Paksi Hírnök, 1995 (7. évfolyam, 1-52. szám)
1995-04-21 / 16. szám
Paksi Hírnök 1995. április 21. (Folytatás az 5. oldalról)-A második világháború után miképp zajlott a zsidó asszimiláríó és van-e külön zsidó öntudat?-A magyarországi zsidóság mindig is nagyon erősen asszimilációs beállítottságú volt. Szokásos kifejezés erre, hogy ultraasszimiláció. A Magyarországon élő zsidóság túlságosan is hasonulni akart ahhoz a közeghez, amiben élt, s közben a magával hozott háttér több ezer esztendős, tehát ezt nem lehet egyik napról a másikra megváltoztatni. Nem szabad elfelejteni, hogy a zsidóság alapvetően mediterrán nép, a magyarság viszont nem. Ez képtelenséggé teszi a teljes asszimilációt. Inkább az a szándék mutatkozott meg, hogy a zsidóság megpróbált beleolvadni, terepszínűvé válni a környezetében. Ezek a tendenciák természetesen 45 után is fennmaradtak, sőt, ha lehet akkor még inkább fokozódtak. Ugyanakkor megjelent egy új zsidó öntudat, korábban a cionizmus Magyarországon nem létezett, a cionista mozgalom csak az ország trianon előtti területein volt jelen, például Erdélyben. A budapesti születésű Theodor Hercz mondta, ha be akarom hozni a cionizmust Magyarországra, előtte piros-fehér-zöldre kell festenem. A mai fiatal nemzedék számára ez már nem jelent nagy problémát, tehát egy új típusú zsidó öntudat jelentkezett. Ennek nagyon nagy szerepe van, hogy 1948- ban újjáalakult Izrael állama, és az újjáalakult Izrael államisága a mai fiatalok számára már egy olyan adottság, aminek a nemlétéről nem is gondolkodnak. Olyan erőt és identitástudatot ad, hogy lényegesen önérzetesebben tudják a saját zsidóságukat megélni. —Az antiszemitizmus hol jelentkezhet Magyarországon?- A magyarországi antiszemitizmusnak gyakorlatilag három forrása van. Az egyik a hagyományos keresztény antijudaizmus, a Vatikán ettől már elmozdult a Nostra-etáte enciklikával. Ez természetesen nem jelenti azt, hogy a katolikus egyház és Izrael viszonya rendeződött volna. Nem mondhatjuk már, hogy a zsidóság és a kereszténység viszonya minden tekintetben rendezett. Ez megkönnyíti bizonyos antiszemita gondolatok megtapadását. A másik hagyományos forrása volt az antiszemitizmusnak az a szociális típusú antiszemitizmus, amelyik úgy látta a zsidóságot, hogy az egyfelől a pénztőkét képviseli és így a dolgozó munkás társadalmon élősködik. A szociális indíttatású antiszemitizmus volt a nemzeti szocializmusnak és az olasz fasizmusnak, az európai két háború közötti szélsőbalnak a melegágya. A harmadik forrást úgy nevezném: népi nemzeti agrárius. Azt állítja, hogy Magyarországon a zsidóság térfoglalása a parasztság rovására ment végbe. A zsidóság kereskedelmi tevékenysége a falvakban a parasztság eladósodásához vezetett, ezáltal a magyar parasztságot nem engedte szóhoz jutni. Ez a fajta antiszemitizmus mind a mai napig jelen van. Emlékeztetném, hogy a magyarországi privatizáció során senki nem teszi fel azt a kérdést, hogy most épp miért egy kanadai konzorcium veszi meg az Expressz nevű hirdetési újságot, hogy miért nem a hollandok, vagy valaki más, de akkor, amikor a Super Soll nevű izraeli cég kezdte meg a lépéseit azért, hogy megvásárolja a Közért Vállalatot, akkor ez a korábbi parlamentben interpellációig jutott, mert úgy érezték, megint valami zsidó lesz az élelmiszeripari vámszedője. Mindenesetre a tavalyi választások arra utalnak, hogy a magyar társadalom alapjaiban véve nem súlyosan antiszemita.-Miképp azonosul a demokráda és a zsidóság?-A zsidóság tradícióinál fogva alapjaiban véve demokratikus típusú, mivel a zsidó kisközösségi kapcsolatrendszerre épül. Ezek a kisközösségek egyfajta kontrollt jelentettek, ahol a rabbik szerepe azt jelentette, hogy első az egyenlők között. A kisközösségi létezés mindig ébrentartotta a zsidóságban a demokráciát mint alapgondolatot. A sok helyről érkező zsidóság Izraelben, amikor újjáalakult, rögtön a polgári de----------(5----------mokrácia ösvényére léphetett rá. Ez tette lehetővé, hogy az egészen elmaradott civilizálatlan helyről érkező zsidóság azonnal és organtikusan be tudott illeszkedni ebbe a mozgásba.-André Kosztolányi, a tőzsdeguru egy vele készült interjúban úgy vélte: az a százezer zsidó, aki ma Magyarországon él, az országnak óriási nyereség, mivel elődeik hozták létre méz a múlt században azt a Budapestet, ami lehetővé tette mai nagyságát. De erről senki nem beszél!-André Kosztolányinak száz százalékban igaza van. S azért nem beszélünk róla, mert a múlt még kibeszéletlen. Nem szívesen fordulnak vissza az emberek sem zsidó oldalról, sem magyar oldalról. Ezért is újdonságot jelent Béri Lichtheim János közelmúltban megjelent Együttélés című könyve.-Az új nemzedék vállalja a zsidóságát?-Lényegesen inkább mint a korábbi, amely egy újjászületett indentitástudatban nyilvánul meg. Korábban a vallási közösséghez való tartozás jelentette a zsidósághoz való tartozást. Ez sosem volt sikeres, mert a magyarországi zsidóságnak csak kis töredéke volt vallásos. Az új típusú zsidó identitást az jelenti, hogy van három nagyon erős zsidó iskola, a Lauder Jahve - világi zsidó iskola, a Reichmann-féle szigorúbb vallásosságú iskola és az Anna Frank iskola. Korábban csak egyetlen egy volt és alig volt tanulója. Ma nehézségeket jelent ezekbe bejutni, pedig a szülőknek elég nagy anyagi áldozatot kell hozni.- Köszönöm a beszélgetést. A zsinagóga épülete Pakson. Ma a Városi Könyvtárnak ad otthont.
