Paksi Hírnök, 1994 (6. évfolyam, 1-43. szám)
1994-01-26 / 2. szám
1994. január 26. 11 PAKSI HÍRNÖK Egyre több helyen olvashatunk arról, hogy itt vagy ott: magányosok klubja alakult. Örömünk szomorúságul vegyül. Örülünk, hogy az egyedül élő embereknek egyre több lehetősége nyílik, hogy barátokat szerezzenek maguknak, illetve kellemesen tölthessék el szabadidejüket. Szomorúak is vagyunk mert az, hogy egyre több klub alakul, azt bizonyítja, hogy magányos, társtalan ember is egyre több van. De nemcsak társ nélkül lehet valaki magányos. Több olyan házaspárról tudok, akik már egyedül élnek. Szívesen kimozdulnak otthonról, de nincs hova - nincs kivel. Városunkban új lehetőség nyílt. A múlt év végén alakult meg az „Egymásért Egyesület”. Mint Galambos János, az egyesület vezetője elmondta, azért nem „Társtalanok klubja” lett az egyesület neve, mert körükbe nemcsak egyedülállókat várnak. Lehetőséget akarnak biztosítani arra, hogy bárki - aki éppen egyedül érzi magát - kellemes légkörben tölthessen néhány órát. Szívesen látják a huszonévest és a nyugdíjas nagymamát egyaránt. Teadélutánjaiknak a Paksi Művelődési Ház ad otthont. Emellett a néhány órás kötetlen beszélgetés mellett szerveznek még havonta egyegy kirándulást, vagy színházlátogatást, valamint a báli szezonban néhány mulatságon vehetnek részt az érdeklődők. Galambos úr kiemelte, hogy nemcsak klubtagokat látnak szívesen, hanem bárkit, aki szeretne kikapcsolódni, elmehet hozzájuk. Terveik közt szerepel, hogy felvegyék a kapcsolatot az ország hasonló egyesületeivel. Az alapszabályban rögzítettek szerint az egyesület tagja lehet bármely nagykorú állampolgár. A tagok minimális éves tagdíjat fizetnek. Kiderült az is, hogy a városban nem ez az első próbálkozás hasonló klub létrehozására, de az eddigiek nem jártak sikerrel. Ez a klub jelenleg huszonhét tagot számlál. Az ismerkedési esten kellemes volt a hangulat. Jól megértették egymást a fiatalok és a középkorúak. A január nyolcadikai összejövetelen sikerült megállapodni az ez évi tervezett programban. íme közülük néhány: Február 12-e: farsangi bál, június-júliusban harkányi, illetve baHirdetőtábla a paksi- főutcán, a Dózsa György úton. A társkereső tábla társat talált magának az autósiskolával latoni fürdőzés, augusztus húszadikán a budapesti programok megtekintése, és lesz Erzsébet és Katalin bál. Az év végén pedig az elmaradhatatlan szilveszteri mulatság, így vélekedik egy klubtag:- Szívesen járok ide. Mindig izgalommal várom az újabb találkozást. Ez az egyesület egy kis fényt visz a mindennapok egyhangú világába. Kellemesen összebarátkoztunk egymással. Azt hiszem, már nagyon nagy szükség volt egy ilyen helyre, ahol kulturált körülmények között, baráti körben eltölthet néhány órát az, aki éppen magányosan érzi magát. (Horváth) Egy fellelt kenyér eiz életed Szomorú képek peregnek a tévében, a rádióból is háborúról, nyomorúságról hallunk híreket. Sajnos nyomorúságért nem kell külföldre mennünk. Közvetlen környezetünk is szolgál szívszorító tapasztalatokkal. A munkanélküliség egyre több embert érint és vannak, akik munkájukkal együtt szállásukat is elveszítik. Az utcára kerülve nehány hétig, napig elég az a kevéske pénz, ami még az utolsó fizetésből megmaradt. Később már csak ide-oda csapódnak, télen bemenekülnek a hideg elől egy-egy fűtött buszváróba, kocsmába. És ki meddig bírja, testileg-lelkileg megtörve élik nyomorúságos életüket. Ezek a számkivetett emberek nagy segítségre szorulnak. Szerencsére vannak, akik segítő