Paksi Hírnök, 1994 (6. évfolyam, 1-43. szám)

1994-11-11 / 38. szám

1994. november 11. Paksi Hírnök 1 Kinek az érdekében? MÁRMAROSI MIKLÓS MINDENNAPI GAZDASÁG MÁR MEGINT KINYÍLT AZ AGR(ÁR)OLLÓ November elsejétől új, magasabb vámtarifák léptek életbe, az import élelmiszerekre vonatkozóan - adták hírül a médiák. Régóta várat magára egy ilyen intézkedés. A hazai élelmiszeralap­­k anyag-termelést igen hátrányosan érintette, hogy olyan importáruk is megjelentek a hazai kereske­delemben, amelyek miatt csak nagy veszteséggel lehetett a hazai termékeket előállítani, forgalomba hozni - fejti ki véleményét az intézkedés kap­csán Tárnái Mihály, a paksi Aranykalász Termelőszövet­kezet elnöke. Példaként hozza fel, hogy a tőlük 28 forintért átvett tejet 40 forint felett lehet az üzletekben megvásárolni. Viszonylagos túltermelés jött létre azáltal, hogy az ir­reálisan magas fogyasztási ár miatt visszaesett a kereslet. A felvásárlási és a fogyasztási ár mind messzebbre kerül egy­mástól. Nemcsak az agrárolló, hanem az árolló is mind job­ban nyílik... Kukoricánk is ott pihen a tárolóban, arra várva, hogy vevőt találjunk rá. Talán, ha keleten megint lehet piacra lelni, cserebere alapon tudunk üzletet kötni, reménykedik Tamai Mihály. Ez az intézkedés csepp a tengerben, minősíti ezzel az importvám-intézkedést Petiik János, a Dunamenti Szövet­kezet elnökhelyettese. Ha tud olyan hatást gyakorolni, hogy felélénküljön a mezőgazdaság, az élelmiszeripari termelés, még munkahelyteremtő hatá­sa is lehet... Az intézkedés igazi hatását csak 95 első hónapjaiban lehet majd érzé­kelni - záija gondolatmenetét Petiik János. Nem minden Meinl, ami Meinl - így lehet összefoglalni a Csemege-Meinl Rt. árufor­galmi osztályvezetőjének, Te­rei Adriennek szavait. Az üz­lethálózatunkban csak 2-3 százalékot tesz ki az eredetileg is külföldről származó ám - nyugtat meg az osztályveze­tőnő. — Magyarországon is vannak magyar-osztrák-né­­met közös gyártók - például a Stollwerck, a Kaiser, a külön­böző kávé és ételízesítő áru­féleségek -, amelyeket nem kell importból beszerezni. Fő­leg azokat az árukat fogja érinteni ez az intézkedés, amelyek nem közvetlenül a termelőtől érkeznek hozzánk. Ha drágábban kapom a ba­nánt, narancsot, datolyát, ki­­wit, én is drágábban fogom adni a vevőimnek - fejti ki üzleti ars poeticáját Pálosi László, a Titán előtti zöldsé­gesstandjánál. - Átmenetileg valószínű, hogy csökkenni fog Kiváncsi lennék arra is, vajon ki fogja meg­mondani, eldönteni, hogy a zöldségesnél, áruházakban kínált mandarin, narancs, banán és a többi déligyü­mölcs közvetlenül a terme­lőtől érkezett-e, vagy a bécsi nagybani piacról. Oda ugyanis szintén ezekből az országokból viszik az árat. A csomagoláson, a gyümöl­csökön ugyanaz a címke fi­tyeg. Ott is, itt is... Pénzt, záijegyet, paprikát már kitűnően tudnak hami­sítani. Gondolom, szállítóle­velet hamisítani sem bo­nyolultabb művelet. a forgalom ezekből az áruk­ból, de a környéken továbbra is lesz ezek iránt fizetőképes kereslet. Aztán, lassan a hazai termékek ára is felkúszik a külföldiek mellé és kezdődhet minden élőiről... Az már biztos, hogy drá­gább lesz az idei karácso­nyunk, jósolja Rauth Ferenc, a Paksi Áfész elnöke. A hazai termékek védelmére hasznos volt ez az intézkedés, hogy milyen távlati hatása lesz, azt az idő fogja eldönteni. Félő, hogy a házi termelők is „kedvet” kapnak áraik eme­lésére és az intézkedés nem tudja betölteni eredeti célját. Ha csökken az eladott meny­­nyiség, reméljük kompenzálni fogja hasznunkat a megnö­vekedett ár. A magyar szállítóink is hétről hétre emelik az áraikat, külön értesítés, bejelentés nél­kül. Ezért elég ellentmondá­sosnak érezzük az import­árakra vonatkozó intézkedést - fejti ki véleményét a Resch­­mayer Bt. tulajdonosa. Az extra minőségű külföldi árukra eddig is volt kereslet, remélhetőleg ezután is lesz. Példa erre az import joghurt, margarin, tejféleségek, likőr és szeszesitalok, csokoládék szé­les skálája. Csak hónapok múlva lehet véleményt alkot­ni, hogy ez az intézkedés el­­érte-e igazi célját. Nem lesz gond az árubeszerzés, ha a ke­reslet az olcsóbb ámféleségek irányába tolódik el. Nálunk az olcsóbb árukon képződő haszon is haszonnak számít - fejtette ki üzletpo­litikájuk lényegét Reschma­­yerné, a bt. tulajdonosa. A gazdasági szakemberek egy része üdvözli az import élelmiszerekre vonatkozó behozatali vámtarifákat. Ők a hazai élelmiszertermelők kép­viselői. A fogyasztási oldal szak­emberei óvatosabban nyilvá­nítanak véleményt. Szerintük megint csak a fogyasztók fog­ják ennek is az árát meg­fizetni... A fizikaórákról ismert a kí­sérlet, amikor négy-öt golyót felfüggesztenek cérnára, az elsőt megemelik, elengedik, nekiütődik a sorban követ­kezőnek és az ütközési energia továbbadódik, a legutolsó pedig kilendül, kipattan anélkül, hogy a közbenső go­lyók alig, illetve meg sem mozdultak... Az, amelyiket a legnagyobb hatás éri, az utolsót, azok a „kigolyózott” fogyasztók... Átvitt értelemben lehet ezt a hatást értelmezni a vám­emelési eljárásra is. Ha dollárt akarunk kapni a hazai termékeinkért, majd ártámo­gatásban kell részesíteni őket, amit a fogyasztónak kell meg­fizetni... Az első, írásos „figyelmez­tetés”, az ejnye-bejnye már be­érkezett a földművelésügyi miniszterhez. Bizonyára a „folyt. köv”... Olyan folytatása is lehet en­nek, hogy a hazai ter­melők, kereskedők - hogyan lehet ezt majd nyo­mon követni? — a nagyobb haszon kedvéért a nem import árakat is emelni fogják. így a hazai termékek árai is — lassan de biztosan - követni fogják az importárakat. A „kigolyó­zott” tehát megint a fogyasztó lett. A kérdés lehet költői is: kiknek az érdekében kell az importvámot megemelni...?

Next

/
Oldalképek
Tartalom