Paksi Hírnök, 1995 (7. évfolyam, 1-52. szám)
1995-05-19 / 20. szám
Paksi Hírnök 1995. május 19. VÁROSI MOZAIK Látogatás Laudában A németországi Lauda városának fúvószenekara 10 éves jubileumát ünnepelte az elmúlt hét végén, az ünnepségre meghívták a paksi városi fúvószenekart is. A két zenekar között a kapcsolat nem új keletű, több alkalommal vendégeskedtek egymásnál. A paksi küldöttséggel utazott Herczeg József polgármester, aki munkatársunknak elmondta: büszkeséggel töltötte el a paksi együttes színvonalas produkciója.- Jó érzés tudni - folytatta -, hogy olyan város polgármestere vagyok, amelynek polgárai a határokon túl is élményt nyújtó műsort tudnak előadni hallgatóságuknak. Életemben először jártam Laudában - mondta Herczeg József -, rögtön kihasználtam az alkalmat, hogy beszélgessek a város polgármesterével arról, miként tudnánk az eddigi kapcsolatokat, a kultúra és sport területén tovább erősíteni. Ennek az együttműködésnek az az alapja - csakúgy mint a reichertshofeninek -, hogy a második világháború után sok paksi és kömlődi családot telepítettek ki Laudába. Ottlétünk alatt számos magyarul beszélő idős emberrel találkoztam, akik örömmel fogadták, hogy szülőföldjükről érkezett emberekkel beszélgethetnek. Hazaérkezésünk után, vasárnap Cseresznyéspusztán a fogathajtó versenyen találkoztam azzal a laudai úrral, aki a lovaspálya megépítését és a versenyt szervezte, hangjában a meghatottságot lehetett érezni, amikor azt mondta: hazajöttem. Ez az érzés kell, hogy táplálja Paks és Lauda kapcsolatát. Minker Tibor szekszárdi képzőművész kiállítását tekinthetik meg az érdeklődők május 9- június 23-ig az Energetikai Szakképzési Intézet első emeleti aulájában. A kiállított 16 festmény és grafika húsz év munkásságát foglalja össze, az 1977-es évektől egészen a múlt esztendőig. A képzőművésznek Pakson ez az első önálló bemutatkozása, csoportos kiállításon már részt vett pár évvel ezelőtt, ugyancsak azESZI-ben. VIDÉKEN IS SZÜKSÉG ÉS IGÉNY VAN A MŰVÉSZETRE Alapító tagja, az 1990-ben létrehozott Tolna Megyei Képzőművészeti és Iparművészeti Egyesületnek. Gyakran vesz részt csoportos kiállításon, a megye határain belül és kívül, Baján, Csepelen, de képei eljutottak Hollandiától az Egyesült Államokig. Alkotásai a realistától a modemig, többféle stílusirányzatot tükröznek, s jelenleg a szürrealizmus foglalkoztatja. Immár három éve vizuális szakkört vezet Decsen. Számára - mint mondja - nagy élmény a tanítás, hiszen tanítani kell, hogy megértsék és befogadják a művészetet. Ezt az évet a kiállítások évének szenteli. Tervei, reményei között önálló budapesti és külföldi kiállítások szerepelnek. Vidéken meglehetősen nehéz egy képzőművésznek boldogulni, nehéz a befogadó közönséget megtalálni. Sajnos ez az iparág is eléggé fővárosorientált, s az értékesebb tárgyak Budapestre kerülnek, de természetesen mindenhol igény van a művészetre. Nem vagyok festő és nem vagyok grafikus - vallja magáról - képzőművész vagyok... TISZIÄ VIZET A POHÁRBA HATVANMILLIÓ FORINTÉRT Sok ember számára okoz I bosszúságot Pakson, a lakótelep délnyugati részén az ivóvízvezeték-hálózat állapota. Amíg a Tolna Megyei Víz- és Csatornamű Vállalat üzemeltette a paksi ivóvízellátást szó sem lehetett felújításról, ez nem „illett bele” a cég koncepciójába - mondta Artim András, a Paksi Vízmű Kft. ügyvezetője. - 1993. augusztus 16-tól működik a vízmű önkormányzati tulajdonú társaságként, azóta a város sokat költött beruházásokra. A szennyvíztisztító telep 64 millió forintba került, a Virág utcai ivóvíztároló 52 millió forintba. A lakótelep ivóvízhálózatának teljes cseréje 1995. évi árszinten 53 és 60 millió forint közötti összeget igényel. 5078 méter acélcsövet kell kicserélni korszerű, hosszú élettartamú műanyag vezetékekre. Az idén ebből 1400, méter cseréje készül el, a további ütemezést a város költségvetésének lehetőségei határozzák meg. Saját kivitelezésben építi át a rendszert a Paksi Vízmű Kft., mert így olcsóbb - a városnak. Ez évben 15 millió forint értékű munkát végeznek, de csak 11 milliót számláznak, a különbözetet a kft. saját forrásaiból pótolja. Artim András elmondta, hogy negyedévente végeztetik el a laboratóriumi vizsgálatokat és eddig valamennyi eredmény arról tanúskodik, hogy az ivóvízben nem találhatók az emberi szervezetre veszélyes baktériumok. Rákosi g.
