Paksi Hírnök, 1995 (7. évfolyam, 1-52. szám)

1995-04-28 / 17. szám

Paksi Hírnök 1995. április 28. (5 PÉCS MELLEIT ÉPÜL AZ ATOMTEMETŐ^) Magyarország sem kerülheti meg a nagy aktivitású hulladékok kérdésének vizsgálatát, még akkor sem, ha a kiégett kazettákat visz­­szaszállítják Oroszországba. A kiszállítások egyre bizonytalanabbak és hosszú távon kétséges a visszaszállítási gyakorlat folytatása. Célszerű felkészülni arra, hogy a Magyarorszá­gon keletkező radioaktív hulladékok biztonságos el­helyezéséről itthon kell gondoskodni. Az Országos Atomenergia Bizottság ja­vaslatára 1992-ben létre­hoztak egy tárcaközi bizott­ságot, amely kidolgozta a kutatások komplex prog­ramját. Ez az úgynevezett Nemzeti Projekt elsősorban a kis és közepes aktivitású atomerőmű hulladékok végleges elhelyezését ké­szíti elő, így eredeti költ­ségvetéséből csak egy cse­kély összeget - ötmillió fo­rintot - szánt a nagy aktivi­tású hulladékok elhelye­zésének vizsgálatára. Idén márciusban megkez­dődött a kiégett fűtőelem­kazetták átmeneti tárolójá­nak építése Pakson, az atomerőmű telephelyén. A létesítmény várhatóan 1996 októberében alkal­mas lesz a kiégett kazetták fogadására - amennyiben az Oroszországba történő kiszállításra már nem lesz mód. A tervezett bővítésekkel a tároló az erőmű teljes üzemideje alatt keletkező elhasznált fűtőelemeit lesz képes befogadni 50 évre - így a végleges elhelyezés megoldására elegendő idő áll rendelkezésre. Nem lehet a kutatásokat elég korán kezdeni. Mi­közben a Nemzeti Pro­jekt keretében a kis és közepes aktivitású hulladék tároló telephelyének kijelölése a második szakaszába jutott, megkezdődött a nagy aktivitá­sú hulladékok végleges elhe­lyezésének lehetőségeit vizs­gáló kutatómunka is a Me­csekben. Itt található ugyanis egy olyan geológiai képződ­mény, amely alkalmas lehet egy mélytároló befogadására: a bodai aleurolit. Ez az agyag­kőtömb mintegy 150 négyzet­­kilométer kiterjedésű Pécstől néhány kilométerre nyugatra, Hetvehely és Kővágószőllős között. Nevét a Boda község­nél található felszíni kibúvá­sáról kapta. A kutatások jelenlegi állásá­ról Buday Gábor, az atomerő­mű reaktorfizikai főosztályá­nak vezetője és Frigyesi Fe­renc, a Hulladékkezelő Nem­zetközi Projekt vezetője tájé­koztatta a Paksi Hírnököt. A nemzeti projekt költség­­vetésében szereplő eredeti összeg csak az úgynevezett szakirodalmi kutatásokra és a fejlett országokban folyó vizs­gálatok tanulmányozására lett volna elegendő - mondta Fri­gyesi Ferenc -, közben azon­ban a kormány úgy döntött, hogy a mecseki uránbányát 1997 végéig be kell zárni. Mivel az uránbánya a bodai agyagkőtömb közvetlen köze­lében van, adódott a lehetőség a helyszíni kutatások meg­kezdésére. A célprojekt ötven­millió forintot biztosított erre a célra. Az ércbányából indulva egy 300 méteres vágattal elér­tük az aleurolitot, s ez lehetővé teszi a további vizsgálatokat - tehát még szó nincs a tároló építéséről, csak az agyagkő­tömb alkalmasságát kutatjuk. Ha ezt a munkát a bánya be­zárása után kezdjük meg a felszínről indítva, ahhoz több milliárd forintra lett volna szükség. Az eddigi vizsgálatok során felhasználtuk a kanadai AECL Research cég - amely egy végleges hulladéktároló lé­tesítményekkel kapcsolatos fejlesztésre létrehozott szövet­ségi részvénytársaság - tapasz­talatait. Ők 1972-ben indítot­ták a programjukat és földalat­ti laboratóriumokat építettek 100-H-00 méteres mélységek­ben és az ezekben elvégzett kutatások anyagait adták át nekünk. Az uránbánya bezárásáig hátralévő két és fél év alatt meg kell alapozni a további kutatásokat. Az eddigi megál­lapításaink szerint nincs olyan ok, amely kizárná az aleurolit

Next

/
Oldalképek
Tartalom