Paksi Hírnök, 1995 (7. évfolyam, 1-52. szám)

1995-03-24 / 12. szám

1995. március 24. Paksi Hírnök HA EGYSZER LESZ HID, AKKOR LESZ HÍDPÉNZ IS... A hídpénz nem ismeretlen fogalom, csak éppen nem em­lékszünk rá, hogy itthon mikor fizettünk ilyet. Talán valamelyik elő­dünknek adatott meg ez a Lánchíd törté­netének kezdetén. Ha megvalósul a híd, amelynek előkészülete most folyik és meg is épí­tik Bogyiszló környékén. Ha megéljük, még mi is fizethetünk hídpénzt - kelti a reményt Rikker István igazgató, a Szek­szárdi Közúti Igazgatóság vezetője. Az eredeti tervek szerint 1997-ben kellene hídava­­tót tartani, jelenleg azon­ban még csak a tervek ké­szülnek a tervezők aszta­lain. A csaknem 12 mil­liárd forint építési költség előteremtése is gond. Csak az biztos, az első kapavá­gástól számítva mintegy 3 év múlva mehet át az első kocsi a hídon. A hídhoz vezető út két ütemben va­lósulna meg, először két sáv, majd ezt követően a második két sáv is meg­épül majd - tájékoztat a munkák leendő menetéről az igazgató. Feltehető, hogy az első ütem átadása után befolyt pénzek bizto­sítják a második ütem pénzügyi feltételeit.-Egy francia cég leány­­vállalata, valamint a Be­tonútépítő Rt., a Hídépítő Rt. és egy bankház lesz a tagja annak a konzorcium­nak, amely a híd építését finanszírozza. A kivitele­zésnél szükség lesz helyi vállalkozókra is, később pedig szükség lesz a híd­hoz, utakhoz kapcsolódó infrastrukturális létesítmé­nyek üzemeltetésére, ez valószínű további munka­helyteremtő beruházást fog a térségben indukálni - rajzolja a jövőképet Rik­ker István.-Az engedélyezési pro­cedúra igen elhúzódik, pedig a magyar államnak is érdeke lenne, hogy mi­előbb elkészüljön a híd.-A környezetvédelmi költségek, mintegy 30%­­át teszik ki a teljes be­kerülési összegnek. Csak a mintegy 20 km-es út mellé 180 000 négyzetméter nö­vényzet lesz telepítve a le­vegő védelme érdekében, 800 méter hosszban zajvé­dő növényzet, 6000 négy­zetméter zajvédő fal, 2500 méter vadátjáró, 39 km vadvédelmi kerítés készül az állatvilág védelme érde­kében. A hídra, az utakra hulló csapadékvizeket ösz­­szegyűjtik majd, s csak tisztítás után kerülnek el­vezetésre, illetve szikkasz­tásra - ismerteti a beruhá­zás környezetvédelmi fel­adatait az igazgató. A beruházás mintegy 35 év alatt térül meg, ezután kerül majd a híd az állam tulajdonába. A hídpénz a kompoknál alkalmazott díjak alapján lesz szá­mítva, mindenki eldönt­heti majd, hogy 80-100 kilométert autózik-e előbb és a révnél megy-e majd át a másik oldalra. A csatla­kozás a 6-os útnak a Sió­­híd körüli csomópontjá­nál kezdődik, a túloldalon pedig az 51-54-55-ös számú utakra hosszabb­­rövidebb új útszakaszok építésével oldják meg. Az előkészítő munka megtor­panásában nagy szerepe van az ország pénzügyi helyzete külföldi befekte­tők általi megítélésének is. SOKASODÓ KÉRELMEZŐK A Paksi Polgármesteri Hivatal által közzétett felhívásra, amely szerint kedvezményt kérhetnek a rászorultak, megnö­vekedett a hivatal ügyfélforgalma. Az elmúlt hónapban naponta 15-20 polgár érdeklődött, közülük negyven­hármán áramdíjkedvezményre, hetve­nen pedig lakásfenntartásukhoz kértek támogatást. A kérelem benyújtásakor az egy főre jutó korrigált jövedelem - a fenntartási költségek levonása - alapján állapítják meg: ki milyen támogatásra jogosult. Aki a mindenkori nyugdíjmi­nimum szintjét, azaz 8400 forintot el­érő jövedelemmel rendelkezik az áramdíjkedvezményt, aki pedig a min­denkori bérminimum, azaz 12 200 fo­rint felével 6100 forinttal gazdálkodik, lakásfenntartási támogatást kaphat. Az áramdíjkedvezmény, illetve a la­kásfenntartási támogatás odaítélésekor az igénylőknél környezettanulmányt végeznek, hogy a valóban rászorulók kapjanak segítséget. Kamatok, hitelek, lakások, OTP A kormányzat szigorító intézkedések sorát határozta el a költségvetés ki­adásainak csökkentésére és további megszorításokat is terveznek. Ezek egyi­ke az 1991. előtt felvett lakásépítési és vásárlási lakossági hitelek kamattámoga­tásának megszüntetése. Ismeretes, hogy a korábban felvett kölcsönök törlesztésé­re két megoldás közül választhattak az adósok: az egyik az üzleti kamattal szá­mított törlesztés - ebben az esetben a hi­tel akkori tőkerészét a felére csökkentet­te az OTE A másik a fix kamatozású hi­telkezelés - a tőke változatlan összegére tizenkét százalékos kamatot állapított meg a törvény. Ezeknél a fix és az üzleti kamat közötti különbséget a költségve­tésből egyenlítették ki az OTP felé. Nyilvánvaló, hogy az utóbbi változatot elsősorban az alacsonyabb jövedelműek választották, mert az kevésbé emelte meg a havi törlesztőrészlet összegét - bár hosszabb futamidőt jelent. A kormány most törvénymódosítást készül a parla­ment elé terjeszteni, amely szerint a ka­mattámogatást az idén harmadára csök­kentené, 1996. január 1-jétől pedig meg­szüntetné. Ha a módosítást az ország­­gyűlés elfogadja a kamatok először húsz, majd harminc százalékra emelkednek. Hogy Pakson ez hány családot érint nem sikerült pontosan megtud­nunk az OTP helyi fiókjának veze­tőjétől Hegedűs Zsigmondnétól. Mint el­mondta a lakásszerzési hitelek nyilván­tartása központilag történik. Becslése szerint a helyi lakosság hetven százaléka hitelfelvétellel tudja csak megoldani la­kásvásárlását vagy építését. Az építési kedv az anyagárak növekedése miatt csökken ugyan, de a hitelfelvételek'ará­nya változatlan. 1993-ban mintegy ket­tőszáz lakást építettek vagy vásároltak Pakson és ebből százhetvenen igényeltek és kaptak az OTP-től kölcsönt, míg ta­valy az építések, vásárlások száma száz­ötven körül volt, a hitelfelvételeké pedig százhúsz. Ezeknek a kölcsönöknek a ka­mata jelenleg huszonnyolc százalék, a kormány ezt is emelni szándékozik. A tervezett intézkedések bevezetésével a kormány 5,4 milliárd forintot ta­karítana meg a költségvetés számá­ra. Ezt az összeget azonban valakiknek meg kell fizetniük. Félő, hogy újra azok­nak, akik eddig is a legtöbb terhet visel­ték - a bérből, fizetésből élő, ma már csak nyomaiban létező középosztálynak.

Next

/
Oldalképek
Tartalom