kart nyújtanak feléjük. Városunkban például, hogy megnyithatta kapuit a „hajléktalan szálló”. A Deák Ferenc utcai épületben tíz-tizenkét személynek tudnak szállást biztosítani. Szomorú tény, hogy a férőhelyek kevésnek bizonyultak. Nem véletlen, hogy éppen most vetem papírra e sorokat. Bizonyára mindenkiben elevenen él még az ünnep, a szeretet ünnepének hangulata. A boldog családi körben eltöltött vacsora, és a sok levél es képeslap, melyet ismerősök, barátok szeretettel írtak. írták, mert gondoltak ránk. De mi gondoltunk vajon azokra, akik egyedül társ nélkül töltötték e napokat? Társ nélkül, karácsonyfa nélkül, hajlék nélkül?! Igen, voltak, akik sikeres erőfeszítéseket tettek annak érdekében, hogy ezek az emberek a lehetőségekhez képest boldogan töltsék az ünnepet. Egyikük örömmel mesélte: Megindított egy emberi sors, egy hajléktalan sorsa, a félelme a karácsonytól. Éreztem, tennem kell valamit. Ünnep előtt végigjártam a várost, betértem ide-oda. Elmondtam: kérni szeretnék, nem nagy dolgot, keveset és csak akkor, ha jó szívvel adják. Meglepően kedvesen fogadtak mindenhol, és a karomon lévő kosár lassan tele lett. Másnap új erővel, újabb helyeket jártam be. Volt, aki egy kiló lisztet adott, volt aki telerakta a kosarat. Szépen, lassan gyűlt az ünnepre való. Nemcsak élelmiszert, hanem ruhaneműt, szappant, mosóport is adtak. Csupa nélkülözhetetlen, fontos dolgot. Egyik üzlet olyan hatalmas csomagot állított össze, hogy autóval kellett érte mennünk. Egyik barátnőm fasírtot, a másik tortát készített. Hurkát sütöttünk, rizst főztünk köretnek a friss hús mellé. Ropogós kenyeret hoztunk a péktől. Boldog vagyok, hogy sikerült kellemessé tenni számukra az ünnepet. Örülök, mert meggyőződtem róla, hogy jók az emberek! Akik a Deák Ferenc utcában abban az épületben laknak, könnyes szemmel, boldogan fo- L gadták mindazt, amit karácsonykor kaptak. Csak az a baj, hogy még soká lesz a következő karácsony... H. M. Legkedvezőbb a paksi helyzet a megyében Csökkenő munkanélküliség Paks és környékén az 1993- december húszadikai regisztrált adatok szerint ezerkettőszáznegyvenhárom a munkanélküliek száma A bejelentett álláshely ez idő tájt harminc, de ez mindennap változik - mondja Saáry Miklósné, a Tolna Megyei Munkaügyi Központ jpaksi regionális kirendeltségének megbízott vezetője.- Ezek a mutatók milyen helyet foglalnak el á többi megyei régiót összevetve?- A munkanélküliség Tolna megyében 13,8 százalék, Paks és környékén 8,6 százalék. A pályakezdőknél jelenleg százhatvanegy a munkanélküliek száma Természetesen ezek az adatok naponta változnak.-Milyen irányban?- A pályakezdőknél a munkanélküliségi ráta biztos, hogy nőni fog. A munkanélküliek száma viszont csökkenő tendenciát mutat. De ez is csalóka, mert a munkanélküli segélyben már nem részesülők körülbelül ötven százaléka már nem kap további ellátást, mivel nem igényjogosult jövedelempótló támogatásra. 1993- november elsejétől december harmincegyedikéig negyvenegyen kértek jövedelempótló támogatást. Érdekes helyzetet teremtett az a termelőszövetkezeti dolgozóikkal kötött közös megállapodás. Eszerint az első hó leeste után, a szövetkezetek hozzánk küldik nem foglalkoztatott dolgozóikat. Ezek száma november elsejétől december végéig hatvanhét fő volt. A megállapodás szerint a támogatás tavaszig, vagyis a jó idő beálltáig tart-Idén lesznek-e új munkahelyteremtő beruházások?- Sajnos még nincs ilyen hír, de nagyon reméljük, hogy lesz ilyen beruházás, ami mindánynyiunk érdeke. o. z.
