Paksi Hírnök, 1995 (7. évfolyam, 1-52. szám)
1995-09-22 / 38. szám
1995. szeptember 22. Paksi Hírnök RÁKOSI GUSZTÁV NEPITELET KAJDACSON... Érvénytelen lett Kajdacson a népszavazás a kis- és közepes aktivitású radioaktív hulladékok tárolója ügyében. Mint ismeretes: a falu egyike azon településeknek, amelyeket-a szakirodalmi kutatások alkalmasnak ítéltek a létesítmény befogadására, ám a Paksi Atomerőmű Rt. - a későbbi tiltakozások elkerülése érdekében - a lakosság igenlését is alapkövetelményként írta elő a beruházás helyszínének kiválasztásához. A közvélemény tájékoztatását a Burson-Marsteller Kft. vé- és gezte a PA Rt. megbízásából, munkájukat Kajdacson nem fogadták egyértelmű helyesléssel. A képviselő-testület ugyan támogatta a tároló befogadását, de a lakosság egy része elutasította azt. A tiltakozók szóvivője, Komáromi János helyi népszavazást kezdeményezett, amit az önkormányzat szeptember 17- re, vasárnapra tűzött ki. Reggel hattól este hatig tartott a mintegy 100 ezer forint költséggel rendezett szavazás — mint kiderült hiába, az érvényességhez ugyanis a választásra jogosult 1107 kajdacsi polgár ötven százalékának kellett volna szavazatát leadnia. Az urnák előtt azonban mindössze 419-en jelentek meg, s ez csupán 37 százalék. A szavazatok összeszámlálása így csak formalitás volt, az eredmény 222 igen, 180 nem 17 érvénytelen szavazat) senkit nem kötelez semmire. A kérdés egyébként így hangzott: „Hozzájárulnak-e, hogy Kajdacs község közigazgatási területén kis- és közepes aktivitású radioaktív anyagok tartós tárolására atomtemetőt létesítsenek.” A kampánycsendet megelőző utolsó napon, pénteken BIZTONSÁGI KONFERENCIA Topsafe 95 elnevezéssel nemzetközi konferenciát tartanak Budapesten, az Atrium Hyatt Szállóban szeptember 25. és 27. között. Az Európai Nukleáris Társaság és a Magyar Nukleáris Társaság közösen szervezett rendezvénye az atomerőművek biztonságával foglalkozik. A Magyar Nukleáris Társaság titkárságának tájékoztatása szerint százhetven külföldi és harminc magyar, a nukleáris energiaipar biztonságán dolgozó szakember vesz részt a konferencián, amelynek legfőbb témakörei: a nemzetközi együttműködés szerepe az atomerőművek biztonságának növelésében, egyes országok üzemeltetési tapasztalatainak értékelése a már működő erőművek biztonsági színvonalának megtartása és fokozása. Az értekezlettel egy időben kiállítást is rendeznek, amelyen bemutatnak több, az atomreaktoroknál alkalmazott számítógépes rendszert. Ezek egyike az atomerőmű reaktorzónáját figyeli és részletes képet ad az ott lezajló folyamatokról, hőmérsékleti és radioaktív sugárzási viszonyokról. Láthatnak az érdeklődők továbbá egy olyan szoftvert is, amely térképeken és grafikákon szemléletesen mutatja az esetleges üzemzavarok vagy balesetek esetén a környezetbe kerülő radioaktív szennyeződések terjedését és hatásait. Lengyel János: a helyzet kimaradt SI-FAKTOR Kajdacs polgármestere Lengyel János keserű szavakkal, esélyegyenlőüenséget emlegetve beszélt egy évvel ezelőtt lapunknak arról, hogy a község kimaradt az atomerőmű környékén lévő települések társulásából, a TEIT-ből. Nem az irigység motiválta mondandóját, hanem a falu jövőjéért való aggódás - hangsúlyozta akkor, felismerve az egyre szűkülő források negatív hatásait. Nemrégiben a polgármestert optimizmus töltötte el: felcsillant a lehetőség a gazdasági felemelkedésre. Kajdacs egyike lehetett (volna) a kis aktivitású atomhulladékok temetőjének megépítésére kiszemelt településeknek. Hogy a történet nem végződött happy enddel, annak a félelem az oka. Akik megakadályozták a tároló Kajdacsra építését az emberek atomenergiától való félelmére alapozták taktikájukat. A faluban is beszélik: ők nem az atomtemetőtől féltek, hanem attól, hogy a siker politikai ellenfelük, a polgármester nevéhez fűződik. Ha nem szoktunk volna hozzá: hazánkban az SI-faktor (értsd: sárga irigység) a legerősebb motiváció. A politikában is. rendezett lakossági tájékoztató fórumon a Burson- Marsteller három szakembere ellen a tárolót ellenzők igazi „nagyágyút” vetettek be: dr. Ferencz Csabát, az Eötvös Loránd Tudományegyetem geofizikai tanszékének profeszszorát, aki az előző parlamenti ciklusban dr. Antall József miniszterelnöknek nemzetbiztonsági tanácsadója volt. A professzor érvelésében alapvetően elhibázottnak tartotta a felszín feletti tároló létesítését - katonai vagy elemi csapások veszélye miatt, továbbá Kajdacs területét nem tartja alkalmasnak az objektum megépítésére. Miközben a polgárok vasárnap voksaikat leadták (vagy nem adták le), Komáromi János két óvást is benyújtott a választási bizottsághoz, a szavazás azonnali felfüggesztését követelve. Először azért, mert a Népszabadság szeptember 16-i, szombati „Paksi Atom” című nyolcoldalas melléklete szerinte megtörte a kampánycsendet. „Teljes egészében az atomerőmű egyoldalú népszerűsítését vállalta fel és ezért nagymértékben befolyásolja a (...) népszavazás kimenetelét” - írta faxon küldött levelében. A bizottság az óvást elutasította, ugyanúgy mint a következőt, amelyben azt sérelmezte, hogy a szavazás csak 18 óráig tart és nem 19 óráig. A népszavazás eredménytelensége - a biztos igen elmaradása - minden bizonnyal azt jelenti, hogy Kajdacs kiesett a tároló építésére alkalmasnak ítélt települések sorából. Komáromi János és a vele egy véleményen lévők tehát úgy tűnik: nyertek. fogy Kajdacs nyert-e, azt a jövő nemzedékei ítélik majd meg. H