Paksi Hírnök, 1995 (7. évfolyam, 1-52. szám)
1995-04-21 / 16. szám
1995. április 21. Paksi Hírnök 1 EMBERMESÉK SZARKA JÓZSEF ÍRÁSA AZ ESZTERGÁLYOS Él Paks óvárosában egy idős gépi forgácsoló. Ismerősei, barátai úgy vélik, hogy neve összefonódott az esztergályos szakma rangjával, méltóságával. Nem ítélő, hanem mesélő típus, mint bármelyik öregedő mesterember. A hatvanhárom éves Jieizler János ma sem tudja letenni a tokmánykulcsot, mert - szavaival élve: ott a roncs, forog, még akármit is lehet rajta kerekíteni. Persze: kopott, de nem vízözön előtti esztergagépről van szó, amely munkatársa, barátja egyben. Édesapja kovácsember volt, innen a vasas szakma iránti szeretet. Amíg a „roncs” forog, lesz mit kerekíteni Änegyvenes, ötvenes években menőnek számított a forgácsoló szakma - mondja. - Ezerkilencszázötvenkilencben Etessy Gábor bátyám műhelyében dolgoztam, mint polgári alkalmazott. Egyebek mellett csavarokat gyártottunk, jól ment a munka, s így az üzlet is felfutott. Dolgoztunk a Csepeli Varrógép Gyárnak, a Székesfehérvári Ikarusnak, szóval országos szinten is spiccen voltunk. A budapesti kisiparosok, akik szintén ezeknek a nagy cégeknek dolgoztak szidtak bennünket. Gyakran mondták, hogy „toll a fületekbe”, mi még hozzá sem fogtunk a munkához, s ti már elkészültetek. így ment ez tizenöt éven keresztül. Végül az erőmű építésének egyik fővállalkozó cégénél, a Vegyi Műveket Építő és Szerelő Vállalatnál kötöttem ki. Öt évig, pontosan 1979-ig dolgoztam itt - nem is akárhogyan. Azért hagytam ott az egészet, mert a vállalathoz került egy idióta, s elhagytak engem a tavaszi álmok miatt.-Ön jó szakember hírében áll, Pakson azon kevesek közé tartozik, akikről elismeréssel szólnak. Gondolom nem volt könnyű szert tenni a „munkatársra”, az esztergagépre...-Valóban nem volt könynyű, de akadályt sem jelenthetett számomra. Tudja nekem a szakmám a szenvedélyem. Az ilyenek mint én, azt fürkészik; hogyan fogja a vasas ember a kalapácsot. Figyelem azt, hogy érdemes-e az illetőnek fogni a kalapács nyelét, vagy sem. Szerintem gyönyörködnie kell az embernek a munkájában. Ha erre képtelen, semmi értelme annak, amit csinál. Bármivel is foglalkozik az ember, legyen a maga művésze.-Volt-e munka, amelyre ma is szívesen emlékezik?-A legérdekesebb a Vegyépszemél esett meg, ha eszembe jut, mindig derülök egyet. Szegmenseket kellett készítenünk egyenes csövekből. A szelvényeket kivágták, csakhogy a pontos szöget már az esztergapadon kellett megoldani - nem volt könnyű feladat. Mondanom sem kell, hogy a nagyokosok készítettek gyorsan egy „célszerszámot”. Összejött a „delegáció”, nézték, vizsgálták jobbrólbalról az ügyet, s kiderítették, hogy ezzel a szerszámmal ezt a munkát lehetetlen megcsinálni. Mondom a „fővezérnek”, adjon tizenkétezer forintot, meg egy kis szíverősítőt, és másnap reggel hat órakor ott lesz az asztalán a kész munkadarab. Hajnali négyre elkészült. Jön a góré, kérdezi hogyan csináltuk, ugyanis hárman törtük rajta egész éjszaka a fejünket - mint a mesékben. Mondtam neki, hogy nem mondom meg, csak akkor, ha megvan a pénz, meg azt is mondtam, hogy minket még egyszer ne szégyenítsen meg mások előtt azzal, hogy ezt vagy azt nem tudunk megoldani. Kérdezte azt is, hogy miért nem mondtam előre a megoldást, akkor nem lett volna szükség erre az egész cirkuszra.-Talán, ha korábban megkérdezi, én is korábban válaszolok - mondtam.-Látom, így nyugdíjasán is kitűnően érzi magát.- Soha jobban nem voltam. Vettem ezt az esztergapadot, forog ma is. Semmi egyéb. 1 oldal fél oldal csak negyed oldal nyolcad oldal tizenhatod oldal 21 000 Ft+áfa 11 200 Ft+áfa 6300 Ft+áfa 3850 Ft+áfa 2625 Ft+áfa Az apró- és a soros hirdetések nálunk a legolcsóbbak! Alakossági 10 Ft/szó+áfa, az üzleti 15 Ft/szó+áfa. A munkát és munkavállalókat kereső hirdetések nálunk ingyenesek.
