Paksi Hírnök, 1994 (6. évfolyam, 1-43. szám)
1994-01-26 / 2. szám
PAKSI HÍRNÖK 12 1994. január 26. Felidézett emlékek a kitelepítésekről Tavaly ősszel helytörténeti előadássorozat kezdődött a dunakömlődi faluházban. Októberben dr. Visy Zsolt, a Janus Pannonius Tudományegyetem ókortörténeti és régészeti tanszékének megbízott vezetője, a Botytyán-sáncon folyó ásatás irányítója tartott Lussonium, a római kori Dunakömlőd címmel előadást. Novemberben dr. Németh Imre helytörténész a település középkori és újkori történetét tekintette át, 'utóbb pedig Stark Tamás történész a II. világháborút követő kitelepítések világpolitikai összefüggéseit ismertette. (Az MTA Történettudományi Intézetének munkatársa nem ismeretlen a hadifogságba esettek, a málenkij robotra hurcoltak, a hazájukból elmenekültek sorsa iránt érdeklődő paksiak előtt. Néhány éve a volt hadifoglyok és családtagjaik találkoztak vele a Duna moziban Sára Sándor: Csonka Bereg című fümjének vetítése alkalmából, később pedig a szakközépiskola tanulóinak tartott előadást a hadifogoly-kérdésről.) Ha XX. századot röviden akarnám jellemezni, a kényszerű népmozgások, kitelepítések, internálások, lakosságcserék időszakának nevezhetném - kezdte dunakömlődi előadását Stark Tamás, majd részletesen szólt a kulákság likvidálásáról a Szovjetunióban, a Baltikum és Lengyelország keleti részének megszállása utáni deportálásokról 39/40-ben, valamint a volgai németek, a krími tatárok, csecsének kitelepítéséről. Érintette a náci mozgalom céljait, melyek között a versailles-i békeszerződés szétverése, az európai németség egyesítése és Németország vezetésével az európai egység megteremtése különös fontossággal bírt. A Balkánon és a Magyarországon élő németség kitelepítésének gondolata a náci Németországban vetődött Tel - állapította meg az előadó. Dokumentumokkal ismertette meg hallgatóit: 1943. december 12-én a Moszkvai Nagyszínház állami díszpáholyában folytatott tárgyalásokat Benes, a cseh emigráns kormány miniszterelnöke Molotowal. (jelen volt Sztálin, Kalinyin, Vorosilov is.) ,...A második kérdés Németország háború utáni megbüntetése... Politikánkat az Önökéhez kívánjuk igazítani - mondta Benes. - Mi már előkészítettünk intézkedéseket, többek között a háborús bűnösök listáját. Mi e téren épp olyan radikálisak akarunk lenni, mint Önök... A mi németjeink felelősek mindenért. A német invázióért és mindenért, ami ezután következett... A következő kérdés a magyarok." Molotov: ,A magyarokat meg kell büntetni!" Nemsokára a német és a magyar lakosság Csehszlovákiából való kitelepítését is elhatározták. Erről a Kremlben 1943. december 18-án született memorandum tanúskodik .....Benes elnök a németek kitelepítésének szükségességét azzal is alátámasztotta, hogy nemcsak a háború kirobbantásában volt Az előadó: Visy Zsolt nagy szerepük, hanem a szlávok elleni öszszeesküvésben is Ez a Csehszlovák Köztársaság déli határán lakó magyar kisebbségre is vonatkozik." A londoni emigráns, és a szovjetbarát lublini lengyel kormány is támogatta a németek kitelepítését, mellyel egyetértettek a szövetséges hatalmak is. Potsdamban aztán sutba vágták az Atlanti Chartát, (melynek alapelve, hogy nemzeti önrendelkezés alapján kell újrarendezni a világot) és a kollektív bűnösség elve alapján a kollektív felelősségrevonást szorgalmazták. Jz értekezlet a németek Lengyelországból, Csehszlovákiából és Magyarországról való áttelepítésére vonatkozóan a következő határozatot hozta: A három kormány elismerte, hogy a Lengyelországban, Csehszlovákiában és Magyarországon maradt német lakosságnak vagy egy részének Némdországba történő áttelepítésére vonatkozóan intézkedéseket kell foganatosítani’ - mondja a konferencián elfogadott megállapodás 13. pontja. (Potsdamban szolét kezdeményezésre terjesztették ki a telepítési akciót Magyarországra.) A Magyarországon állomásozó Szövetséges Ellenőrző Bizottság (elnöke: Vorosilov) az ideiglenes magyar kormányra is nyomást gyakorolt a Magyarországról kitelepített németek helyére kell a Csehszlovákiából deportált magyarokat elhelyezni. (Ekkor már Csehszlovákia a szovjet érdekövezethez tartozik, Kárpátalja a Szovjetunió része.) Az 1945 januári „006 00”-ás rendelet közmunkára parancsolta a magyarországi németeket. (A közmunka - tudjuk - valamelyik szovjet kényszermunkatáborban folytatódott, illetve fejeződött be.) Tavasszal, a földosztáskor kevésnek bizonyult a földterület; rendelet szabályozta, hogy a Volksbund és az SS tagjai nem kaphatnak földet Létrejött a Népgondozó Hivatal, amelynek a kitelepítések végrehajtása lett a feladata. Ekkor még csak részleges kitelepítésről volt szó. A magyarországi németség 60-70 százalékát - mintegy kétszáz-kétszázötvenezer embert - akartak kitelepíteni. 1945. augusztus 9-én a SZEB Dálnoki Miklós Bélához intézett parancsa már totális kitelepítést jelentett. (Vorosilov ütemtervet adott át erről a magyar kormánynak, amely szerint fél év alatt az összes németet Németországba kellett volna szállítani.) Az 1945. december 29-i kormányrendelet így szólt:,Némdországba áttelepülni köteles az a magyar állampolgár, aki a legutolsó népszámlálási összeírás alkalmával német nemzetiségűnek, vagy anyanyelvűnek vallotta magát, vagy aki magyarosított nevét német hangzásúra változtatta vissza, továbbá az, aki a Volksbundnak, vagy valamely fegyveres német alakulatnak (SS) tagja volt.’ Az amerikai kormány közbenjárása következtében nem valósult meg teljesen a SZEB elgondolása. (1946 tavaszára „megtelt” Németország amerikai megszállási övezete, és akkor még az amerikai kormány nem „írta le” teljesen Magyarországot) 1946 végéig 135 655 magyarországi németet szállítottak Németország amerikai zónájába, a Szovjetunió által megszállt területre 1947-ben körülbelül ötvenezer személyt telepítettek. * * * Stark Tamás előadása után a hallgatók közül néhányan felidézték a kömlódi kitelepítés általuk is átélt fájdalmas eseményeit. GUTÁI ISTVÁN
