Paksi Hírnök, 1994 (6. évfolyam, 1-43. szám)
1994-11-11 / 38. szám
1994. november 11. Paksi Hírnök 1 Kinek az érdekében? MÁRMAROSI MIKLÓS MINDENNAPI GAZDASÁG MÁR MEGINT KINYÍLT AZ AGR(ÁR)OLLÓ November elsejétől új, magasabb vámtarifák léptek életbe, az import élelmiszerekre vonatkozóan - adták hírül a médiák. Régóta várat magára egy ilyen intézkedés. A hazai élelmiszeralapk anyag-termelést igen hátrányosan érintette, hogy olyan importáruk is megjelentek a hazai kereskedelemben, amelyek miatt csak nagy veszteséggel lehetett a hazai termékeket előállítani, forgalomba hozni - fejti ki véleményét az intézkedés kapcsán Tárnái Mihály, a paksi Aranykalász Termelőszövetkezet elnöke. Példaként hozza fel, hogy a tőlük 28 forintért átvett tejet 40 forint felett lehet az üzletekben megvásárolni. Viszonylagos túltermelés jött létre azáltal, hogy az irreálisan magas fogyasztási ár miatt visszaesett a kereslet. A felvásárlási és a fogyasztási ár mind messzebbre kerül egymástól. Nemcsak az agrárolló, hanem az árolló is mind jobban nyílik... Kukoricánk is ott pihen a tárolóban, arra várva, hogy vevőt találjunk rá. Talán, ha keleten megint lehet piacra lelni, cserebere alapon tudunk üzletet kötni, reménykedik Tamai Mihály. Ez az intézkedés csepp a tengerben, minősíti ezzel az importvám-intézkedést Petiik János, a Dunamenti Szövetkezet elnökhelyettese. Ha tud olyan hatást gyakorolni, hogy felélénküljön a mezőgazdaság, az élelmiszeripari termelés, még munkahelyteremtő hatása is lehet... Az intézkedés igazi hatását csak 95 első hónapjaiban lehet majd érzékelni - záija gondolatmenetét Petiik János. Nem minden Meinl, ami Meinl - így lehet összefoglalni a Csemege-Meinl Rt. áruforgalmi osztályvezetőjének, Terei Adriennek szavait. Az üzlethálózatunkban csak 2-3 százalékot tesz ki az eredetileg is külföldről származó ám - nyugtat meg az osztályvezetőnő. — Magyarországon is vannak magyar-osztrák-német közös gyártók - például a Stollwerck, a Kaiser, a különböző kávé és ételízesítő áruféleségek -, amelyeket nem kell importból beszerezni. Főleg azokat az árukat fogja érinteni ez az intézkedés, amelyek nem közvetlenül a termelőtől érkeznek hozzánk. Ha drágábban kapom a banánt, narancsot, datolyát, kiwit, én is drágábban fogom adni a vevőimnek - fejti ki üzleti ars poeticáját Pálosi László, a Titán előtti zöldségesstandjánál. - Átmenetileg valószínű, hogy csökkenni fog Kiváncsi lennék arra is, vajon ki fogja megmondani, eldönteni, hogy a zöldségesnél, áruházakban kínált mandarin, narancs, banán és a többi déligyümölcs közvetlenül a termelőtől érkezett-e, vagy a bécsi nagybani piacról. Oda ugyanis szintén ezekből az országokból viszik az árat. A csomagoláson, a gyümölcsökön ugyanaz a címke fityeg. Ott is, itt is... Pénzt, záijegyet, paprikát már kitűnően tudnak hamisítani. Gondolom, szállítólevelet hamisítani sem bonyolultabb művelet. a forgalom ezekből az árukból, de a környéken továbbra is lesz ezek iránt fizetőképes kereslet. Aztán, lassan a hazai termékek ára is felkúszik a külföldiek mellé és kezdődhet minden élőiről... Az már biztos, hogy drágább lesz az idei karácsonyunk, jósolja Rauth Ferenc, a Paksi Áfész elnöke. A hazai termékek védelmére hasznos volt ez az intézkedés, hogy milyen távlati hatása lesz, azt az idő fogja eldönteni. Félő, hogy a házi termelők is „kedvet” kapnak áraik emelésére és az intézkedés nem tudja betölteni eredeti célját. Ha csökken az eladott menynyiség, reméljük kompenzálni fogja hasznunkat a megnövekedett ár. A magyar szállítóink is hétről hétre emelik az áraikat, külön értesítés, bejelentés nélkül. Ezért elég ellentmondásosnak érezzük az importárakra vonatkozó intézkedést - fejti ki véleményét a Reschmayer Bt. tulajdonosa. Az extra minőségű külföldi árukra eddig is volt kereslet, remélhetőleg ezután is lesz. Példa erre az import joghurt, margarin, tejféleségek, likőr és szeszesitalok, csokoládék széles skálája. Csak hónapok múlva lehet véleményt alkotni, hogy ez az intézkedés elérte-e igazi célját. Nem lesz gond az árubeszerzés, ha a kereslet az olcsóbb ámféleségek irányába tolódik el. Nálunk az olcsóbb árukon képződő haszon is haszonnak számít - fejtette ki üzletpolitikájuk lényegét Reschmayerné, a bt. tulajdonosa. A gazdasági szakemberek egy része üdvözli az import élelmiszerekre vonatkozó behozatali vámtarifákat. Ők a hazai élelmiszertermelők képviselői. A fogyasztási oldal szakemberei óvatosabban nyilvánítanak véleményt. Szerintük megint csak a fogyasztók fogják ennek is az árát megfizetni... A fizikaórákról ismert a kísérlet, amikor négy-öt golyót felfüggesztenek cérnára, az elsőt megemelik, elengedik, nekiütődik a sorban következőnek és az ütközési energia továbbadódik, a legutolsó pedig kilendül, kipattan anélkül, hogy a közbenső golyók alig, illetve meg sem mozdultak... Az, amelyiket a legnagyobb hatás éri, az utolsót, azok a „kigolyózott” fogyasztók... Átvitt értelemben lehet ezt a hatást értelmezni a vámemelési eljárásra is. Ha dollárt akarunk kapni a hazai termékeinkért, majd ártámogatásban kell részesíteni őket, amit a fogyasztónak kell megfizetni... Az első, írásos „figyelmeztetés”, az ejnye-bejnye már beérkezett a földművelésügyi miniszterhez. Bizonyára a „folyt. köv”... Olyan folytatása is lehet ennek, hogy a hazai termelők, kereskedők - hogyan lehet ezt majd nyomon követni? — a nagyobb haszon kedvéért a nem import árakat is emelni fogják. így a hazai termékek árai is — lassan de biztosan - követni fogják az importárakat. A „kigolyózott” tehát megint a fogyasztó lett. A kérdés lehet költői is: kiknek az érdekében kell az importvámot megemelni...?
