsgát. Ezt is azért, hogy a jelöltek megmé­rettessenek. A tananyag egy ré­sze — mintegy hatvan százaléka - szakmai ismeretekből, a többi része vállalkozói ismere­tekből, munkajogi, gazdasági ismeretekből állna. S mert ezek­ben az üzemekben tanulókép­zés is folyik, a pedagógiai blokk, az oktatás pedagógiai gyakor­lata is a tananyagban szerepel.-Elsőként tizenkét szakmát jelölt ki a kamaránk, amelyek­ben a mestervizsgáztatás meg­kezdődhet. Nagy az esély arra, hogy júliustól már sor is kerül rá - mondta Horváth Gyula. - Lesznek olyan szakmák is, ame­lyekben megvizsgáljuk, hogy van-e lehetőség arra, hogy nemzetközileg elfogadott mes­terlevelet állíthassunk ki. Első­ként a német kamarákkal vesz­­szük fel a kapcsolatot. A fémforgácsoló mesterek­nek, a vendéglősöknek erre jó esélyük lesz. Az elsőként elfo­gadott mestervizsgát adó szak­mák egyébként az iparban az építőipari, a fémforgácsoló, a ruhaipari és a faipari szakmák összesítése. Egy-egy területen a komplex tudásról kell számot adni, például a faipari mester­nek az ács, asztalos, épületbú­­tor-asztalos szakmákról. A ke­reskedelem területéről a sza­kácsmester, a vendéglős-foga­dós, a kereskedő és a pincér­mester, az élelmiszeripar terü­letéről a sütőipari, a húsipari, a tej- és tejtermékgyártó meste­rek és a közlekedés területéről a gépjárműszerviz és vevőszol­gálati mesterképzés tananyagá­nak kidolgozása fejeződik be március közepével.-Az agrárkamara speciális helyzetben van - Csige István, a Tolna Megyei Agrárkamara alelnöke még igazából érdemi információt nem tudott adni az e területen folyó mestervizsgáz­tatásról. - A mezőgazdaság te­rületén soha nem volt gyakor­lat a mestervizsgáztatás, nincs olyan tradíció, amit fel lehetne elveníteni. A kamarájuk országos szer­vezeténél azonban már meg­kezdődött náluk is a „tapoga­tózás”, már lassan körvonala­zódik, mit is lehetne tenni. Két­ségtelen, nehezebben megfog­ható a növénytermesztés és az állattenyésztés területén a szak­mák és a mestervizsgákhoz köt­hető szakmák kiválasztása. De hogy erre is van megoldás, a nyugaü példák bizonyítják, ami majd a kiindulási alapot jelenti.

Next

/
Oldalképek
Tartalom