Paksi Hírnök, 1995 (7. évfolyam, 1-52. szám)
1995-09-22 / 38. szám
Paksi Hírnök 1995. szeptember 22. VÁROSI MOZAIK LÁTOGATOK A TITKOK OROSZ VÁROSÁBÓL Szó szerint szögesdrót kerítés mögül érkezett delegáció Paksra szeptember 18-án. Ozerszk oroszországi város Mihail Korjakin főpolgármester-helyettes vezette négyfős küldöttségét a Városházán fogadta Herczeg József polgármester, Kováts Balázs, a Paksi Atomerőmű Rt. tájékoztatási főmérnöke, Pintér László ezredes, a Tolna Megyei Polgári Védelem Parancsnokságának vezetője és Haaz Ádám őrnagy, Paks polgári védelmi parancsnoka.- Ozerszk százezer lélekszámú zárt város Oroszországban, az Uraiban - tudtuk meg Mihail Kotjakin ismertetéséből. Idén november 9- én ünnepli alapításának ötvenedik évfordulóját. A jubileumnak az ad különös pikantériát, hogy a város három éve még nem létezett a külvilág számára. Nem tüntették -fel a térképeken, nem volt neve sem, csupán egy postafiókszám sejtette létezését. Titok volt az is, hogy 1957-ben egy nukleáris baleset történt itt, méreteiben akkora mint 1986-ban Csemobilban. Különleges oka volt a titkolózásnak. Ozerszk a volt Szovjetunió számos atombombagyára egyikének telephelye. Ötven éve lakatlan területen épült a gyár és köré a település - teljes önellátásra berendezkedve, ma is mintegy ezer cég működik itt, az építőipartól, a műszergyártáson keresztül a mezőgazdasági termeléssel, élelmiszerelőállítással foglalkozva. A legfontosabb persze ma is az „atomkombinát”, amihez egy reprocesszáló (az atomerőművek kiégett fűtőelemeit újrafeldolgozó) üzem is tartozik, ide kerülnek a Paksról visszaszállított kazetták is. Az Atomenergetikai Minisztérium felügyelete alá tartozott nemcsak a gyár, hanem maga a város is 1992-ig, akkor alakult meg a település első önkormányzata. A város azonban azóta is zárt, ami azt jelenti, hogy oda belépni csak különleges engedélyekkel lehet és a kiutazáshoz is ilyenekre van szükség, sőt a delegációt azért vezette Ozerszk második embere, mert a törvény értelmében a főpolgármester nem utazhat külföldre. A szögesdróton kívül egy katonák által ellenőrzött különleges zóna létezik, a város gyerekekkel - mert mint a főpolgármester-helyettes elmondta - ilyenek sokan vannak, mert a kezdeti időkben az itt dolgozó szakemberek nem kezelték kellő komolysággal a biztonsági előírásokat, emiatt a megengedettnél nagyobb radioaktív sugárterhelést kaptak és ez a később született gyermekeiknél elváltozásokat okozott. Mihail Korjakin ismertetője után Herczeg József beszélt az orosz delegációnak Paks múltjáról és jelenéről, a város és az atomerőmű kapcsolatáról. Pintér László ezredes, megyei és Haaz Ádám őrnagy, a paksi polgári védelem parancsnoka egy esetleges katasztrófahelyzetben alkalmazandó intézkedésekről, Ko-ÍGY JÓ... Mihail Korjakin Ozerszk főpolgármester-helyettese nem nukleáris szakember, így arra a kérdésünkre, hogy mi a különbség az atombomba gyártása során keletkező és az atomerőművekből kikerülő radioaktív hulladékok között nem tudott pontos választ adni. Elmondta viszont, hogy nemrégiben megkérdezték a zárt város lakosságát, óhajtják-e a várost övező Szögesdrót kerítés lebontását és a különleges státus feloldását, a kérdésre a polgárok 90 százaléka nemmel válaszolt. Ennek az az oka - magyarázta a főpolgármester-helyettes -, hogy Ozerszk közbiztonsága és anyagi lehetőségei sokkal jobbak, mint az oroszországi átlag... Megjegyez#... Az, hogy ilyen város létezik a Földön, nem hat igazán a meglepetés erejével. Nyugati rádióadók már tíz évvel ezelőtt is rebesgették, hogy több olyan város is létezik a Szovjetunióban, ahol történtek „Csernobil” típusú esetek, de éppen a csernobili katasztrófa azért lett az ilyen ügyekben etalon, mert ez volt az első város, ahol a balesetet nem tudták eltitkolni, ugyanis a Baltikum feletti skandináv államok is regisztrálták és riadóztatták a világ közvéleményét. Persze mindez nem jelenti azt, hogy más országokban nem történt még soha semmi sem. De más volt a tájékoztatási rendszer. Más volt a politika. Ha úgy tetszik: az atomerőművekkel kapcsolatos politika. Ha baj történik, segítséget kérni soha sem szégyen. Nagyobb baj az, ha eltitkolják: a következményekkel így is, úgy is számolni kell. Mert a Föld már kicsi és egyszer úgyis kiderül minden. A baj nem az erőművekkel van. Talán inkább a fejekben. Ezt belátni azonban soha nem késő. OZERSZK, 1957... 1957-ben a beindult láncreakció okozta a robbanást. Az üzemet nem kellett leállítani, mert az uralkodó szélirány más irányba sodorta a radioaktív felhőt, három megyén keresztül. Tizennyolcezer embert kellett a térségben kitelepíteni, voltak áldozatok is, ám ezek száma még ma is ismeretlen. A tragikus balesetet akkor sikerült titokban tartani a világ előtt, nem úgy mint később Csernobilt. A főpolgármester-helyettes szerint sokan élnek még azok közül, akik részesei voltak az eseményeknek és ők emlékeznek a történtekre. Azóta keményen betartják a technológiai fegyelmet. megközelítése tehát szinte leheteden. Saját színháza van a városnak, iskolái, óvodái és különös súllyal törődnek a rendellenességekkel született váts Balázs, a PA Rt. tájékoztatási főmérnöke pedig az atomerőmű és a lakosság kapcsolatáról tájékoztatta az orosz vendégeket. RÁKOSI GUSZTÁV
