Paksi Hírnök, 1995 (7. évfolyam, 1-52. szám)

1995-04-21 / 16. szám

Paksi Hírnök 1995. április 21. (Folytatás az 5. oldalról)-A második világháború után miképp zajlott a zsidó asszimiláríó és van-e külön zsidó öntudat?-A magyarországi zsidóság mindig is nagyon erősen asszimilációs beállított­ságú volt. Szokásos kifejezés erre, hogy ultraasszimiláció. A Magyarországon élő zsidóság túlságosan is hasonulni akart ahhoz a közeghez, amiben élt, s közben a magával hozott háttér több ezer eszten­dős, tehát ezt nem lehet egyik napról a másikra megváltoztatni. Nem szabad el­felejteni, hogy a zsidóság alapvetően me­diterrán nép, a magyarság viszont nem. Ez képtelenséggé teszi a teljes asszimi­lációt. Inkább az a szándék mutatkozott meg, hogy a zsidóság megpróbált beleol­vadni, terepszínűvé válni a környezeté­ben. Ezek a tendenciák természetesen 45 után is fennmaradtak, sőt, ha lehet akkor még inkább fokozódtak. Ugyanakkor megjelent egy új zsidó öntudat, koráb­ban a cionizmus Magyarországon nem létezett, a cionista mozgalom csak az or­szág trianon előtti területein volt jelen, például Erdélyben. A budapesti szüle­tésű Theodor Hercz mondta, ha be aka­rom hozni a cionizmust Magyarországra, előtte piros-fehér-zöldre kell festenem. A mai fiatal nemzedék számára ez már nem jelent nagy problémát, tehát egy új típusú zsidó öntudat jelentkezett. Ennek nagyon nagy szerepe van, hogy 1948- ban újjáalakult Izrael állama, és az újjá­alakult Izrael államisága a mai fiatalok számára már egy olyan adottság, aminek a nemlétéről nem is gondolkodnak. Olyan erőt és identitástudatot ad, hogy lényegesen önérzetesebben tudják a saját zsidóságukat megélni. —Az antiszemitizmus hol jelentkezhet Magyarországon?- A magyarországi antiszemitizmus­nak gyakorlatilag három forrása van. Az egyik a hagyományos keresztény anti­­judaizmus, a Vatikán ettől már elmoz­dult a Nostra-etáte enciklikával. Ez természetesen nem jelenti azt, hogy a katolikus egyház és Izrael viszonya ren­deződött volna. Nem mondhatjuk már, hogy a zsidóság és a kereszténység viszo­nya minden tekintetben rendezett. Ez megkönnyíti bizonyos antiszemita gon­dolatok megtapadását. A másik hagyo­mányos forrása volt az antiszemitiz­musnak az a szociális típusú antisze­mitizmus, amelyik úgy látta a zsidóságot, hogy az egyfelől a pénztőkét képviseli és így a dolgozó munkás társadalmon élősködik. A szociális indíttatású antisze­mitizmus volt a nemzeti szocializmus­nak és az olasz fasizmusnak, az európai két háború közötti szélsőbalnak a me­legágya. A harmadik forrást úgy nevezném: né­pi nemzeti agrárius. Azt állítja, hogy Magyarországon a zsidóság térfoglalása a parasztság rovására ment végbe. A zsidóság kereskedelmi tevékenysége a falvakban a parasztság eladósodásához vezetett, ezáltal a magyar parasztságot nem engedte szóhoz jutni. Ez a fajta antiszemitizmus mind a mai napig jelen van. Emlékeztetném, hogy a magyaror­szági privatizáció során senki nem teszi fel azt a kérdést, hogy most épp miért egy kanadai konzorcium veszi meg az Expressz nevű hirdetési újságot, hogy miért nem a hollandok, vagy valaki más, de akkor, amikor a Super Soll nevű izra­eli cég kezdte meg a lépéseit azért, hogy megvásárolja a Közért Vállalatot, akkor ez a korábbi parlamentben interpelláció­ig jutott, mert úgy érezték, megint vala­mi zsidó lesz az élelmiszeripari vám­szedője. Mindenesetre a tavalyi válasz­tások arra utalnak, hogy a magyar társa­dalom alapjaiban véve nem súlyosan an­tiszemita.-Miképp azonosul a demokráda és a zsidóság?-A zsidóság tradícióinál fogva alapjai­ban véve demokratikus típusú, mivel a zsidó kisközösségi kapcsolatrendszerre épül. Ezek a kisközösségek egyfajta kontrollt jelentettek, ahol a rabbik szerepe azt jelentette, hogy első az egyenlők között. A kisközösségi létezés mindig ébrentartotta a zsidóságban a demokráciát mint alapgondolatot. A sok helyről érkező zsidóság Izraelben, ami­kor újjáalakult, rögtön a polgári de­----------(5----------­mokrácia ösvényére léphetett rá. Ez tette lehetővé, hogy az egészen elmaradott civilizálatlan helyről érkező zsidóság azonnal és organtikusan be tudott il­leszkedni ebbe a mozgásba.-André Kosztolányi, a tőzsdeguru egy vele készült interjúban úgy vélte: az a százezer zsidó, aki ma Magyarországon él, az országnak óriási nyereség, mivel elődeik hozták létre méz a múlt században azt a Budapestet, ami lehetővé tette mai nagy­ságát. De erről senki nem beszél!-André Kosztolányinak száz száza­lékban igaza van. S azért nem beszélünk róla, mert a múlt még kibeszéletlen. Nem szívesen fordulnak vissza az embe­rek sem zsidó oldalról, sem magyar ol­dalról. Ezért is újdonságot jelent Béri Lichtheim János közelmúltban megje­lent Együttélés című könyve.-Az új nemzedék vállalja a zsidóságát?-Lényegesen inkább mint a korábbi, amely egy újjászületett indentitástudat­­ban nyilvánul meg. Korábban a vallási közösséghez való tartozás jelentette a zsidósághoz való tartozást. Ez sosem volt sikeres, mert a magyarországi zsidóság­nak csak kis töredéke volt vallásos. Az új típusú zsidó identitást az jelenti, hogy van három nagyon erős zsidó iskola, a Lauder Jahve - világi zsidó iskola, a Reichmann-féle szigorúbb vallásosságú iskola és az Anna Frank iskola. Koráb­ban csak egyetlen egy volt és alig volt ta­nulója. Ma nehézségeket jelent ezekbe bejutni, pedig a szülőknek elég nagy anyagi áldozatot kell hozni.- Köszönöm a beszélgetést. A zsinagóga épülete Pakson. Ma a Városi Könyvtárnak ad otthont.

Next

/
Oldalképek
Tartalom