Paksi Hírnök, 1996 (8. évfolyam, 1-48. szám)

1996-03-15 / 10. szám

1996. március 15. Paksi Hírnök nak tartottam azt is, hogy má­sok is örömüket leljék ben­nük, s hogy megfelelő bizton­ságban legyenek, ha esetleg mégis mások birtokába kerül­nek. Végül is úgy döntöttem, hogy négy mozdonyt és har­minchat vagont egy jelképes összegért átadok a kecskeméti Szórakaténusz Játék Múzeum­nak. Remélem méltó helyükre kerültek. A megtartott vasút­­modellek családom tulajdo­nában kell hogy maradjanak, semmi áron nem adom al őket. Azt pedig végképp nem szeretném, hogy közülük egyet is örökre kivigyenek az országból. Egy olasz ismerő­söm új, igaz rendszám nélküli Mercedest ajánlott értük, le­het, hogy mások csodálkoz­nak azon, hogy visszautasítot­tam az üzletet, számomra vi­szont magától értetődő. Szi­vemből annak örülnék, ha jönnének olyan fiatalok, akik szintén modellezéssel töltik ki a szabadidejüket, hiszen ez egy tartalmas, szép, igazi ér­tékteremtő tevékenység. Idősebb Somogyi Géza a vasútmodellek mellett állo­másmaketteket is készített. Egyebek mellett a régi paksi vasútállomás makettjét is. Egy állomást a családjáról ne­vezett el, s persze honállomá­sok is készültek, olyan állo­mások, ahová pihenni tér­nek az éppen „munkanélküli” vagonok. Géza bácsi vasút­­modelljeinek honállomása a kecskeméti Szórakaténusz Já­ték Múzeum. Úgy látta, hogy még a családról elnevezett vasútállomásnál: „Bélavámál” is méltóbb honállomást érde­melnek. Azért őriz ő még kö­zülük jó néhányat, igaz, ma már nem készít újakat, de azért karbantartja, ha kell ja­vítja az apró szerelvényeket. - Ifjú paksi modellezőjelöltek! Kéretik nyomába lépni. M M KAMA, NEM AZ ÖRDÖG BIBLIÁJA... A Városi Művelődési Központ több klubnak és szerve­zetnek biztosít működé­sükhöz helyet. Ezek közül ta­lán a legfiatalabb a telefonkár­tya-gyűjtők klubja. Elnökük­kel, Meczkemé Cziczalek Zsu­zsannával beszélgettem.-A klubot novemberben, Bodó Katalin segítségével ala­pítottam meg. A legelső bör­zénk decemberben volt. A klub a gyűjtőket fogja össze, csere­­lehetőséget kínálva, minden pénteken délután öt órakor. A gyűjtők tulajdonképpen tagok is. Tagdíjat senkitől nem ké­rünk, sem pénzben, sem kár­tyában; börzénkre bárki bejö­het. A klub magját tíz ember alkotja, de vannak „klubosa­ink” Szekszárdról és Duna­­földvárról is. Más klubokkal is felvettük már a kapcsolatot - Nagykanizsa, Szeged -, hogy csak a legnagyobbakat említ­sem, és így a cserelehetősé­geink bővülnek. Az emberek szeretik a szépet a változatosat és szerintem ez motiválja őket a gyűjtésben.- Leginkább a bélyeggyűj­téshez tudnám hasonlítani a telefonkártyák iránti szenve­délyt, bár elismerem, hogy a választék még korántsem ak­kora. Ellenben itt is van egy­két olyan ritkaság, amire az emberek talán mindig vágy­nak. Azonban megemlítem, hogy igen költséges hobbi, nem az alapgyűjtemény, ha-SZABÓ SÁNDOR nem a magánkártyák, amelye­ket igen nehéz megszerezni. Igen kis példányszámban je­lennek meg és még ennek a felét is visszatartják. Van olyan magánkártya, amely mostani értéke megközelíti a százezer forintot. A továbbiakban kértem az elnöknőt, hogy beszéljen a sa­ját gyűjteményéről-szenvedé­­lyéről, ugyanis maga is gyűjtő.-A gyűjtemény lehet alap­gyűjtemény, ebbe azok a kár­tyák tartoznak, amelyekkel mindennap találkozhatunk, megvásárolhatjuk a postán. If­jabb gyűjtők szokása, hogy áll­nak a telefonfülke előtt és ott szedik össze a kártyákat. Ez­után vannak a már említett magánkártyák. Magyarorszá­gon először a Balaton, mellett jelentek meg a telefonkártyák és szinte a gyűjtés is azonnal megkezdődött. Azelőtt rövid­del voltak már próbakártyák is, de azokat már nehéz meg­szerezni, mert már akkor le­csaptak rájuk.- Az én gyűjteményemből csupán három 'kártya hiány­zik, ez minden gyűjtőnek hi­ányzik, akinek alapgyűjte­ménye van. A kártyákat a gyűjtőben évjárat szerint ren­dezem el. Itt is vannak sorok úgy, ahogyan a bélyegeknél, így ezt is figyelembe kell venni a rendezésnél. Az idén segíti a gyűjtőket a sorokról kiadott prospektus, így tudjuk meg, milyen kártyákat kell besze­reznünk.- Külföldi kártyáim közül németből van a legtöbb, de vannak izlandi, olasz, orosz, francia, angol, arab, cseh kár­tyák. Ezeket külön-külön cso­portba rakom, attól függően,, hogy milyen országból valók. Drága legyező...

Next

/
Oldalképek
Tartalom