Paksi Hírnök, 1995 (7. évfolyam, 1-52. szám)
1995-04-28 / 17. szám
Paksi Hírnök 1995. április 28. (5 PÉCS MELLEIT ÉPÜL AZ ATOMTEMETŐ^) Magyarország sem kerülheti meg a nagy aktivitású hulladékok kérdésének vizsgálatát, még akkor sem, ha a kiégett kazettákat viszszaszállítják Oroszországba. A kiszállítások egyre bizonytalanabbak és hosszú távon kétséges a visszaszállítási gyakorlat folytatása. Célszerű felkészülni arra, hogy a Magyarországon keletkező radioaktív hulladékok biztonságos elhelyezéséről itthon kell gondoskodni. Az Országos Atomenergia Bizottság javaslatára 1992-ben létrehoztak egy tárcaközi bizottságot, amely kidolgozta a kutatások komplex programját. Ez az úgynevezett Nemzeti Projekt elsősorban a kis és közepes aktivitású atomerőmű hulladékok végleges elhelyezését készíti elő, így eredeti költségvetéséből csak egy csekély összeget - ötmillió forintot - szánt a nagy aktivitású hulladékok elhelyezésének vizsgálatára. Idén márciusban megkezdődött a kiégett fűtőelemkazetták átmeneti tárolójának építése Pakson, az atomerőmű telephelyén. A létesítmény várhatóan 1996 októberében alkalmas lesz a kiégett kazetták fogadására - amennyiben az Oroszországba történő kiszállításra már nem lesz mód. A tervezett bővítésekkel a tároló az erőmű teljes üzemideje alatt keletkező elhasznált fűtőelemeit lesz képes befogadni 50 évre - így a végleges elhelyezés megoldására elegendő idő áll rendelkezésre. Nem lehet a kutatásokat elég korán kezdeni. Miközben a Nemzeti Projekt keretében a kis és közepes aktivitású hulladék tároló telephelyének kijelölése a második szakaszába jutott, megkezdődött a nagy aktivitású hulladékok végleges elhelyezésének lehetőségeit vizsgáló kutatómunka is a Mecsekben. Itt található ugyanis egy olyan geológiai képződmény, amely alkalmas lehet egy mélytároló befogadására: a bodai aleurolit. Ez az agyagkőtömb mintegy 150 négyzetkilométer kiterjedésű Pécstől néhány kilométerre nyugatra, Hetvehely és Kővágószőllős között. Nevét a Boda községnél található felszíni kibúvásáról kapta. A kutatások jelenlegi állásáról Buday Gábor, az atomerőmű reaktorfizikai főosztályának vezetője és Frigyesi Ferenc, a Hulladékkezelő Nemzetközi Projekt vezetője tájékoztatta a Paksi Hírnököt. A nemzeti projekt költségvetésében szereplő eredeti összeg csak az úgynevezett szakirodalmi kutatásokra és a fejlett országokban folyó vizsgálatok tanulmányozására lett volna elegendő - mondta Frigyesi Ferenc -, közben azonban a kormány úgy döntött, hogy a mecseki uránbányát 1997 végéig be kell zárni. Mivel az uránbánya a bodai agyagkőtömb közvetlen közelében van, adódott a lehetőség a helyszíni kutatások megkezdésére. A célprojekt ötvenmillió forintot biztosított erre a célra. Az ércbányából indulva egy 300 méteres vágattal elértük az aleurolitot, s ez lehetővé teszi a további vizsgálatokat - tehát még szó nincs a tároló építéséről, csak az agyagkőtömb alkalmasságát kutatjuk. Ha ezt a munkát a bánya bezárása után kezdjük meg a felszínről indítva, ahhoz több milliárd forintra lett volna szükség. Az eddigi vizsgálatok során felhasználtuk a kanadai AECL Research cég - amely egy végleges hulladéktároló létesítményekkel kapcsolatos fejlesztésre létrehozott szövetségi részvénytársaság - tapasztalatait. Ők 1972-ben indították a programjukat és földalatti laboratóriumokat építettek 100-H-00 méteres mélységekben és az ezekben elvégzett kutatások anyagait adták át nekünk. Az uránbánya bezárásáig hátralévő két és fél év alatt meg kell alapozni a további kutatásokat. Az eddigi megállapításaink szerint nincs olyan ok, amely kizárná az aleurolit
